Benkő Géza, Fabó Tibor és Vasvári Emese (Fotó: a Jókai Színház weboldala)

Múltkor azzal fejeztem be a Páratlan páros somorjai előadásáról szóló jegyzetemet, hogy következik az évad általam leginkább várt előadása, a Bányavakság. Nos, a várakozásom tökéletesen igazolódott, mert a VMK színháztermében összegyűlt, örvendetesen nagyszámú közönségnek igazi színházi élményben lehetett része szerdán este.

A krónikás pedig eltöprenghetett azon, hogy mennyire is azonos ez a magyar világ, éljen bár az ember kisebbségben Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban vagy éppen a Kárpátalján, ugyanazokkal a problémákkal küzd. Ezért aztán egy erdélyi szerző darabja olyan, mintha nekünk íródott volna: mert korrupció nálunk is van, mert nemzetiségi ellentétek nálunk is vannak, mert mi is ugyanúgy politizálunk.

És ha megkapargatnánk a felszínt, néhol talán itt is ugyanolyan titkokra bukkannánk. Félresiklott emberi sorsok, amiken ideig óráig csak az alkohol segít. Ebbe a közösségbe toppan be Florin, a román rendőr, aki Incze, a falu polgármesterének feljelentését érkezik kivizsgálni. Azonban Inczét sem az állampolgári kötelesség vezérli, hanem így akar megszabadulni a riválisától, Izsáktól, hogy megőrizze a polgármesteri széket. Mert a hatalomért folyó harcban minden eszköz megengedett. Ez is annyira keletközép-európai, hogy az áthallás itt is nyilvánvaló.

Székely Csaba tragikomédiáján sokat lehet nevetni, és a somorjai közönség is vevő volt a poénokra. Például, mikor Incze és Florin egymásra licitáltak, hogy melyik nép szenvedte el a nagyobb sérelmeket a másiktól. Mégis, keserű volt ez a nevetés, mert éreztük, hogy a színészek a színpadon valahol a mi életünket karikírozzák. Végül a befejezés, ehhez képest, keserű volt, ami egy tragikomédiában egészen természetes.

A színészek kvalitásaival most nem szeretnénk külön foglalkozni, mert nem egyszer láthatta már őket a somorjai közönség, és minden alkalommal meggyőződtünk a tehetségükről. Mindent összevetve, elégedetten távozhattunk azon az estén, mert egy tartalmas előadásban volt részünk, ami még sokáig ott fog rezonálni a nézőkben!

Decemberben azonban már egy újabb csemege vár ránk, Arthur Miller Pillantás a hídról című drámája, a Rivalda Színház előadásában.