(Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

1967. október 14-én Alexander Dubček nyújtotta át Jányi Jánosnak, a helyi nemzeti bizottság elnökének Gúta várossá nyilvánításáról szóló kormányrendeletet. Ez a nap a város történelmének egyik legjelentősebb napja lett: újbóli városi rangra való emelésével egy új korszak kezdődött – fejlődő iparával csakhamar társadalmi-kulturális központtá vált, máig meghatározó települése a Komáromi járásnak.

Gúta várossá nyilvánításának ötvenedik évfordulóját a gútai önkormányzat november tizedikén ünnepelte. Az ünnepség az elmúlt ötven évet felelevenítő fényképek rendhagyó kiállításával kezdődött, majd leleplezték a városháza falán elhelyezett emléktáblát, melyet erre az alkalomra Darázs Rozália szobrászművész készített. A dombormű Gúta két legjelentősebb jelképét ábrázolja: a jelenlegi városi címert, valamint egy kétszáz éves jegyzői pecsétet. A pecsét különlegessége, hogy a rajta szereplő Szent Adalbertet nem vértanúként ábrázolja, de mint államalapító királyunk keresztelő püspökét.

A város életében fontos, félszáz éves jubileumi eseményen a városi hivatal vezetői mellett részt vettek Gúta mind az öt testvértelepülésének polgármesterei és küldöttei, a környező települések polgármesterei, a városi intézmények igazgatói, valamint a volt és jelenlegi önkormányzati képviselők.

Az emléktábla – Darázs Rozália alkotása (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Dokumentumfilm négy polgármester visszaemlékezéseiből

Az emléktábla leleplezését követően ünnepi önkormányzati üléssel folytatódott a rendezvény, melyen levetítették azt a dokumentumfilmet, amelyben a város jelenlegi és egykori polgármesterei értékelték az elmúlt öt évtizedet. Az egykori polgármesterek, Tóth Imre, Harsányi Imre és Árgyusi Imre valamint a jelenlegi polgármester, Horváth Árpád, visszaemlékezéseikben felidézték a város életének egy-egy jelentősebb pillanatát, egyben értékelték saját szerepvállalásukat is.

A városi televízió saját gyártású dokumentumfilmjében szereplő egykori és jelenlegi polgármesterek által kirajzolódó kép Gútáról az 1965-ös árvíz romjaiból feltámadt város képét mutatja. A vészkorszakként megélt természeti katasztrófa mindent elpusztított, tízezren hagyták el otthonukat. Ám egy páratlan, országos összefogásnak köszönhetően Gúta felépült és a pusztító árvíz után két évvel már városi rangra emelkedett a község. Az elbeszélők egybehangzó véleménye szerint az emberek kitartása, élni akarása, szívóssága és szorgalma hozta létre a mai Gútát.

Ünnepi testületi ülés a városi művelődési központban (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

Horváth Árpád az ünnepi önkormányzati ülésen kiemelte, a városi cím büszkeséget, rangot és tekintélyt jelent. „Kitüntetés ez a ma élőknek és az elődöknek egyaránt” – fogalmazott. Hozzátette még: az összefogás és az önfeláldozás jelképe a város, hiszen ezeknek az erényeknek köszönhetően újulhatott meg. Horváth Árpád szerint az itt élő emberek közösségi összefogással, töretlenül pozitív életszemlélettel építették újra otthonaikat, hogy életüket őseik földjén folytathassák. A 2006 óta polgármesteri tisztséget betöltő Horváth beszédében hangsúlyozta a mindenkori önkormányzat szerepét, a lokálpatrióta civil szervezetek, egyházak jelentős munkáját, valamint a magánszemélyek áldozatvállalását, amellyel mindannyian hozzájárultak a város fejlődéséhez, gyarapodásához.

Pro Urbe díjak

Az ünnepi önkormányzati ülés alkalmával kiosztották a Pro Urbe díjakat is. Gúta város Pro Urbe díjat adományozott Guba Barnabásnak, aki 1968-tól a mai napig Gútán végzi hivatását gyermekorvosként – közel négy generáció egészségét, fejlődését ügyelve.

Pro Urbe díjban részesült Vincze Ferenc, a gútai sportélet kiemelkedő alakja, aki 1981-ben átvette a gútai judo klub irányítását. Edzői keze alatt több mint kétezer fiatal fordult meg a gútai tatamin, 65 országos bajnoki érmet szerezve.

A rendhagyó képkiállítás fotói (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

Gúta város Pro Urbe díjat adományozott még Harmath Lajosné Vöröss Kornéliának, néprajzi gyűjtőnek, aki 1946 októberében több társával együtt csónakkal átszökött a Dunán Magyarországra, mivel a háború utáni Csehszlovákiában nem nyílhattak magyar tannyelvű osztályok. A gútai születésű Vöröss Kornélia élete során többször ellátogatott Gútára, hogy a helyi tájszavakat, történeteket, gyermekdalokat, játékokat és hagyományokat összegyűjtse az öreg gútaiaktól. Gúta néprajzi hagyományait, ősi szókincsét, rég elfeledett (de egykor közszájon forgó) történeteit, lakodalmi hagyományait, a gyermekjátékokat, mondókákat, rajta kívül nem gyűjtötte szinte senki. Több önálló kötete is megjelent, melyek Gúta hírnevét erősítik.

Gúta várossá nyilvánításának ötvenedik évfordulója alkalmából a budapesti Duna Művészegyüttes lépett fel „Ünnep” című táncszínházi díszelőadásával a városi művelődési központban.