A tatai Magyary Zoltán Népfőiskola Társaság és a Tatai Versbarátok Köre meghívására érkezett a Zoboraljai Hagyományőrző Csoport Tatára, hogy bemutassa a „Nagyanyám életútja” című folklórösszeállítást.
A Felvidék szórványvidékén működő 50 fős csoport a magyar nyelv napján, november 13-án látogatott el az anyaországi városba. Hétfői nap lévén több csoporttag nem vállalhatta a vendégszereplést munkaköri és iskolai kötelességei miatt. Mindennek ellenére is képviselték a hagyományőrző nyelvsziget hegyoldali települései közül Alsóbodokot, Csitárt, Gímest, valamint Kolon, Nagycétény, Nyitracsehi településeket. Mindnyájan helyi szinten is tevékenykednek a hagyományőrző csoportokban. „A nagycétényi férficsoport 34 éves működésre tekinthet vissza” – közölte Mészáros Ferenc, Nagycétény polgármestere, a csoport tagja. Holec Ilona, a népművészet mestere fél évszázadra visszatekintve próbálja átadni azt a gazdag népdalkincset szülőfalujában, Alsóbodokon, melyet édesanyja testált rá, és amelyet a legértékesebb örökségként ad tovább.
A hagyományőrző csoportokat három évvel ezelőtt fogta össze a Nyitracsehiben élő Pócsik Valéria nyugalmazott tanítónő. A „Vétessék ki szóló szívem” összeállítással nagy sikerrel és több helyszínen szerepeltek, többek között 2014-ben ugyancsak Tatán, a Felvidékről kitelepítettek emléknapján. A csoport működésének szervezője és segítője Varga Szilvia, a Nyitra Megyei Művelődési Központ kisebbségi osztályának munkatársa.
A „Nagyanyám életútja” című folklórösszeállítás a parányi nyelvsziget példátlanul gazdag kincsestárából ezúttal az emberi élet legfontosabb állomásait tárja a néző elé autentikus népdalok, népballadák eléneklésével, bemutatásával, a születéstől a halálig, melynek narrátora Varga Márk fiatal hagyományőrző.
A fellépők két előadással örvendeztették meg a tatai közönséget. Délelőtt a Tatai Református Gimnáziumban a diákok és tanárok előtt léptek fel, majd délután a Magyary Zoltán Művelődési Központ színháztermében tapsolhatott a közönség a zoboraljai hagyományőrzőknek.
A néprajzkutatás terén igazi kincsesbányának számított és számít ma is a Felvidéken a Nyitra környéki tájegység, ahol őrzik és ápolják a hagyományokat, a népdalkincset, népballadákat és a népviseletet. Kodály Zoltán 1906 és 1917 között több alkalommal gyűjtött a zoboralji falvakban, ahol összesen 947 népdalt jegyzett le.
Mára megjelent a Zoboralja hegyaljai településeinek népviseletét bemutató 2018-as évi falinaptár „Népviselet Zoboralján” címmel, amellyel a fellépők megajándékozták tatai vendéglátóikat.
