Az Ipoly-nap résztvevői köszöntik a névnapját ünneplő folyót (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Az augusztus 12-én megrendezett Ipoly-nap a helytörténeti, néprajzi és kulturális értékek ismertetésére, valamint bemutatására irányult. Az ipolysági Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre a szobi Börzsöny Múzeum Baráti Körével karöltve idén tizenötödik alkalommal szervezte meg az értékmentő szakmai találkozót.

A konferencia a névnapját ünneplő Ipoly folyó megkoszorúzásával vette kezdetét. „Rendezvényünk jubileumi évfolyamához érkezett. Közösségünk éltető folyója az Ipoly, amely összeköti a két partján élőket” – mondta a koszorúzás előtt Pálinkás Tibor, a Honti Múzeum és Galéria Baráti Körének vezetőségi tagja.  A rövid bevezetőt követően a rendezvény társszervezői, valamint a rendezvényen jelen lévő egyéb intézmények és szervezetek képviselői elhelyezték a tisztelet koszorúit a szelíden hömpölygő Ipoly folyóra.

A szakmai tanácskozás az Ipolysághoz közeli Jégmadár Látogatóközpontban folytatódott. Mint ismeretes, a rendezvényen az Ipoly menti településekhez köthető helytörténeti, néprajzi, kulturális és társadalomrajzi előadások hangzanak el. Ezek többsége értékfeltáró, sok esetben kevésbé kutatott szegmenseket mutat be. Többek között ezt is kiemelte Bendík Béla, a Honti Múzeum és Galéria Baráti Körének elnöke, aki elmondta: „A 1992-ben alakult baráti kör elsődleges célja  az Alsó-Ipoly mente néprajzi és helytörténeti értékeinek  a bemutatása, népszerűsítése. Tevékenységét igyekszik az Ipoly mindkét partjára kiterjeszteni, hiszen a folyó volt a kapocs az egymástól hosszú időn át elválasztott települések között.” Előadásában rövid áttekintést nyújtott az eltelt másfél évtized rendezvényeiről. Mint elhangzott, többször változott a rendezvényfolyam jellege, a társszervezők és támogatók szintén cserélődtek, ám a cél ugyanaz maradt, a térség étékeinek a bemutatása.

Dr. Kiss László orvostörténész, helytörténész a folyón egykor működő hajómalmokról szólt előadásában. A 19. században főleg az Ipoly alsó szakaszán dolgoztak a hajómalmok, melyek a folyó szabályozását követően fokozatosan eltűntek. Tanulmányában szólt az Ipoly szabályozásának mozzanatairól is. Mint megjegyezte: Beszédes József vízépítő mérnök 1842-ben kezdte tervezni a szabályozást. Az Ipoly végső szabályozása az említett szakaszon a 20. század nyolcvanas éveiben fejeződött be.

Az Ipoly folyó térségében remek vadászterületek találhatóak. Az itteni vadászat nagy múltjáról, jelenéről és jellegéről számolt be az Ipoly Vadásztársaság két tagja, Pallos László és Šaňár István. Mint elhangzott, a vidék már a 12-13. században ismert vadászterület volt, ahol a nemesség és a királyok is megfordultak. A területen főleg a kisvadállomány volt jelentős, a szárnyas vízi vadakkal egyetemben. Napjainkban a kisvadak létszáma növekszik, egyes területeken túlszaporodtak – jegyezte meg a szakember. Az évszázadok során nemcsak a vadállomány, a vadászok is változtak. Korábban a vadászat csupán a kiváltságos rétegek számára volt elérhető, míg a második világháború után kialakult az úgynevezett népi vadászat, az egyszerű emberek részére is elérhetővé téve ezt a sportot. Ugyancsak szó esett a helyi vadásztársaság történetéről is.

Wollent József, az Ipoly Unió elnöke, a Jégmadár Látogatóközpont üzemeltetője az Ipoly mente természeti kincseit mutatta be. A találkozó közönsége egy ismeretterjesztő film segítségével bejárhatta az Ipoly vidékét a forrástól a torkolatig. A filmvetítést követően az elnök röviden ismertette az Ipoly Unió tevékenységét, kiemelve a természetvédelmet és az ismeretterjesztést, illetve az úgynevezett bakancsturizmus jelentőségét.

A szakmai találkozó utolsó előadója M. Nagy László helembai fotós volt, aki levetítette az Ipoly mente szépségeit bemutató fotóiból álló rövidfilmet. Szintén hagyomány, hogy a szakmai konferenciát színes programok is kísérik. Ez nem volt másként a jubileumi Ipoly-napon sem. A Jégmadár Látogatóközpont előterében Majoros Róbert amatőr természetfotós fényképeiből nyílt kiállítás. A tárlatanyag az Ipoly mente növény- és állatvilágának szépségeit mutatta be.

Pásztor Péter felvételei a szakmai napról.

https://www.facebook.com/pg/FELVIDEK.ma/photos/?tab=album&album_id=1609279922427651