A negyedik pipatörténeti konferencia résztvevői a lévai Barsi Múzeumban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Különleges és szakmailag kevéssé feltérképezett világba engedett bepillantást a lévai Barsi Múzeumban megrendezett 4. pipatörténeti konferencia. A szeptember 29-ei szakmai fórumon különböző területek szakemberei ismertették a pipa különféle történeti, művészeti és társadalmi vonatkozásait.

„A konferenciát kétévente szervezzük meg. Ez a téma a szakemberek által kevésbé feltárt. A pipa művészeti és használati tárgy, erre is felhívjuk a figyelmet.  Emellett a pipázás történelmi  és társadalmi összefüggéseit is vizsgáljuk” – tájékoztatta a Felvidék.ma-t Mezőlaky Novák Margaréta, a lévai Barsi Múzeum munkatársa, a konferencia ötletgazdája. Mint elmondta, régészként elsőként régész kollégáit szólította meg. Ám napjainkban már történészek, kultúrantropológusok, művészeti szakemberek is előadtak a szakmai eseményen. A szlovák szakemberek mellett magyarországi és csehországi előadók is szerepeltek a konferencián.

A pénteki rendezvényen nyolc előadást hallhatott a közönség. A nagytapolcsányi múzeum munkatársa egy, a századforduló idejéből, a Stummer nemesi család hagyatékából származó míves dohánytartó dobozt mutatott be. Az érdeklődők hallhattak az oszmán kor pipaleleteiről. Itt jegyezték meg, hogy a korból származó legnagyobb leletgyűjtemény az érsekújvári Thain János Múzeumban található. Emellett ismertették a Szepesség vidékén talált agyagpipák történetét. Mint az előadó elmondta, a 17. és 19. században több településen készültek pipák Kremitz (Körmöcbánya), Schemitz és Selmecz (Selmecbánya) . Ugyancsak beszámoltak a késmárki várban és környékén végzett ásatások során előkerült pipákról, valamint a 2014 és 2016 között a murányi várnál végzett régészeti feltárás leletanyagát is bemutatták.

A régészeti és történeti előadások mellett kultúrantropológiai szemszögből is vizsgálták a dohányzást, mint a fogyasztói társadalom jelenségét. Pleva Péter, a Barsi Múzeum restaurátora a pipákon fellelhető művészi ábrázolásokat elemezte. Mint megjegyezte, különféle motívumok jelennek meg a pipákon. Leggyakoribbak a vadászjelenetek, katonai motívumok, portrék, mitológiai ábrázolások. Kedvelt továbbá a memento mori, a halál pillanatának megfogalmazása, a nemesi családok esetében pedig a címerük bevésése.

Ugyancsak bemutatkozott a Nyitrai Pipaklub. A 14 évvel ezelőtt megalakult klubnak felvidéki magyar tagjai is vannak, köztük a konferencia megálmodója is. A klub tevékenységei közé tartozik pipakiállítások szervezése is. Az elmúlt években más települések mellett Párkányban, Komáromban, Léván és Tatán is rendeztek tárlatot. Ugyancsak szerveznek versenyeket, például lassúsági pipaszívó versenyt, regionális, országos és nemzetközi szinten is.

A konferencia részeként időszaki kiállítás is nyílt a Barsi Múzeumban, ahol a lévai járásbeli festőművészek témához illő alkotásait tekinthették meg az érdeklődők. A kiállítók között volt a zselízi Kanyuk József is, aki a Felvidék.ma kérdésére elmondta: „Egyik kedvenc témám a pipázás megörökítése. Közel kétszáz festményemen jelenik meg. Különleges világ, mely engem is rabul ejtett.”

Pipagyűjtemények vannak, pipamúzeum nincs

„Szlovákiában jelenleg nincs pipamúzeum, pedig igény lenne rá. A magángyűjtők, pipaklubok, illetve az egyes múzeumok tárlatanyagában vannak pipák, ezek megtekinthetőek. Történt előrelépés, egyre több fórumon mutatkozhatunk, a szakemberek nagyobb hangsúlyt fektetnek a pipák vizsgálatára” – magyarázta Mezőlaky Novák Margaréta. „A szlovákiai szakemberek folyamatosan jelen vannak a nemzetközi pipatalálkozókon, gyakori vendégek Magyarországon is. A lévai múzeum testvérintézménye, a Tatai Vármúzeum rendezvényein is megfordulnak a Nyitrai Pipaklub tagjai” – avatott be a részletekbe a konferencia szervezője.

Szlovákiában is nagy hagyománya volt a pipakészítésnek, gyártásának. A legjelentősebb az ötvenes évek végén bezárt világhírű selmecbányai Zachar Pipagyár volt. A lévai múzeum gazdag pipagyűjteménnyel rendelkezik. A legszebb darabjai a tapolcsányi köztársasági elnöki vadászlakban láthatók.

A pipamúzeum bemutatkozási teret nyújthatna az összes pipafajtának: az agyagból, fából, porcelánból, kerámiából, fémből és üvegből készült egyedi daraboknak.

A kilencvenéves Barsi Múzeum

A Barsi Múzeum idén ünnepli megalakulásának kilencvenedik évfordulóját, melynek megünneplésére szeptember 27-én került sor. Ezzel kapcsolatban Mezőlaky Novák Margaréta megjegyezte: „Fő célunk volt az intézményünk láttatása. Több szokatlan helyszínen is bemutattuk a múzeumunkat. Tárlatanyagunkkal jelenleg is két helyszínen szerepelünk. Galántán néprajzi, Tapolcsányban numizmatikai kiállításunk látható.” Emellett a helyi és környékbeli oktatási intézményekbe is ellátogattak a múzeum munkatársai.

A Barsi Múzeum alapjául szolgáló anyagot Nécsey József verebélyi postamester gyűjteménye alkotta, aki 1927-ben a városnak adományozta a régészeti leletekből, levéltári anyagokból, könyvekből, valamint néprajzi tárgyakból álló gyűjteményét. Később a múzeum tulajdonába került  a lévai születésű  Kittenberger Kálmán afrikai gyűjteményének egy része is. Jelenleg a múzeum gyűjteménye gazdag természettudományi, történelmi, archeológiai, numizmatikai, néprajzi és képzőművészeti anyagból tevődik össze.

Pásztor Péter felvételei a konferenciáról.