Gazdag Katalin a megnyitó keretei között ismerteti az egyes népviseletek jellegzetességeit (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Az Ipoly menti népviseletet mutatja be az a kiállítás, melyet október 10-én nyitottak meg a nagytúri nyugdíjasok napközi otthonában. A tárlaton a százdi Gazdag Katalin babagyűjteményét és korabeli falvédőit láthatja a közönség.

Mint Gazdag Katalin a megnyitón elmondta, 2014-ben kezdte el a népviseletes babák gyűjtését. Kezdetben nemzetközi népviseletes babákat szerzett be a világ számtalan pontjáról. Az eltelt időszakban közel 150 darabra bővült a kollekció, köztük sok egzotikus népviselet is megtalálható.  A nemzetközi viseletekről érdeklődése később a felvidéki népviseletek irányába fordult. A nagytúri kiállítás 21 község népviseletét mutatja be.  Az egyes babáknál röviden ismertette az adott település népviseleti jellegzetességeit is.

Különleges népviseletek bemutatója

„Gyűjteményemben az első felvidéki népviselet a százdi volt. A községnek jellegzetes népviselete volt. A falunkban máig él a néphagyományok ápolása. Több ruhadarab ma is megtalálható a falumúzeumban.  Majd következtek az Ipoly menti falvak népviseletei, melyek komoly értékeket képviselnek” – nyilatkozta a Felvidék-ma-nak Gazdag Katalin nyugalmazott pedagógus. Mint hozzátette, az egyes népviseleti ruhákat méretarányosan miniatürizálták az adott babára. A viseletek nagy részét a szintén nyugalmazott ipolysági pedagógus, Pásztor Anna készítette. „Egyes darabokat a népviseletek készítésével foglalkozók készítettek” – magyarázta Katalin.

Több viseletet fotók alapján készítettek, másokat eredeti ruhák mintája szerint varrtak meg. A gyűjteményben az Ipoly menti falvakból származó népviseletes babák találhatók, köztük olyan különlegességek, mint a százdi fekete menyasszonyi ruha, az apátújfalusi palóc és a koloni menyasszonyi ruha, az alsószemerédi apácaviselet, illetve a bényi kurtaszoknyás viselet.

Egyes ruháknak személyekhez fűződő történetük is van. Mint Gazdag Katalin elmondta, a deméndi viseletes babák édesanyja fotói és ruhái alapján készültek. A babákhoz személyes kötődés fűzi a gyűjtőt, ezt bizonyítja, hogy minden egyes babának külön neve is van. Az adott községben leggyakrabban előforduló női névre kereszteltem a babát – magyarázta.

Az elkészült népviseletről fotókat készít, emellett szakszerű magyarázó szöveget is ír hozzájuk. Ez jelenleg kéziratban olvasható. A távoli tervek között szerepel a kötetben való megjelentetés is.

Általában kéthavonta készül el egy baba, a tervezéstől a kivitelezésig számolva. Katalin jelenleg odahaza tárolja a gyűjteményét. Külön helyiségben, vitrinekbe rendezve tekinthető meg a közel 180 darabból álló gyűjtemény.

Jövőbeli terveivel kapcsolatban Katalin kifejtette: „Egy ipolyszécsénykei fotó alapján szeretném elkészíteni a helyi népviseletet. A szívem csücske Helemba és Martos is. Ezekkel szeretném bővíteni a gyűjteményemet.” A nagytúri tárlat volt a második állomása a babagyűjtemény bemutatkozásának. Még tavaly nyáron a százdi falunap alkalmával mutatta be a gyűjteményét a nagyközönségnek. Az akkori tárlatanyag nagy részét a nemzetközi viseletes babák tették ki.

Falvédők – egy letűnt kor lenyomatai

A népviseletes babák mellett az utóbbi időszakban a falvédőket is gyűjti. Közel százhatvan darabot sikerült eddig összegyűjtenie. A falvédők nagy része varrott motívummal és mottóval van ellátva. Kisebb része szöveg nélküli, varrott ábrával díszített. Vannak ugyanakkor festett technikával készítettek is, ezek a legújabbak, mindamellett másnyelvű – szlovák, német – falvédő is akad a gyűjteményben – avatott be a részletekbe Gazdag Katalin.

A falvédők divatja német nyelvterületről érkezett a történelmi Magyarországra a 19. század végén. Először a polgári házaknál jelent meg, később a paraszti konyhákat is ezzel díszítették. Elsősorban vizespadok, tűzhelyek, asztalok mellett helyezték el. A háztartások nagy része több falvédővel rendelkezett, melyeket bizonyos időközönként cseréltek.

„Ezek is a kultúránk részei, ezért a feladatomnak tartom az összegyűjtésüket, megmutatva, elődeink értékeit” – summázta Gazdag Katalin.

Pásztor Péter felvételei a nagytúri kiállításon készültek.