Pavol Paška a feleségével (Fotó: TASR)

Marek Vagovič, az Aktuality.sk portál főszerkesztője Saját fejjel címmel írt könyvet. Lebilincselő történet a Smer színfalai mögül az oknyomozó újságíró szemével, aki több fontos botrányt is leleplezett. Ebben a fejezetben a volt házelnök, Pavol Paška bizniszeiről ír a szerző.

Amíg a Smer pozsonyi bizniszágának minden ügye keresztülment Robert Ficónál, a párt kassai sejtje nem hivatalos vezetőjének, Pavol Paškának már az első nagyobb botrányára ráfizetett. A politikai kulisszák mögött és egészségügyi körökben is rebesgették Paška nagy befolyását a tárcára, ám évekig senki sem tudta ezt bizonyítani. És valószínűleg így lenne ez mind a mai napig, ha a Smer jelöltjei a pöstyéni kórházban nem követtek volna el egy végzetes hibát. A komputertomográf árát 600 ezer euróval túlárazni ugyanis alapos kurázsit igényel. Főleg olyan helyzetben, amikor a betegeknek a vécépapírt is magukkal kell vinniük a kórházba, mert az egészségügy olyan katasztrofális állapotban van. Ami igaz is, ezért aztán rendszeresen élősködnek rajta az olyan üzletemberek, akiknek a politika a vállalkozás egy formája.

A pöstyéni kórház 2011-ben döntött úgy, hogy új komputertomográfot vesz. A régi ugyanis, amelyet már 2003-tól használt, gyakran meghibásodott. Nem lehetett hozzá pótalkatrészeket beszerezni, a javítások pedig túlságosan hosszú ideig tartottak. A pályázat győztese a Siemens társaság lett, amelynek úgy egymillió euróért kellett volna az új CT-t szállítania. A 2012-es választás után azonban kicserélődött a kórházban az igazgató- és a felügyelőtanács, amelyben a Smer jelöltjei szereztek többséget. Ők aztán törölték a Siemenstől való CT-vásárlást, az igazgatótanács célirányosan megváltoztatta a kórház statútumát is, a tagjainak számát ötről hatra emelte. A Smer ellenőrzése alá tartozó egészségügyi tárca képviselői a tanácsban így 4:2 arányú többséget szereztek. Az új igazgatótanács leváltotta a kórház addigi igazgatóját, Robert Mamrillát, és a helyére a Smer jelöltjét, Mária Domčekovát ültette.

A foglalkoztatottak képviselői – Alan Suchánek orvos és Magdaléna Kovačovičová egészségügyi nővér – a Legfőbb Ügyészséghez fordultak, amely azonban azt a választ adta nekik, hogy az üggyel nem foglalkozik. Az igazgatótanács 2014 szeptemberében szavazott újra a CT-vásárlásról. A kórház úgy döntött, hogy az új műszert a Medical Group társaság szállítja majd, amelynek a múltban a parlament elnöke, Pavol Paška a részvényese volt. A kórház 1,6 millió euróért akart komputertomográfot venni, ami 600 ezerrel volt több, mint a Siemens által 2012-ben ajánlott műszer ára. Ráadásul a Havlíčkov Brod-i kórháznak van egy hasonló műszere 540 ezer euróért. A túlárazott CT-vásárlást csak Kovačovičová és Suchánek ellenezték, akikre a Smer nem bírt semmilyen befolyással.

Amikor a kételyeket keltő vásárlásra a pöstyéni kórházban a Markíza Televízió és a SME napilap riporterei, Barbora Demešová és Veronika Folentová rámutattak, Zuzana Zvolenská egészségügyi miniszter a Smer valamennyi jelöltjét leváltotta a kórház szerveiben, beleértve a felügyelőtanács tagját, Renáta Zmajkovičovát és az igazgatótanács tagját, Michal Strakát, az Ego néven ismert rappert is. Zmajkovičová a parlament alelnöki tisztjéről is lemondott. Végül aztán lemondott maga az egészségügyi miniszter, Zvolenská, valamint személyzeti hivatalvezetője, Martin Senčák is.  Csupán Pavol Paška kapott még  egy kis haladékot. Először azt állította, hogy a CT-vásárlási botrányhoz semmi köze. Az ellenzéknek, amely a távozását követelte, azt üzente: „Ezt az örömöt nem szerzem meg Önöknek”.

Néhány napig a feldühödött közvélemény nyomásának is ellenállt. Az ellenzék ugyanis tüntetéssorozatot szervezett, amelyeken több ezer ember követelte Paškától, hogy mondjon le a parlamenti elnöki posztjáról. Elégedetlen polgárok százai tüntettek a kassai háza előtt is. Paška távozását támogatta a Smer alelnöke, Marek Maďarič kulturális miniszter is. Robert Fico még kivárt. Mivel azonban a tüntetések nem csitultak, és a botrány elevenen élt a médiában is, a kormányfő megértette, cselekednie kell, ellenkező esetben a tömegek a tereken az ő fejét követelték volna. A pöstyéni kórház túlárazott CT-vásárlási ügye a pénzösszeg nagysága szempontjából, amelytől az állam elesett, meg sem közelítette a gázkibocsátási botrányt vagy a faliújságtendert, ennek ellenére Paškának mennie kellett, bár Juraj Široký embere volt. A helyzet egyszerűen tarthatatlannak bizonyult.

Elsősorban azért, mert a komputertomográffal folytatott biznisz, amelyen a Medical Group cég nyerészkedett, túllépte a határt. Tájékozódni a tisztázatlan tulajdonviszonyokkal rendelkező postafiókcégeken keresztül folytatott bonyolult üzletekben nem mindig egyszerű még számunkra, újságírók számára sem. De ha valaki a rendszerből kivesz – hatalmas haszonnal – félmillió eurót, tovább már nem kell semmit sem magyarázni. Az átlagos műveltségű ember is megérti, hogy hihetetlen szemtelenségről van szó, amelyet a politikai fedezettel rendelkező kassai üzletemberek még csak palástolni sem igyekeztek. Ráadásul a félmilliót az emberek el tudják képzelni, az egy milliárd már felülmúlja a képzelőerejüket.  Paška helyzetét az is nehezítette, hogy érzékeny területen folytatott bizniszről volt szó.

Mindenkinek van ugyanis a családjában valaki, aki a saját bőrén megtapasztalta, hogyan is működik a szlovákiai egészségügy. Kétségkívül sok áldozatos ember is dolgozik ott. Ám ha hiányzik a pénz a legalapvetőbb szükségletekre is, logikusan adódik a kérdés, hol végezték azok a milliók, amelyeket járulékok és adó formájában az államnak juttattunk. Paška a helytelen kommunikációjára is ráfizetett. Itt nem csupán „a nyerd meg a választást, és mindent megtehetsz” kijelentéséről van szó, amelyet az ellenzéknek üzent, amikor arra panaszkodtak, hogy megszegi a házszabályt. Az egyre népszerűtlenebb Paška szisztematikusan ásta a politikai sírját. Hosszú ideig feszült volt a viszonya a médiával is.

Ha nem veszem számításba a sajtótájékoztatóján elhangzott kérdéseket, Paškával személyesen talán háromszor beszéltem életemben. És egyik beszélgetésünk sem zajlott le összetűzés nélkül, bár mindig tisztességesen szóltam hozzá. A politikusok gyakran viselkednek úgy az újságírókkal, mint a bosszantó rovarokkal, szavakkal támadnak, sőt néha fizikailag is.  Az erőtudományok mestere Vladimír Mečiar volt. Az expresszív összehasonlításokban Robert Fico jeleskedik, számára az újságírók hiénák, prostituáltak vagy sikamlós kígyók. Időről időre elhatárolódunk ettől, az újságíróknak azonban nem kellene hasonló módon fizetniük ezért. Mindig igyekezni kell kordában tartani az érzelmeket, nem hagyni magunkat kiprovokálni és nem fennhéjázó módon kérdezni.

2011 tavaszán a parlamentben felkerestem Pavol Paškát. Egy cikket írtam akkoriban a vállalkozókról, akik a biznisz során átverték az ismert jégkorongozó Miroslav Šatant.  A magyarbéli golfpálya projektjéről volt szó, amelynek során Šatan „üzleti partnerei” háttérben végzett húzásainak köszönhetően 140 millió koronától esett el. A jégkorongozó nem ismerte ezeknek az embereknek a múltját. Amikor rájött, kik ezek, már késő volt. Az egyikük a  titkosszolgálat volt tisztje, Miroslav Guman volt, akiről a Gorilla-akta többször is említést tesz. „Miroslav Guman hosszabb ideje együttműködik, és baráti kapcsolatokat ápol Martin Babiarral, aki Szlovákiában az ukrán bűnszervezet érdekeit képviseli.”

Guman Paškával is találkozgatott, legalább hétszer közvetlenül a parlamentben is meglátogatta. Amikor Paškától megkérdeztem, milyen a viszonyuk, először majd átdöfött a tekintetével, majd visszakérdezett: „Vagovič úr, mondja csak, mit akar? Magától semmi jót nem várhat az ember.” Paška nem akart Gumanról beszélni. Ennek ellenére igyekeztem türelmesen elmagyarázni neki, miként verte át Guman a jégkorongozó Šatant, és hogy miért elfogadhatatlanok a politikusok kapcsolatai az ilyen emberekkel. „Néhány éve ismerjük egymást, néha találkozunk. Valószínűleg a pozsonyi fiúkon keresztül ismerkedtünk meg” – mondta végül Paška. Hogy kik azok a pozsonyi „fiúk”, nem tudtam meg. Paška érthetően a tudtomra adta, hogy hagyjam békén, és fennhéjázó arckifejezéssel távozott. Gumant és társait a rendőrség is vizsgálta, a bűnvádi eljárást azonban leállították Dušan Kováčik utasítására, aki 2014-ben harmadszorra is speciális ügyész lett. A jelölését a Smeren belül akkor Pavol Paška intézte.

Paška a parlamenti elnöki posztjáról való távozását – a CT-botrány miatt – Richard Raši kassai stábjában jelentette be, aki éppen a második győzelmét ünnepelte a polgármester-választáson. Paška azt állította, önszántából távozik. De mindenki, aki csak egy kicsit is járatos volt a politikai színfalak mögött, sejtette, hogy a lemondást Robert Fico javasolta neki. „Fontos nekem ez a város, fontos nekem Szlovákia, és már elegem van. Ezért van itt a feleségem. Senki sem fogja a családomat szétzilálni. Ezért bejelentem, hogy lemondok a parlament elnöki posztjáról, mert azt akarom, hogy Szlovákia normális országként működjön, hogy a politikát ne néhány anarchista csinálja az utcákon” – mondta izgatottan Paška.

Paška szövetségesének, Richard Rašinak a kassai stábjában akkor ott volt Robert Kaliňák is. Az ő jelenlétére senki sem számított.  Paška és Kaliňák ellenfelek voltak a párton belül, bár ez nem mindig volt így. A vállalkozói szárny képviselőiként, amely igyekezett a párton belüli befolyását kiterjeszteni az úgynevezett idealisták rovására, a Smer első éveiben még egy oldalon álltak. Ám a szövetségük elejétől fogva célzatos volt, ami a Smer hatalomra jutása után, amikor mindenki elkezdett a saját zsebére játszani, megerősítést is nyert. A pozsonyi és a kassai csoport kitöltötte a teret a minisztériumokban, a biztonsági szervekben és az állammal való kereskedésben a szövetséges oligarchák csendes beleegyezésével, akik a szélárnyékban tartózkodtak.

Az, hogy Kaliňák eljött Raši kampányközpontjába, meglepte a tapasztalt újságírókat, akik pedig már sok mindent megéltek. Eva Čobejová a .týždeň hetilaptól kassai riportjában azt írta: „Az, hogy tulajdonképpen miért jött el (Kaliňák – a szerző megj.) Raši éjszakájára Kassára, eleinte nem volt teljesen világos. Sokkal jobban érezte magát a folyosón a pozsonyi újságírókkal, mint a teremben a kassai prominens személyiségekkel. Mintha a központ küldte volna Kassára, hogy a párt egységét kinyilvánítsa, de nem igazán tűnt meggyőzőnek. Lehet azonban, hogy Paška távozását kellett felügyelnie, nehogy véletlenül meggondolja magát.” Paškát és Kaliňákot a fényképész is lencsevégre kapta együtt, de nem nagyon tűntek barátoknak.

Paška politikai pályafutásának hirtelen törése megerősítette Kaliňákot. A CT-botrány után egyértelmű második ember lett a pártban. Kaliňáknak azok az új információk is segítettek, amelyek a pöstyéni kórház túlárazott CT-vásárlásának kirobbanása után kerültek nyilvánosságra. Daniel Lipšic ellenzéki képviselő például arra hívta fel a figyelmet, hogy a Medical Group cégnek főleg akkor ment jól, amikor Paška köztisztségben volt. A rendőrség, amely Kaliňák felügyelete alatt állt, büntetőeljárásokat indított a CT-ügyben. A nyomozók még a Smer jelöltjét – a pöstyéni kórház igazgatóját és igazgatótanácsának tagjait is vád alá helyezték. De mivel néhány hónappal a választás előtt jártunk, a háttérben azt találgatták, hogy kifelé marketinghúzásról van szó csupán, befelé pedig a Kaliňák és Paška közti hatalmi harc folytatásáról.

A Smer kassai főnöke ugyanis a Postoj nevű konzervatív napilap szerint állítólag a 2016-os választási lista egyik vezetője szeretett volna lenni. A CT-botrányban indított bűnvádi eljárás ezért Kaliňák kísérletének tűnt Paška mellékvágányra állítására. A parlament volt elnöke végül nem került rá a párt választási listájára. A Hospodárske noviny napilappal készült beszélgetésében azt azonban nem zárta ki, hogy érdeklődne a külügyminiszteri poszt iránt. A Smer alelnöke, Marek Maďarič azonban gyorsan kijózanította ebből a tévhitéből. „Ha a Smer a választás után kormánytag lesz, és ő jelöli majd a külügyminisztert, számomra a jelenlegi tárcavezető, Miroslav Lajčák jelenti a kétségbevonhatatlan jelöltet.”

Egy hónappal a választás után a CT-ügyben minden vádemelést megszüntettek. A bűnvádi eljárás ugyan folytatódik, de csak kevesen hiszik, hogy az ügyet végigviszik.  Kaliňák elérte, amire szüksége volt, Paška nincs a kormányban, sem a parlamentben. A befolyása sem olyan már a pártban, mint azokban az időkben, amikor csúcspolitikus volt. A kassai csoport azonban még mindig megvan. Paška szövetségese a pártban Peter Žigán kívül Richard Raši is, az új generáció politikusa, akiről azt rebesgetik, hogy egyszer – Peter Kažimírrel és Peter Pellegrinivel együtt – felválthatná a Smer régi gárdáját. A szimpatikus Raši már évek óta keményen dolgozik az imázsán. A közösségi hálókon családszerető politikusként, sportolóként és a kultúra barátjaként mutatja magát. Bónuszként még egy fürdőnacis képet is felrakott magáról.

A gond azonban az, hogy Raši mellvértje sem teljesen makulátlan. Abban az időben, amikor egészségügyi miniszter volt, a tárcájánál olyan vállalkozók húztak hasznot az uniós alapokból – Paška környezetéből -, akik később megalapították a TIP pártot. Ez a furcsa párt, amely a 2016-os választás előtt alakult, formailag jobboldalinak vallotta magát, valójában azonban a Paškához közeli emberek álltak mögötte. Kétségeket keltett a kassai kórház ultrahangos műszerek szállítására kiírt pályázata is 2013-ban, amelyet Raši osztálytársának a cége szervezett, a műszereket kiválasztó bizottságban pedig ott ült Paška unokaöccse. A diszkrimináló feltételeknek köszönhetően csupán egyetlen cég jelentkezett a versenybe. A kórháznak végül olyan ultrahangos műszereket szállított, amelyek mintegy 115 ezer euróval drágábbak voltak a konkurencia által kínáltaktól. Az esetet a rendőrség is vizsgálja.

(Aktuality.sk/Felvidék.ma)