A Zoboralja Kodály Zoltán életében és munkásságában fontos helyet foglalt el, ennek emlékére több Zobor-vidéki településen emlékeznek meg a népdalgyűjtő, zeneszerző személyéről. Számos településen emléktáblával is tisztelegnek nagysága előtt, így van ez Csitárban is, ahol az azóta világhírűvé vált A csitári hegyek alatt című népdalt gyűjtötte.
November 25-én Matyus Etelka, a Csemadok Csitári Alapszervezetének elnöke nyitotta meg azt a rendezvényt, amelyen a zeneszerzőre emlékeztek, aki 1906 és 1917 között nagyon sokszor gyűjtött ezen a vidéken, Kodály Zoltán Csitáron is többször járt. Az elnök kiemelte: a zeneszerző 135 éve született és 50 éve halt meg, ennek kapcsán az idei évet az UNESCO Kodály Zoltán emlékének szenteli. Ennek jegyében telt a szombat délutáni program is, amely a kultúrház falán található emléktábla megkoszorúzásával kezdődött, majd a kultúrházban folytatódott.
Ne felejtsük, kik vagyunk
A Kodály napi rendezvényen fellépett a Csitári Menyecskekórus, a Nyitragesztei Téliződ Női Éneklőcsoport, a Pogrányi Nagyharang Hagyományőrző Csoport, az Alsóbodoki Női Éneklőcsoport és a zsérei Zoboralja énekkar, Simek Viktor vezényletével. A csoportok ősi zoboralji dallamokat adtak elő, amelyeket Kodály is oly nagyon szeretett. A hagyományőrző csoportok célja, hogy népdalkincsünket megőrizve, azt tovább adva, éltessék kultúránkat. Ezért öröm, ha egy-egy csoport tagsága bővül, a szervezők, a csitáriak ezért örömmel jelentették be, hogy hatról kilencre gyarapodott a menyecskekórus tagjainak száma. A közönség szerint a főpróba jól sikerült, ezen a rendezvényen léptek fel ugyanis először az új összetételben.
A fellépések után Matyus Etelka Kodály Zoltán szavait idézte: „Nem lehet egészen boldog az az ember, akinek nem öröm a zene. Erre az örömre azonban tanítani kell az emberiséget, mert magától nem jut idáig. Néhány dallam ma is egyformán szól a Duna és a Volga mentén, másfélezer esztendő és háromezer kilométer távolságán keresztül. Mit üzen nekünk ez a zene? Azt, hogy addig élünk, míg nem felejtjük el, mik vagyunk.”
A hagyományőrző csoportok fellépése közös énekléssel ért véget, ez után két olyan kötetet is bemutattak, amelyek nemrégiben jelentek meg, és mind a kettőben szerepel Csitár is.
Zoboralja harangjai
Vinkovič Zsuzsanna polgármester köszöntötte a kötetek szerzőit: Imrich Točkát és Pintér Beátát, akik röviden szóltak az általuk megírt könyvek fontosságáról. Imrich Točka és Fehér Sándor a Zoboralja harangjai című könyvét Imrich Točka mutatta be. A szerző kiemelte: a könyvet két nyelven jelentették meg. Az inspirációt az adta, hogy Fehér Sándor gyakran mesél a Zobor alatti településekről, ahol magyarul beszélnek, ezért született meg a kiadvány, amelyben azokat a kincseket gyűjtötték össze, amelyek a Zobor alatt megtalálhatóak. Ezek közé tartoznak a harangok is.
A tornyokról és a harangokról nagyon kevés írás, könyv jelenik meg, holott óriási értéket jelentenek. Hatvan harangból tizenhármat választottak ki, amelyek bekerültek a kötetbe. A harangoknak több jelentőségük volt, hiszen gyakran hírhozó szereppel is bírtak, a veszélyre is figyelmeztettek – mondta a szerző. Több harangra tragikus sors várt a világháború alatt, hiszen azokat fegyverkezési célokkal beöntötték. Nagyon szép és ősi harangok vannak ezen a vidéken – emelte ki Imrich Točka.
Zobor-vidéki falvak a Monarchia idejében
Pintér Beáta, a Zobor-vidéki falvak az Osztrák-Magyar Monarchia idejében (helytörténeti fejezetek) című kiadvány szerkesztője kiemelte: a kiadást egy kiállítás előzte meg, amelyet a diákok készítettek és az egyetemen nyílt meg még októberben. Ezen több helytörténész jelen volt, akik megkérdezték, megjelenik-e majd az összegyűjtött anyag kiadványban. Miután igény volt rá, elkészült a könyv. Ahhoz, hogy a kiállítás létrejöjjön, kutatást végeztek, a levéltárakban és a falvakban is többször jártak.
A történész azt is elmondta: nemcsak néprajzilag kutatták a Zoboralját, az egész Zobor-vidéket felkutatták. Pintér Beáta kiemelte: 1945-ig Zobor-vidéknek nevezték ezt a térséget, annak idején Kodály is így nevezte, ez az összes olyan magyar települést jelöli, amely a Nyitrai járáshoz tartozik.
