A lakosság elöregedésével egyre magasabb lesz a nyugdíjkorhatár Európában. S bár az életkorhatár növekszik, ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az ember egészségi állapota lehetővé teszi a munkahely által megkívánt feltételek teljesítését is. Az európai uniós tagállamokban ebben az évben is fokozatosan az eddig meghatározott 62 év fölé emelkedik a nyugdíjkorhatár, így Szlovákiában is.

Hiányzik azonban a felső korhatár, ezért egyre erősödnek azok a hangok, amelyek szerint meg kell szabni végre azt is, mégpedig alkotmányos szinten. A KOVO szakszervezet elnöke, Emil Machyna szerint már gyűjtik az aláírásokat a felső nyugdíjkorhatár maximum 64 évben való megszabásához.

Robert Fico kormányfő szerint is helyénvaló lenne a vita a felső nyugdíjkorhatár megszabásáról. Mint mondta, ha meg tudnának egyezni egy észszerű korhatárban, amely garantálná a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, hajlandó lenne belemenni az ellenzékkel való vitába ennek a felső korhatárnak az alkotmányban való rögzítéséről is. „Azt nem állítom, hogy teljesen egyetértek a 64 éves felső korhatárral, ez a kérdés még nyitott, ehhez megfelelő elemzések útján kell eljutnunk” – reagált a kérdésre Ján Richter (Smer-SD) munkaügyi miniszter.

70 éves nyugdíjkorhatár az ezredév fordulóján születetteknek?

A 2012-es törvény alapján a nyugdíjkorhatár 2017-től kezdődően az életkor meghosszabbodásával összhangban emelkedik. Ha az az évi mintegy 50-55 napos feltételezett tempóban növekedne, 7 évente egy egész évvel meghosszabbodna. Ez azt jelentené, hogy a mai harmincévesek 67 évesen mehetnének nyugdíjba, és az ezredév fordulóján születettek számára akár a 70 éves nyugdíjkorhatár is valóság lehetne.

Sylvia Porubänová szociológus szerint azonban a jelenlegi ötvenévesektől – az alacsony szintű egészségügyi ellátás, a relaxáció hiánya és gyakran a többszörös munkavállalás okán – semmiképpen sem várható ilyenfajta „túlszolgálat”. Ezért arra szólítja fel a fiatalabbakat, hogy még időben értékeljék át az életstílusukat, és nyissanak takarékszámlákat, ami akár több évvel a törvényes nyugdíjkorhatár elérése előtt lehetővé teszik a számukra, hogy idő előtt nyugdíjba menjenek. Véleménye szerint a cégeket kötelezni kellene arra, hogy az idősebb dolgozóikat könnyebb munkakörbe vagy rövidebb munkaidővel járó munkára sorolják át. „Úgy vélem, hogy a hetvenéves nyugdíjkorhatár már a végső lesz, ettől magasabbra már nem lehet menni. Akkor sem, ha az emberek 100 vagy több évig élnének” – fűzte hozzá.

Nálunk 8 évvel alacsonyabb az átlagéletkor, mint a fejlettebb államokban

A nyugdíjrendszer összeomlásának megakadályozása végett az Európai Bizottság már 2010-ben azt javasolta az uniós tagállamoknak, hogy fokozatosan emeljék a nyugdíjkorhatárt – 2040-ig 67 évre, 2060-ig pedig 70 évre. Ennek oka, hogy az uniós tagállamokban rohamosan növekedik az öregebbek aránya, amit már nem lehet tovább figyelmen kívül hagyni.

A közgazdászok nemegyszer azzal érvelnek, hogy Németországban vagy Svédországban már ma is 67 évesen mennek nyugdíjba az emberek. De vajon elviselhető-e ez a szlovákiai polgárok számára is? Jelenleg egy szlovákiai férfi átlagéletkora 72 év a nőé pedig 79, ami mindkét nem esetében 8 évvel kevesebb, mint a fejlettebb nyugat-európai országokban. S bár az előrejelzések alapján 2050-ben 77 évre növekszik nálunk a férfiak átlagéletkora, a nőké pedig 84-re, a nyugat-európai kortársaikkal szemben akkor is ötéves hátrányban lesznek. Ha a nyugdíjkorhatár kitolása felgyorsulna, egyre több szlovákiai polgár nem érné meg azt, nemhogy élvezné legalább „a korrektnek tartható” 15 éves nyugdíjat.

Másrészt viszont a szlovákiai nyugdíjas férfiak már jelenleg is átlagosan 16 évig, a nők pedig 25 évig „élvezik” a nyugdíjat.  Az Eurostat becslései alapján Szlovákiában 2060-ig 35 százalékra növekszik a 65 évnél idősebb lakosság aránya, miközben 2010-ben ez az arány még csak 12 százalék volt. Ekkora növekedést még Németországban vagy Svédországban sem várnak.

Machyna: A polgár a fontos, nem a tőke

Lengyelország nyugdíjrendszere egészen tavalyig a nyugdíjkorhatár fokozatos 67 évre való növelésével számolt a férfiak és nők számára egyaránt. Tavaly ezt a korhatárt a férfiak esetében 65 évre csökkentette, a nők esetében pedig 60 évre. Csehországban ebben az évben 65 évben határozták meg a maximális nyugdíjkorhatárt, ha meghagyták volna az eredeti szabályozást, az 1994-ben született csehek 68 évesen  mentek volna nyugdíjba. A cseh korlátozás azonban csak átmeneti intézkedés, minden öt évben növelhető lesz.

„Minden törvény változtatható, ám ha változik a nyugdíjkorhatár, jelentős mértékben javítani kell a munkafeltételeket is nálunk. A polgárnak kell az első helyen lennie, nem pedig a tőkének. Nálunk a legmagasabb a túlórák, az éjszakai műszakok aránya az uniós tagországokban, úgyhogy ne a németekkel, dánokkal vagy norvégokkal példálózzanak nekünk. Azok a munka közben nem koptak el annyira, mint mi” – állítja Machyna.

A nyugdíjkorhatár külön kérdését jelentik a nők. Egyre gyarapodnak azok a vélemények, amelyek szerint amennyiben gyermekeket neveltek, korábban nyugdíjba kellene vonulniuk. Richter miniszter már jelezte, hogy a nyugdíjkorhatár meghatározásakor esetükben  bizonyos módon „nem az anyaság, hanem a gyermeknevelés értékelhető lehetne”. Véleménye szerint a korábbi nyugdíjba vonulásra azok a nők és férfiak tarthatnának igényt, akik legalább három gyermeket felneveltek. Ez azonban még csak terv, amit a miniszter a szociális és politikai partnereivel is meg szeretne beszélni. Amennyiben megegyezés születne, a jövő évben előterjesztené a javaslatot.

Az átlagos nyugdíjkorhatár-emelkedés Szlovákiában  

Születési év Nyugdíjkorhatár
1954* 62 év
1955* 62 év 76 nap
1956* 62 év (76+63) nap
1962 63 év
1969 64 év
1976 65 év
1983 67 év
1990 68 év
1997 69 év
2004 70 év

(Megj.: a *-gal jelölt adatok véglegesek azok számára, akik nem élveznek kivételt a gyermekeik száma vagy a szakmájuk miatt. A többi adat csak tájékoztató jellegű, amelyet abból kiindulva számoltak ki, hogy a nyugdíjkorhatár évente 50-55 nappal növekszik, azaz hét év alatt mintegy egy évet.)

A 2004-ben Ľudovít Kaník minisztersége idején jóváhagyott nyugdíjreform indította el a nők és férfiak nyugdíjkorhatárának egységesítését 2024-ig.

Čambáliková: El kellene ismerni a nők háztartási munkáját is

A Szlovák Tudományos Akadémia szociológusa, Monika Čambáliková szerint a nők nyugdíjkorhatárának megemelését a férfiak nyugdíjkorhatárának a szintjére a diszkriminációellenes törvény kényszerítette ki, amely mindkét nem számára egyenlő bánásmódot követel. „Ha a nők esetében az alacsonyabb nyugdíjkorhatár diszkrimináció volt, akkor más diszkrimináló tényezőket is meg kellene szüntetni” – vélekedik a szociológus. Véleménye szerint a nők esetében társadalmilag hasznosnak és szükségesnek kellene megítélni a háztartásban végzett munkájukat. „Ha egy nő az óvodában neveli a gyermekeket vagy gondozónőként dolgozik a nyugdíjas intézetekben, ezt a munkáját díjazzák. Otthon azonban teljesen ingyen végzi mindezt. Ráadásul paradox módon még saját magát rövidíti meg ezzel, a karrierje szempontjából és később a nyugdíja összegének meghatározásakor is” – fogalmazott a szociológus.

(Pravda/Felvidék.ma)