Ma délután Budapesten az 1956-os forradalom és szabadságharc műegyetemi emlékművénél Trócsányi László igazságügy-miniszter mondott beszédet, amelyben kiemelte: az 1956-osoknak sokat köszönhet nemcsak Magyarország, hanem egész Európa, sőt a világ is.
A miniszter beszélt az akkori fiatal egyetemisták kiállásáról, akik nem tudták, hogy forradalmat robbantanak ki. A műegyetemisták 16 pontba foglalták követeléseiket, és „ez a dokumentum merészségével és érettségével egyaránt ámulatba ejti az utókort” – hangsúlyozta. Trócsányi László kiemelte, az 1956-os forradalom erőszakmentes volt, egészen addig, amíg a hatalom elsőként fegyverhez nem nyúlt.
Emlékeztetett arra is, hogy a rendszerváltás akkor kezdődött, amikor ki mertük mondani, hogy ami 1956-ban történt, az forradalom és szabadságharc volt és akkor, amikor Orbán Viktor mostani miniszterelnök Nagy Imre újratemetésén több százezer ember előtt követelte a szovjet csapatok kivonását.
A miniszter szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc üzenetei még hosszú ideig érvényesek lesznek, „ha emlékezünk és tanulunk belőlük, akkor még sokáig inspirálják és alakítják majd a magyar jövőt”. Az igazságügy-miniszter elmondta: akkoriban az volt a kérdés, vajon csatlakozhatunk-e valaha is a szabad Európához, „ma arról vitatkozunk, hogy milyen Európát akarunk”.
A tárcavezető szerint ma is szükségünk van az akkori műegyetemista fiatalok, a szabadságharcosok erényeire: a lelkesedésre, a jövőbe, a szabadságba, az igazság és a jog erejébe, a demokráciába vetett hitre, a hazaszeretetre és a szolidaritásra.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából a Műegyetem aulájában tartott megemlékezésen Simicskó István honvédelmi miniszter mondott ünnepi beszédet, ahol hangsúlyozta: „elődeink nagy árat fizettek a mi szabadságunkért”. Éppen ezért fontos megbecsülni a szabadság értékeit. A miniszter szavai szerint napjainkban is meg kell védenünk szabadságunkat, önrendelkezésünket, szuverenitásunkat, amihez erőt ad az ’56-os szellemiség, amely egyben kötelezi is a mai nemzedékeket.
Holnap, az ünnep napján, délután háromkor a Terror Házánál szervezett rendezvényen beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök.
Az áldozatok csaknem fele harminc év alatti fiatal volt
Ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatalnak az MTI-hez ma eljuttatott közleményéből. 1956 áldozatainak listája ugyan már 1957-ben elkészült, de titkosítva volt, így ezekhez csak a rendszerváltozás után, 1990-ben lehetett hozzáférni. A hatvanegy évvel ezelőtti forradalomnak 2700 halálos áldozata volt.
A forradalmi eseményekkel kapcsolatba hozható összes halálozás 78 százaléka, 1945 eset Budapesten történt. Az október 23-ai és az azt követő események következtében meghaltak 85 százaléka férfi, 15 százaléka nő volt. Az elhunytak több mint fele 30 éven aluli volt, a legmagasabb pedig a 23 évesek halandósága: 10 ezer ilyen korú személyre közel 7 halálozás jutott.
Beszédes adat az is, hogy 20 ezer, harcok során sérülést szenvedett embert látott el az egészségügyi szolgálat a forradalom véres napjaiban. A sebesültek háromnegyedének sérülését géppisztoly, puska, egynegyedét ágyúlövedék, akna- és gránátrobbanás okozta.
A KSH egy másik, korábban titkosított dokumentuma szerint a forradalom kitörésétől 1957. április 6-ig 274 704 magyar érkezett illegálisan Ausztriába, 1957. május 26-ig pedig 19 181 magyar menekült Jugoszláviába.
(Forrás: MTI)
