Nagy Dávid fiatal érsekújvári ügyvéd, egyben a város alpolgármestere, 23-as számmal indul a megyei választásokon Nyitra megyében. Az érsekújvári körzet MKP-s képviselőjelöltje számos rendhagyó, újszerű módszerrel szólítja meg a választókat, bízva a párbeszéd eredményességében. Véleménye szerint kisebbségben élni mindennapi harcot jelent, hozzátéve, a magyar határ közelségét és az ebben rejlő gazdasági lehetőségeket bűn nem kihasználni ebben a megyében.
Miért döntött úgy, hogy jelölteti magát megyei képviselőnek?
Nem szeretem az igazságtalanságot. Éppen ezért világéletemben vonzott a jog és az ügyvédi szakma. Sajnos az igazságtalanság mélyen gyökerezik Nyitra megyében is. Ennek egyik legszembetűnőbb jele az Érsekújvári járás kettéválasztása (érsekújvári és párkányi körzet). Így az északi régióban rendkívül nehézzé vált megtörni a Smer és az éppen aktuális koalíciós társainak hegemóniáját. Számtalanszor előfordult viszont, hogy az újvári választókörzet képviselői a pártfegyelmet részesítették előnyben a déli régiók rovására. Így lettek utak Nyitrától északra és az Érsekújvár–Párkány vonalon maradtak a kátyúk. Úgy érzem, most érkezett el az idő, hogy ezen változtassunk. Eljött a tisztességes képviselet ideje, a politikai játszmák helyett. Az igazság pártján szeretnék állni, és végezni a munkám úgy, hogy a déli régióknak is jusson abból, ami jár.
Melyek a legégetőbb problémák az érsekújvári körzetben, illetve hogyan kívánja orvosolni azokat?
Abban talán az összes jelölt, pártállástól függetlenül, egyetért, hogy az utak problémája. Kellőképpen kampányol is ezzel mindenki. Kérdéses, hogy ki gondolja valóban komolyan – az előbb említett példa tükrében. Mindenesetre Érsekújvárnak nagy szüksége van egy elkerülőútra. Ezzel összefügg a Nyitrát Komárommal összekötő gyorsforgalmi út kiépítése, ami jót tenne régióinknak. Megesik, hogy reggel Újvárból Nyitrára több mint egy óráig tart eljutni. Persze, a falvakat összekötő utainkat is fejleszteni kell. Az utak magukkal hozzák a beruházókat is. Harminc kilométerre vagyunk a határtól. Kár, hogy a tízmilliós magyar piac adta lehetőségeket a megye nem használja ki.
Milyen tapasztalatai vannak az önkormányzatiságban, melyek azok a tulajdonságai, amelyekkel erősíteni tudja az MKP frakcióját a megyén?
Első ciklusomat töltöm képviselőként az érsekújvári városi testületben és egyben a város alpolgármestere is vagyok. Legfiatalabb képviselőként egyből mélyvízben találtam magam. Sokat tanultam tapasztaltabb kollégáimtól és úgy érzem, még sokat fogok. Viszont a mi generációnk már gyakran másképp tekint a dolgokra. Más, modern megoldásokban gondolkodunk. Valljuk be, a megyére is ráfér a fiatalítás, az idősebbek iránti minden tiszteletem mellett. Mindenkinek vannak gyengébb és erősebb tulajdonságai, de távol áll tőlem az önfényezés. Így a kérdés második felének megválaszolását inkább másokra hagyom.
Újszerű, kreatív megoldásokkal, kommunikációs eszközökkel szólítja meg a választókat (szinte egyedülálló módon nyilvánossá tette a telefonszámát a facebookon). Miért tartja ezt szükségesnek? Ezekkel a kommunikációs eszközökkel élnek is a választók (tehát használják), vagy esetleg visszaélnek vele?
Mikor közzétettem az összes elérhetőségemet, több idősebb kollégám megkérdezte, hogy komolyan gondolom-e. Kérdem én: nem ez a dolgunk? Hogyan tudja valaki képviselni mások érdekeit, ha nem ismeri azok véleményét? Hiszen azért vállaltuk a képviselői szerepet, hogy segítsünk. Ahhoz, hogy segíteni tudjak, meg kell ismerjem a problémákat. Ahhoz, hogy megismerjem a problémákat, napi szinten párbeszédeket kell folytatnom. Érsekújvárban immár harmadik éve alkalmazom ezt a módszert. Több kommunikációs csatornát alakítottam ki. Ezek közé tartozik a képviselői postaláda, e-mail cím, telefon, facebook-oldal, beszámolók a blogomon, ügyfélfogadás és találkozások. A módszer bevált. Tisztítottunk közterületet, lettek új gyalogátkelők, foltoztunk utakat, telepítettünk játszóteret, sorolhatnám; hosszú a lista, amely az aktív párbeszéd eredményességét tükrözi. Most városi konzultációkat indítok. Ezek keretein belül kérem ki a polgárok véleményét bizonyos kérdésekben. Visszakérdezek: miért nem működik mindez a megyén?
Mennyire fontos a magyar érdekképviselet az Érsekújvári járásban, konkrétan Érsekújvárban?
Ez a kérdés megérdemelne egy külön interjút. Rövidre szabva két aspektust emelnék ki. Egyik a nemzeti, másik a gazdasági. Kezdem a nemzetivel. Kisebbségben élni mindennapi harcot jelent, hogy megőrizzük és továbbadjuk őseink hagyatékát. A magyar érdekképviselet elsődleges feladata városunkban a magyarság fogyásának megállítása – kultúránk, nyelvünk, hagyományaink, iskoláink támogatása és megtartása. Büszkén állítom, hogy óriási előrelépés történt a városban a magyar nyelvhasználat terén. Rengeteg helyen újból látni magyar feliratot. Nagy munka volt, annál édesebb a gyümölcse. Ami a gazdaságot illeti, harminc kilométerre van tőlünk a határ. Járásunk rendelkezik határátkelőkkel is. Óriási bűn és mulasztás, hogy az ebben rejlő gazdasági lehetőségek nincsenek kihasználva. Hiszem, hogy a régiós együttműködéseké a jövő. Így lehet az ötmilliós szlovák piacot tizenötmilliósra növelni. A megyének viszont még a honlapja sem elérhető magyar nyelven. Ezzel nem csak a jelentős számú magyar közösség jogai csorbulnak, de egyfajta üzenet is ez a potenciális magyarországi befektetőknek.
Hogyan képzeli el Nyitra megyét, ezen belül az érsekújvári körzetet 5 év múlva?
Ez azon múlik, hogy a polgárok kinek adnak bizalmat. Az eddigi politikai játszmákat folytató pártoknak, vagy az őszinte és önzetlen érdekképviseletnek. Amennyiben az utóbbinak, akkor úgy érzem, hogy elindulhatunk a fejlődés útján. Kihasználva térségünk említett geopolitikai adottságait, kellő megyei hátszéllel nagy dolgokra lehetünk képesek. Ehhez viszont olyan képviselők kellenek, akik az érsekújvári régióért és nem a régióból élnek. Alakuljon bárhogy, a mottóm változatlan: maradjunk kapcsolatban a választásokat követően is!
