Potápi Árpád államtitkár megnyitja a kiállítást (Fotó: Okos Márton/Felvidék.ma)

E hét végén került sor immár 28. alkalommal a Bukovinai Találkozások Folklórfesztiválra Bonyhádon, a Völgység fővárosában. A rendezvényen az egykori Bukovinában élt nemzetek folklórcsoportjai vesznek részt, akik közül egyiket-másikat messze sodorta a történelem vihara. Így voltak a fellépők között a székelyek és csángók mellett lengyelek, moldvaiak, ukránok is.

A néptánccsoportok fellépése mellett kiállítások megnyitására is sor került. Így a Bonyhádtól nem messze lévő Kisdorogon a falu búcsúját, a Szent Lőrinc-napi ünnepséget a Szent László-év alkalmából összekötötték egy emlékkiállítással a Kisdorogért Egyesület szervezésében.

Az ünnepség a helyi templomban vasárnap délelőtt szentmisével kezdődött, ahol Mayer Mihály nyugalmazott püspök, a falu szülötte misézett. Szent Lászlóval kapcsolatban kiemelte, hogy a Szent István vezette magyar állam felvette a kereszténységet, de a társadalmat Szent László keresztelte meg, eszményképet adva ezáltal a magyarságnak.

A szentmise után a rendezvény a templomdomb alatti téren folytatódott, a világháborús hősi emlékmű környezetében. Itt kapott helyet a szabadtéri Szent László-kiállítás is. Elsőként Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója, a falu szülötte köszöntötte a vendégeket. Majd felkérte Tapasztó Mihályt, a Kisdorogért Egyesület elnökét, hogy gyújtsa meg a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat által kezdeményezett, és Rómában a pápa által megáldott Szent László-lángereklyét, mely Nyitra, Kolon és Komárom után ide is megérkezett. Közben a folklórfesztiválra érkezett lengyel kórus énekelt.

Ezt követően Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg a kiállítást. Beszédében kiemelte, hogy a Szent László-évnek egyik fontos üzenete, hogy a lovagkirály személyisége Krakkótól, Nyitrán, Nagyváradon át Zágrábig összeköti Közép-Európa népeit.

A programban szereplő Konrád Sutarski egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a rendezvényen. Ő volt az, aki több mint két évtizede kezdeményezte, hogy a magyarországi lengyeleknek Szent László legyen a védőszentjük.

Ezt követően Csibi Krisztina a Szent László-év ötletgazdáját, Okos Mártont kérte szólásra, aki hangsúlyozta, az, hogy Szent László a lengyelek és Erdély védőszentje is, különösen erősíti a történelmi kapcsolatot. Egy kevésbé ismert tényre is felhívta a jelenlévők figyelmét Moldvával kapcsolatban: A hivatalos román történetírásban kiemelten fontos szerepet kapott Miron Costin krónikaíró Moldva történetét lengyelül leíró művében Szent Lászlónak is emléket állít. A krónika szerint a pogányokat üldöző lovagkirály, miután a Kárpátokon át kergette az ellenséget, Moldvában egy folyóhoz érkezett. Itt megállt, majd lovával együtt szomját oltotta, és a vízre utalva így szól a katonáihoz: szeretem, szeretem. Azóta hívják ezt a folyót Szeret folyónak. Ezután Okos Márton a Szent László-év Tanácsadó Testületének elnöke, Gaal Gergely megbízásából átadta a szervező egyesület elnökének a Szent László-év emlékzászlóját.

Ezután következett Petrás Mária népdalénekes, keramikusművész fellépése. A művésznő erre az alkalomra készített egy Szent Lőrincet ábrázoló domborművet is. A rendezvény zárásaként Mayer Mihály megáldotta a domborművet az e célra épített kis kápolnában.

Okos Márton felvételei az ünnepségről.

https://www.facebook.com/pg/FELVIDEK.ma/photos/?tab=album&album_id=1603982292957414