Amikor az 1849 áprilisi tápióbicskei csatában Szini Sebő Alajos alezredes a dicsőséges tavaszi hadjárat egyik legismertebb hősévé vált, személyének köszönhetően elválaszthatatlan kötelék jött létre a két település, szülőfaluja, Csiliznyárad és hőssé válásának helyszíne, Tápióbicske között.
Kezdetben még csak szóban, később már az életrajzi lexikonokban is együtt említették a két helységet, míg napjainkban két évtizedes múltra visszatekintő testvértelepülési kapcsolatról beszélhetünk. A csilizközi hős párviadaláról Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényében is olvashatunk.
A Csiliz mentén
Csiliznyárad neve először Nyarad alakban 1468-ban, egy oklevélben olvasható. Korábban Győr vármegyéhez tartozott. A Csallóköz csilizközi részén, a Dunaszerdahelyi járásban található. Szlovák megnevezése 1991-től Ňárad. Lakóinak száma jelenleg 619, melyből a magyarok aránya közel 92 %. Többségében római katolikusok lakják.
Az anyaországi baráti kapcsolatokról és az „igazi” Baradlay Richárd szülőfalujáról Lukács József polgármesternél és Vida István korábbi faluvezetőnél érdeklődtem. Az egykori polgármester a temetőt járva figyelt fel Szini Sebő Alajos síremlékének feliratára: „Hősi erény volt az/A midőn a bicskei mezőt/Pengéddel festék vérszínre/A szörnyű csapások./Neked a hon minden/S te hazádnak hű fia voltál/Itt az anya kebelén/Emlékedet őrzi örökre” – idézi emlékezetből a szöveget. A tápióbicskei csatára utaló szövegből kiindulva helytörténészt kért fel a falu szülötte és a dicső események közötti kapcsolatot feltáró tanulmány elkészítésére.
Az igazi Baradlay Richárd nyomában
Csiliznyáradon már a testvértelepülési kapcsolat megalapozása előtt feltűnt a Sebő Alajos hősiessége és Jókai Mór regényében olvasott Baradlay Richárd párviadala közötti hasonlóság. Ezt az összefüggést erősítette meg a Duna Televízióban 1996-ban bemutatott, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékére szervezett ünnepély, mely a tápióbicskei csatát elevenítette fel. A műsorban külön kiemelték a csiliznyáradi temető síremlékén olvasható nevet: Szini Sebő Alajos. Utólag visszatekintve is kiváló ötlet volt Láng Ferenc akkori tápióbicskei polgármester megkeresése, aki nagyon örült a határon túlról érkező érdeklődésnek, és készségesen közreműködött a két település kapcsolatának kiépítésében. A kölcsönös látogatások és az információcsere után 1997 nyarán, a csiliznyáradi kultúrházban tartott ünnepélyes testületi ülésen írták alá a testvértelepülési kapcsolatról szóló nyilatkozatot. Az évente rendezett megemlékezések mellett a kultúra és a sport területén kívánták a kapcsolatokat fejleszteni. „Szini Sebő Alajos személyének kölcsönös tisztelete alapozta meg a két falu kapcsolatát, amely kiállta az idő próbáját, és két évtized elteltével is fennmaradt” – tekint vissza a húsz évvel ezelőtti kezdetekre az egykori polgármester.
A közösen elért eredményekről
A kilencvenes években az anyaországba utazva kellemes meglepetés volt, hogy a testvértelepülésen mindenki ismerte Szini Sebő Alajos történetét, sőt, a hős személye nagy tiszteletnek örvendett Tápióbicskén. Néhány év elteltével a két falu közösen, az anyagiakat fele-fele arányban biztosítva, a csata helyszínén emlékművet emelt a nyáradi síremlék feliratával, egy erdélyi fafaragó pedig kopjafát is készített. Az emlékhelynél közösen idézték fel a forradalom, a szabadságharc és a tavaszi hadjárat dicső eseményeit. „Minden évben csiliznyáradiak és tápióbicskeiek büszkén állunk az emlékmű előtt, ahol immár hagyományosan a csiliznyáradi polgármester mondja a beszédet. A koszorúkat a két község, a szervezetek és az intézmények képviseletében helyezik el április 4-én” – hangsúlyozza a baráti kapcsolattartás fontosságát a polgármester. Évente külön autóbusz indításával igyekeznek minél több helyi lakosnak lehetővé tenni a tápióbicskei ünnepségen való részvételt. A tűzoltótestület, a Rákóczi Szövetség helyi alapszervezete és a nyugdíjasok szervezete, korábban pedig a sportszervezet tagjai is megtapasztalhatták: a tápióbicskeiek barátként fogadják a Csilizközből érkezőket. „Nekik köszönhetően úgy érezzük, hogy közéjük tartozunk” – mutat rá a kapcsolat lényegére Lukács József.
A tápióbicskei emlékmű közös létrehozása mellett meg kell említeni Végh Ferenc helytörténeti kutató Párbaj a csatatéren, valamint Egy Jókai-hős nyomában című, 2002-ben a két önkormányzat támogatásával kiadott könyvét.
Vida István korábbi polgármester pedig 2010-ben Tápióbicske díszpolgára lett. Véleménye szerint a két évtizedes kapcsolat legfőbb értéke, hogy a határon túl élő csilizközieknek szükségük van magyarságuk megerősítésére, amelyre az elmúlt két évtizedben rengeteg lehetőséget adtak és adnak a közös programok, valamint a létrejött baráti kapcsolatok is.
A 2017-es év eseményei
A baráti és testvéri kapcsolat megtartásának szándékát bizonyítja az idei év programkínálata. Az elmúlt két évtized hagyományait megőrizve Tápióbicske küldöttsége most is részt vett a csiliznyáradi március 15-i ünnepségen. Április 4-én pedig a Csallóközből utaztak Tápióbicskére, ahol élő történelemóra részeseként, a különböző hagyományőrző csoportok összehangolt munkájának köszönhetően, a csata izgalmas eseményeit élhették át újra, a korhű ruhákba öltözött több száz fellépő látványos bemutatójának köszönhetően. A polgármester szerint a településen tartott ünnepség és a bicskei mezőn megelevenített csata kihagyhatatlan élmény a dicsőséges tavaszi hadjárat iránt érdeklődőknek, és minden magyarnak. A júliusi falunapon a magyarországi településről érkezőket immár barátokként fogadták a Csilizközben. A viszontlátásra pedig az ottani szüreti mulatságra szóló meghívás elfogadása adott lehetőséget.
A húsz évvel ezelőtt aláírt önkormányzati nyilatkozatot megerősítve, 2017. augusztus 20-án, Szent István királyunk ünnepén, Tápióbicskén írták alá a testvértelepülési szerződést. A rendezvényre hivatalosak voltak a kapcsolatépítést támogató korábbi polgármesterek is: Láng Ferenc, Blahúz László, Kanyó Sándor (a szerződést aláíró polgármester) Tápióbicskéről, illetve Vida István, Miklós Dénes, Lukács József (a szerződést kézjegyével ellátó polgármester) Csiliznyáradról.
A közösen tervezett jövő
Lukács József polgármester szándéka alapján az új generációnak is igyekeznek megmutatni, hogy a közös hős személye által Csiliznyárad és Tápióbicske már a múltban is összetartozott, mint ahogyan a jövőben is össze fog tartozni. Ehhez azonban a fiatalok aktív részvétele is szükséges. „Meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a fiatalabb nemzedék tagjai is kialakítsák a maguk baráti kapcsolatait, valamint körükben is kialakuljon az összetartozás érzése.” Ebből az elgondolásból kiindulva, a Csiliznyáradon már harmadik éve megszervezett nyári ifjúsági tábor résztvevőit szándékukban áll Tápióbicskére is elkalauzolni, hogy az ottani nevezetességeket megismertessék velük. Természetesen szívesen látnák az ottani fiatalokat is a közös hős szülőfalujában. Ezáltal az összetartozás mellett a magyarságukat is megerősítenék, sőt, a közös ’48-as példakép iránti büszkeség érzését is átörökítenék.
A két település kapcsolatépítésének egyik fontos eleme lehetne még – vélekedik Vida István – a helyi vállalkozók egy tárgyalóasztalhoz történő meghívása, miáltal a kölcsönös tapasztalatcsere révén akár a gazdasági kapcsolatok is kialakulhatnak. „Nagyon örülök annak, hogy községünk jelenlegi vezetése is elkötelezetten ápolja a baráti kapcsolatot.” Ennek egyik szép bizonyítékát a húsz évvel ezelőtti nyilatkozat szerződésként történő megerősítésében látja.
Az eddigi irányt a mai korszak elvárásainak megfelelően kell tartani. A Bethlen Gábor Alaphoz benyújtott közös pályázat indokolta a testvértelepülési kapcsolatok szerződéssel történő megerősítését – utal Lukács József az augusztusi tápióbicskei eseményre, valamint a pozitívan elbírált pályázatnak köszönhető eredményekre.
Identitásunk megerősítése
A csiliznyáradi polgármester az elmúlt három évben minden alkalommal igyekezett hangsúlyozni, hogy településük magyar falu, amely nagyon erősen őrzi magyarságát, ezért segítőivel a jelentős történelmi eseményekről is megemlékeznek. A magyarokat összekötő, az identitásunkat megerősítő programok közül a március 15-i, az április 4-i és az augusztus 20-i rendezvényt említi. Utóbbi alkalmából a Magyar Királyi Koronaőrség Egyesületének tagjai kíséretében Csiliznyáradra érkezett a Magyar Szent Korona egyetlen hiteles másolata. Ennek az eseménynek emlékét őrzi a templom falán elhelyezett emléktábla. A helyi fiatalok előadásában bemutatták az István, a király, majd a Honfoglalás és az 56 csepp vér című műveket. Fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az előkészületekből az összes helyi szervezet kivette a részét.
A baráti kapcsolatról Tápióbicskén
A település őse a XIII. században keletkezett. Az első okleveles említése 1275-ből való. A település névadója a Bicskei (vagy Bikcsei, később Bicskey) család, a község egykori birtokosa volt. A 3331 lakosú települést Pest megye Nagykátai járásában találjuk. A csiliznyáradi kapcsolatról Kanyó Sándor polgármesternél érdeklődtem. „Több, mint 20 éve történt, amikor a tápióbicskei delegáció Láng Ferenc polgármester vezetésével megérkezett Csiliznyáradra, azt követően, hogy Vida István polgármester másodmagával látogatást tett nálunk, és meghívott bennünket” – idézte fel a kezdeteket a község polgármestere. „Ismeretes volt előttünk, hogy hová érkezünk, hiszen a történelmi „kapcsolat” mindent magyarázott a tudatunkban, de mégis, amikor útlevéllel a vámosszabadi határátkelőn egy másik országba léptünk, a feliratok is bizonyították, hogy elhagytuk Magyarországot. Megérkezésünket követően ez az érzés folyamatosan szertefoszlott, hiszen a fogadtatás rendkívül szívélyes volt, és a magyar szó hallatán szinte otthon éreztük magunkat.”
Szini Sebő Alajos emléke a Tápió mentén
Az 1990-es évek közepétől folyamatosak a látogatások, és március15-én a csiliznyáradi temetőben Szini Sebő Alajos sírjánál koszorúznak. A következő alkalom a találkozásra április 4-e, amikor a csiliznyáradi küldöttség látogat el Tápióbicskére, az 1849-es tavaszi hadjárat győztes csatájának évfordulójára rendezett ünnepségsorozatra, ahol különböző helyszíneken kellő tisztelettel adóznak hőseink emlékének. Ezen a napon évtizedek óta a legfontosabb szereplők a gyerekek, akik már több alkalommal Csiliznyáradról is érkeztek. Így a történelmi helyszínen részesei lehettek a hagyományos „gyerekcsatának”, ahol ki osztrák, ki magyar jelzéssel harcol, igazi ágyúdörgés kíséretében, alufóliába csomagolt rongybombákkal eldöntve a csata kimenetelét: természetesen a vörös sipkások győzelmével. A Tápió folyó partján található Honvédemlékműnél az ünnepi koszorúzást követően a civilszervezetek és a hagyományőrző csapatok közreműködésével kerül megrendezésre az egykori csatajelenet. Évtizedek óta ennek a csatának elmaradhatatlan jelenete a két lovas összecsapása, melyből a csiliznyáradi születésű Szini Sebő Alajos honvéd alezredes kerül ki győztesen. „Ez a hőstett, ahogyan rögződött a szüleinkben, valamint bennünk, reményeink szerint a mi segítségünkkel a felnövekvő ifjúságban is mély nyomot hagy.”
A jövő az anyaországból nézve
„Az elmúlt 20 évre visszatekintve azon szerencsések közé tartozom, akik elmondhatják, hogy a kezdetek óta napjainkig talán a legtöbbször találkozhattak a két település összejövetelein. Büszkeséggel tölt el, hogy Vida István polgármester és az akkori képviselő-testület, valamint Lukács József polgármester és a jelenlegi képviselő-testület barátságát is élvezhetem. Köszönettel tartozom magam és Tápióbicske önkormányzatának nevében, és azt kívánom, hogy a jövőben még több sikeres program valósuljon meg a két település között, és még több barátság köttessék. Igyekszünk a Bethlen Gábor Alapnál ismét pályázni a testvértelepülési együttműködés erősítése érdekében a magyar történelemhez kapcsolódó események és a nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó közös programok támogatására” – zárta visszaemlékezését Kanyó Sándor tápióbicskei polgármester.
