Fazakas apát úr prédikációja (Fotó: Duray Rezső/Felvidék.ma)

A Remény katolikus hetilap ebben az évben is zarándoklatra, magyar szentmisére hívta a híveket a Pozsonyhoz közeli Máriavölgybe, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Közel ezer hívő imádkozott együtt a Felvidék és Magyarország különböző tájairól.

Október 7-én, szombaton reggeltől érkeztek a zarándokcsoportok autóbuszokkal, hogy előbb a Pálos rendi kegytemplom oltárához, Máriához járuljanak imádsággal, mások a neves kegyhely keresztútján a stációkat járták meg, többen a szent kút vizéből merítettek. A kegytárgyakat, könyveket árusító sátraknál is nagy volt az érdeklődés.

Bacsfáról három nap gyaloglás után célba ért a 14 csallóközi és soproni hívő is.

Az időjárás is kedvezett, a szélcsendes völgyben pár cseppnyi eső után a nap előbújt, zavartalan napsütésben zajlott a szentmise.

A zarándokcsoportok a keresztúton (Fotó: Duray Rezső/Felvidék.ma)

A völgy mélyében, a Lourdesi barlang közelében most átépítés, tereprendezés zajlik éppen, ezért nem a megszokott helyen állították fel a szervezők a szabadtéri oltárt, hanem a kegytemplom oldalában, gyönyörű hátteret biztosítva a szentmisét bemutató atyáknak.

Herdics György apát, a Remény hetilap főszerkesztője üdvözölte meleg szavakkal a szentmise fő celebránsát, Fazakas Zoltán Márton csornai premontrei apát urat, a paptestvéreket és az egybegyűlt híveket. Visszaemlékezett 1995-re, amikor hosszú szünet után újra sor került a máriavölgyi magyar zarándoklatra, kezdetben pünkösd idején, és bizony csupán néhány tucat hívő részvételével. Amióta a Magyarok Nagyasszonya napjához, október 8-ához legközelebb eső szombaton szervezik a búcsút, több száz, voltak évek, amikor ezernél is több hívő vette birtokba az ősi zarándokhelyet, hogy magyarul imádkozzanak.

Fazakas Zoltán Márton csornai apát erdélyi származásánál fogva átérzi a felvidéki magyar hívek helyzetét, sorsközösségünket Márton Áron erdélyi püspök és Esterházy János felvidéki politikus önfeláldozása és mártírhalála közti párhuzammal érzékeltette. Örömét fejezte ki, hogy az egyik legrégebbi kegyhely, Máriavölgy és Csíksomlyó közt imáinkkal hidat alkotunk. Prédikációjában a magyar nemzet megpróbáltatásaira, az Európa sorsát nehezítő kihívásokra, a spanyol és katalán katolikus hívők közti feszült helyzetre is utalt, hangsúlyozva, hogy a gyökereinkhez, hitünkhöz való ragaszkodás tarthat meg bennünket. Gyönyörű érces hangja, pedagógusként szerzett bőséges tapasztalatával átszőtt beszéde nagy hatással volt a hívekre.

Fazakas apát úr a felvidéki paptestvérekkel a szabadtéri oltárhoz vonul (Fotó: Duray Rezső/Felvidék.ma)

A szentmise végén Nagy András udvardi plébános atya köszönte meg a Remény szerkesztőségének, Herdics apát úrnak a szent búcsú alkalmából a szervező munkát, Fazakas Zoltán Márton apát úrnak pedig a szolgálatot.

A hívek elénekelték a Pápai himnuszt, a Magyar himnuszt és Szózatot. A Boldogasszony anyánk himnikus népénekkel zárult a máriavölgyi 2017 évi magyar szentmise.

A zarándoklat végén a szenci zarándokok útját évtizedek óta szervező Duray Rezsőt kérdeztük élményeiről. Több alkalommal élt meg esős, szeles napot a Máriavölgyben, ezért most örömmel konstatálta, hogy kegyes volt az időjárás a máriavölgyi zarándokokhoz, és azt is, hogy az autóbuszok és autók számából látni, évről – évre többen érkeznek a Kis-Kárpátok nyugati nyúlványainál fekvő ősi kegyhelyre. A Máriavölgybe érve a hívők meglepődve tapasztalták, hogy a megszokott, Lourdesi barlang előtti tér helyett a bazilika minor, kegytemplom oldalsó bejáratánál lesz a szentmise bemutatása. Duray Rezső szerint az új helyszín kiválasztása jó döntésnek bizonyult.

A máriavölgyi kegyhely története

Zilizi Kristóf, aki maga is a kegyhely rendszeres látogatója, a máriavölgyi kegyhely történetét mondta el nekünk:

Máriavölgy, vagy más néven Máriatal, Marienthal, ősrégi kegyhely a Kis-Kárpatok délnyugati nyúlványai között, erdővel borított bércek között – írja Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom Búcsújárók könyve című könyvében. A völgyben folyik a közkedvelt Mária-patak, a Szűzanya forrásának patakja. A forrásnak gyógyító hatást tulajdonítanak, hosszú sorok kígyóznak előtte a zarándoklatok alkalmával, és  azokon kívül. A kegyhely eredete II. András királyig nyúlik vissza. Ezidőtájt lakott itt egy remete, aki az erdei garázdálkodók rablásai miatt menekülni kényszerült. A Szűzanya szobrát a kútba rejtette. A remetekunyhóban egy erdei rabló és asszonya telepedett le. Újszülött gyermekük torzszülötten jött a világra. Imádkozott, erre megjelent a Szűzanya, és a gyermeknek a kút vizében való megmosásra utasította őket. A gyermek meggyógyult. A rabló megpillantotta a kút fenekén lévő Mária-szobrot, kiemelte azt és egy kis kápolnát készített neki. És ezzel megkezdődtek a zarándoklatok. A hely kegyhellyé vált.

Nagy Lajos király is ellátogatott ide. A kegyhelyet a pálos szerzeteseknek adományozta 1377-ben. Ő építtetett itt templomot és kolostort is. Azóta a pálos hagyomány és folytonosság megmaradt, mostanság lengyel pálosok látják el itt a szolgálatot. 1642-66 között Lippay György esztergomi hercegprímás, egyben buzgó Mária-tisztelő, minden évben gyalog zarándokolt el ide Pozsonyból.

Számunkra, magyarok számára a főbúcsú korábban Kisasszony havában, szeptember 8-a körül, vagyis Mária születésnapja ünnepén volt tartva. Néhány éve már Magyarok Nagyasszonya ünnepéhez, vagyis október 8-ához kötődik a főbúcsú. Ekkor zarándokok százai látogatnak el ide Csallóköztől Mátyusföldön, Zoboralján át egészen a Garam és az Ipoly mentéig. A zarándokok nemcsak a búcsúi szentmisét látogatják, de részt vesznek a keresztútban is, mely a Mária-barlang fölött emelkedik.

Kapcsolódó cikkek