Csaknem megtízszereződött a nemzetpolitikára fordítható összeg az utóbbi években ahhoz képest, amennyit az utolsó szocialista kormány szánt erre a célra – kezdte beszámolóját Potápi Árpád János a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős államtitkára az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának keddi ülésén.
Voltaképpen az ülés két napirendi pontja is a nemzetpolitikával foglalkozott. Először a Bethlen Gábor Alap 2016. évi tevékenységéről és működéséről szóló átfogó beszámolót, majd a nemzetpolitika aktuális kérdéseivel foglalkozó tájékoztatót hallgatták meg a bizottság tagjai. Mindkettő előadója Potápi Árpád János volt, mellette Erdélyi Rudolf Zalán a Bethlen Gábor Alap vezérigazgatója és Mihály Erzsébet igazgató, dr. Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára és Grezsa István miniszteri biztos vett részt a témák kifejtésében.
A nemzetpolitikai célokra fordítható tetemes összeg jelentős beruházások megvalósítására illetve elindítására adott lehetőséget. Potápi Árpád János határon túli országrészenként sorolta ezeket a beruházásokat, a Felvidéken a két nagy történelmi egyház, a római katolikus és a református intézményeinek megerősítése mellett két kassai beruházást emelt ki: saját ingatlant kapott a Rovás művészeti társulás, ami igazi kulturális központja lehet a magyarságnak, és a Márai Ház megvásárlása is a magyar jelenlétet erősíti abban a városban, ahol arányát tekintve sajnos csökkent a magyarság.
Nyolcvan nemzeti programot támogatott 2016-ban a BGA, köztük a külhoni fiatal magyar vállalkozókat (117 pályázót 600 millióval), a külhoni magyar szakképzést (110 felszerelt tanműhelyt és tangazdaságot 880 millióval), a Dr.Szász Pál tanulmányi ösztöndíjban 20 joghallgató részesült, és folytatódott a „Szülőföldön magyarul” program is, – hogy néhányat emeljünk ki a sokféleségnek illusztrálására.
Az államtitkár a Magyarság Házáról és intézményeiről is beszélt, amelyeket szintén a BGA támogat, reményének adott hangot, hogy a következő ciklusban méltó helyen újra felépíthető a „Mi, magyarok” kiállítás, továbbá egy diaszpóra emlékközpontot is kellene ugyanott létesíteni, és Trianon századik évfordulójára egy olyan kiállítást, amely nem a fájdalmakról szól, hanem a súlyos veszteségek ellenére is elért eredményeket, alkotásokat mutatja be.
Erdélyi Rudolf Zalán vezérigazgató az elhangzottakat néhány számadattal egészítette ki, többek között azzal, hogy a Mi, magyarok kiállítást 20 ezren tekintették meg, és 223 rendezvényt tartottak a Magyarság Házában. Fontosnak tartotta megemlíteni a programok közül az első világháborús emlékhelyek felújításának, létrehozásának támogatását is. Végül felhívta a figyelmet megújított honlapjukra, ahol minden visszakereshető.
Az aktuális nemzetpolitikai kérdésekről szóló tájékoztatóban Potápi Árpád János utalt a hét két legfontosabb eseményére: a Diaszpóra Tanács és a MÁÉRT ülésére, és arra, hogy a tavalyi zárónyilatkozat értelmében folytatódott az egyszerű honosítási és állampolgársági kérelmek elbírálása, és várhatóan még az idén köszönthetik az egymilliomodik magyar állampolgárt.
Visszautalva az előző napirendben már említett tematikus programokra: a családi vállalkozások nyertes pályázóit nyolc helyszínen keresik fel, Dunaszerdahelyen november 17-én kezdődik a körút és decemberben Kolozsváron fejeződik be.
Az óvodafejlesztési programot nagyon fontosnak tartják, cél az, hogy minden magyar gyerek, és a vegyes házasságokból születettek többsége is magyar óvodába jusson. Sajnos a felmérések azt mutatják, hogy a vegyes házaspárok közül csak Kárpátalján választja a többség a magyar óvodát, másutt csupán 20-30%. Cél: a kedvezőbb arány elérése.
Sikeres volt a Szent László év, amelynek programjaiban három államfő is részt vett: Áder János mellett a lengyel és a horvát elnök is. A záró rendezvény december 10-én lesz a budapesti Szent István Bazilikában, ahol Erdő Péter bíboros prímás celebrálja a szentmisét.
A diaszpórát érintő programok közül a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor programban 180-an vesznek részt, mindkettő igen sikeres. A Mikes program keretében 280 m3 könyvet, dokumentumot szállítottak haza 15 gyűjtőpontról. A munkában 5 kutató vett részt. A Julianus program révén pedig 46 országból 433 magyar emlék érkezett haza.
Jelenleg 213 hétvégi iskola működik a diaszpórában, ezek szakmai segítése kiemelt feladat.
Dr. Szilágyi Péter helyettes államtitkár hozzátette, hogy az iskolaügy mellett a diaszpórában működő magyar házak felújítását és a cserkészet támogatását is nagyon fontos feladatnak tartják a jövő évben a magyarság megtartása szempontjából, valamint azt is, hogy a Rákóczi Szövetség 2018-ban is ezer fiatalt hozhat haza.
A bizottsági tagok közül Szávay István, a Jobbik képviselője számos kritikai megjegyzést tett az elhangzottakkal kapcsolatban, de két észrevételét érdemes meggondolni: nem látja, hogy alakulnának itthon tervek a 100. évfordulóra, miközben Romániában már gőzerővel folyik a készülődés. Másik megjegyzése egy javaslat volt: a támogatásokat mindenütt kössék a magyar nyelvhasználathoz, a vállalkozók például a szolgáltató ágazatokban csak magyarul tudókat alkalmazzanak.
A beszámolókat és a vitát Pánczél Károly, a Nemzeti Összetartozás Bizottság elnöke azzal köszönte meg, hogy a mai magyar nemzetpolitika egy sikertörténet. Különösen örül a két új programnak: az óvoda hálózat fejlesztésének és annak, hogy a Délvidék és Kárpátalja után a Felvidéken is elindult a magyar vállalkozások támogatása.
A harmadik napirendi pontra, Kántor Zoltánnak, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatójának tájékoztatójára a szlovákiai megyei választásokról, meglehetősen kiürült az Esterházy János nevét viselő tanácsterem. Ennek oka az előre haladott idő mellett az is lehetett, hogy a bizottság tagjai – politikusok lévén – már számos forrásból tájékozódhattak a témában. Bár azt az alapos háttér-elemzést, amit Kántor Zoltán nyújtott a magyarok számára kedvezőtlen megyerendszerről, a mégis elért eredményről, a választói kedv és az MKP-ra illetve a Hídra adott szavazatok területi megoszlásáról, nem valószínű, hogy megkapták másutt.
„Egy, csak egy legény volt talpon a vidéken” – mondhatnánk Arany Jánossal. Ugyanis Szávay István a harmadik napirendi pontra sem vesztett aktivitásából, Kántor Zoltán megállapításait is vitatta. Elsősorban a beszámoló objektivitását kérdőjelezte meg, mert bár ő is örül az MKP sikerének, az eredményesség még sem olyan egyértelmű, mint ahogy beszámolóban elhangzott, hiszen sok helyen veszített pozíciójából az MKP, és elgondolkodtató a magyar választók alacsony részvétele. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója türelmesen válaszolt a kérdésekre, majd a jelenlévőknek átadott egy-egy példányt a pénteken bemutatott „Külön utakon” című kötetből.
