A Theologiai Szemle ünnepi példánya (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)

A reformáció 500 éves jubileuma alkalmából október 17-én a pozsonyi református templomba látogattak a budapesti Theologiai Szemle szerkesztői.

A szerkesztők, Kádár Zsolt, Szuhánszky Gábor, Jakab László, Fischl Vilmos és Bóna Zoltán református, evangélikus és metodista teológusok látogatásának nem titkolt célja volt, hogy a reformáció 500. évfordulója alkalmából népszerűsítsék a lapot, amely 92 éves fennállása óta most először jelent meg egy kiadásban három nyelven, magyarul, angolul és németül.

A Magyarországi Egyházak Ökomenikus Tanácsa 1990 óta vállalja a lap kiadását, olyan teret biztosítva a tudásnak, a lelkészek, a teológusok írásainak, amely a teológia tudományát a gyülekezet nyelvére lefordítva adja tovább.

A szerkesztők hiszik és vallják, hogy van létjogosultságuk a XXI. században is a nyomtatott kiadványoknak, és arra buzdították a résztvevőket, hogy a fiók alján heverő, vagy régóta kikívánkozó írásaikat juttassák el a Theologiai Szemle szerkesztőségébe, mert nyitottak és várják az egyéni publikációkat is a lapba.

A pozsonyi református templomban Bóna Zoltán főszerkesztő köszönti a hallgatóságot (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)

Bóna Zoltánnal, a Theologiai Szemle főszerkesztőjével a bemutató előtt arról beszélgettünk, miért tartották fontosnak, hogy a határon túli magyarságnak is bemutassák a lap ünnepi példányát.

Mert a protestantizmus, a kereszténység mindig átívelt a határokon, még akkor is, amikor a határok sokkal markánsabbak voltak, mint ma. Az úgynevezett ökumenikus kapcsolatokban a mi egyházaink, amelyek képviselik magukat a Szemlében, amennyire lehetett, mindig is tartották a kapcsolatot a határon kívülre került egyháztestekkel, személyekkel, teológusokkal, intézményekkel. A Theologiai Szemle éppen egy ilyen kapocs volt, már eredendően is, például a kolozsvári és a debreceni, vagy a felekezeteket áthidalva a debreceni és a soproni, illetve a budapesti és a prágai teológia között. Tehát a határon túli kapcsolatok ápolásának nagy hagyománya van és természetesen nemcsak a magyar közösséget keressük fel, hanem többek között a prágai egyetem és a bécsi egyetem teológiai fakultásait is. Itt találkozunk a bécsi magyar közösséggel is. A keresztény összetartozás, azon belül pedig a protestáns hagyomány összetartozásában kívánunk magyarokat és nem magyarokat megszólítani a Szemlével.

Melyek azok a különlegességek, amelyek csak erre az egy kiadásra jellemzőek?

A háromnyelvűség, hogy a gyakorlatias oldalát említsem először. A tematikát tekintve pedig a Theologiai Szemle nem szokott ennyire következetesen egy témára összpontosítani. Ebben a számban, akárhonnan is indulunk, mindig a 16. századi reformációhoz térünk vissza, illetve annak a kincseit hozzuk el a jelen korba, új aspektusban, újszerűen.

Bóna Zoltán főszerkesztő és Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)

A reformáció 500 éves jubileumát ünnepli. Református lelkészként, teológusként mi a legfontosabb üzenet, amelyet hangsúlyozni szeretne?

Nyilvánvalóan a kontextusok változnak, földrajzilag és időben is, a textus, a lényeg pedig változatlan, az isteni szuverenitás, benne Krisztus egyedülisége, a megoldás, teológiailag pedig a megváltást illetően. A sok üzenet mellett, ha egyet kiemelhetek, akkor azt, hogy mindenfajta vallási és világi bálványimádással, tévúttal és illúzióval szemben az isteni igazság mélységeire és magasságára próbáljunk rámutatni, ami a mi számunkra a Jézus Krisztusban megjelent isteni szeretet.

A találkozón a pozsonyi református egyházközösség fiatal és idősebb tagjai mellett jelen volt Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke is. A találkozó házigazdája, Peres Imre református lelkész, vallástörténész, egyetemi tanár megköszönte a magyarországi vendégek látogatását, amellyel erősítették a pozsonyi magyar református híveket.