Hogy sikerült az év végi gyűjtés, kérdeztük Bugár Györgyöt, a Dunaszerdahelyi Plébániai Karitász vezetőjét, annak apropóján, hogy az idén nem adventkor, hanem már a múlt héten lezajlott a szokásos élelmiszeradomány-gyűjtés a Tesco áruházban. Nem titkolja, bizony még nem volt meg az a szokásos emelkedettebb, karácsony előtti hangulat, ami a november végi gyűjtéskor lenni szokott, és talán ennek folytán is, nagyjából egyharmaddal kevesebb adomány gyűlt össze, mint tavaly.
„A három nap alatt – csütörtökön, pénteken és szombaton – összesen 1800 kiló élelmiszer gyűlt össze, 2200 euró értékben. Tavaly 800-900 kilóval többet adtak össze az üzletben vásárlók, de az akkor Nagyszombatba került. Idén viszont az összes adomány itt marad, és mi fogjuk szétosztani a rászorulóknak. A jó szándékú emberek most is raktak át a mi gyűjtőkosarunkba a bevásárlókosaraikból, aki meg nem akart adni, az egyszerűen ignorált bennünket. Biztos vagyok benne, hogy ha adventi időben került volna sor a karitász gyűjtésére, több jött volna össze. Viszont az időpont meghatározásába nekünk nincs semmi beleszólásunk” – tudtuk meg Bugár Györgytől.
Elmondta azt is, hogy a karitász húsz önkéntese fogja szétosztani az adományokat, elsősorban aközött a 150 család között, akiket egész évben látogatnak és segítenek. Ezen kívül a polgármesterektől és önkormányzati képviselőktől beérkezett javaslatok alapján juttatnak az adományból olyanoknak is, akik szintén rászorulnak a környék településein. Tehát valójában körülbelül még 50 családot tudnak élelmiszercsomaggal segíteni az ünnepek előtt.
„Nincs egyencsomagunk. Általában két-három teli reklámtáskával kopogtatunk be egy-egy családhoz. Ahol kisgyermekek vannak, oda több édességet és gyümölcsöt csomagolunk, az egyedülálló idősek viszont jobban örülnek, ha főznivalót találnak a táskákban. A csomagokba teszünk tisztálkodási szereket is. Olaj, liszt, cukor, száraztészta minden csomagba kerül, s attól függően, kinek szánjuk az adományt, még egyéb dolgokat is rakunk melléjük. Karácsony napjáig tart az adományok szétosztása, de nem úgy, hogy bekopogunk az érintettekhez, átadjuk, és már el is tűnünk, hanem még jó ideig beszélgetünk is az emberekkel. Valójában így tudjuk meg, mire is volna szükségük, s ha módunkban áll, a jövőben hozzásegítjük őket ezekhez a dolgokhoz. No és így érzik azt is, hogy nincsenek egyedül a bajban” – mesél az adományok sorsáról a karitász vezetője.
Merjünk jók lenni
Bugár György egyébként jelenleg a szokásos uniós élelmiszercsomagokat is osztja, egy előre elkészített „menetrend” szerint. Sok története van arról, hogyan fogadják az emberek ezeket az adományokat. A többség várja, számít rá, de olyan kliense is akadt, aki az asztalt verve követelte, hogy a csomag helyett fizesse ki annak az árát, mert az interneten olvasta, hogy az neki jár…
Szóba kerül az is, mennyire adakozók az emberek. Bugár György nem rejti véka alá, hogy nem a jómódúak azok, akik szívesen segítenek másokon, sokkal inkább a középréteg. Sajnos, gyakran megtapasztalják, hogy a meghirdetett ruhagyűjtéseikre az emberek a kidobásra szánt és arra való, ócska holmijaikat hozzák el…
„Az emberek nem mernek jók lenni, mert sokszor lenézik őket azért, hogy az elesetteken segítenek. Jómagam tizenkét éve segítem a rászorulókat, látogatom őket, így aztán nagyon is tudom, mit jelent a nyomor, a szegénység. Nagyon visszatetsző, ha olyanok panaszkodnak a megélhetésre, akiknek van mit a tejbe aprítaniuk” – jegyzi meg Bugár György.
Amikor arról kérdezem, hogy milyen változást hozott a szeretetszolgálatnak az, hogy lassan egy éve már Plébániai Karitászként működnek, azt feleli, megérte, megvan az eredménye, szép karácsonyt tudnak varázsolni a rászorulóknak, hiszen mások a lehetőségeik és a körülményeik is.
„Arra kérjük az embereket, hogyha ismernek olyan családokat, egyéneket, akik nehéz szociális helyzetben vannak, jelezzék nekünk. A többi már a mi dolgunk” – mondja végezetül a karitász vezetője, aki gyorsan búcsút intve nekünk, már indul is Vásárútra, hogy több tucat rászoruló családhoz juttassa el az uniós élelmiszercsomagokat.
