Szól a zene, ropják a táncot (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

November 15-e, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napja egyben a magyar szórvány napja is. Ezen a napon számos rendezvénnyel hívják fel a figyelmet azokra a közösségekre, amelyek létszámbeli kisebbségbe kerülve mindennap küzdenek megmaradásukért, anyanyelvükért, kultúrájukért.

A Magyar Országgyűlés több törvénnyel, jogszabállyal igyekszik a magyar nemzet egyesítését elősegíteni. A határon túli magyarság iránt viselt, alaptörvényben rögzített felelősségérzetét megerősítve, 2015-ben Bethlen Gábor (1580-1629) születésének és halálának napját, november 15-ét a magyar szórvány napjává nyilvánította.

Mi a szórvány?

A szórványmagyarság az egyik definíció szerint „magyarságnak az a része, amely távol él a nagyobb magyar közösségektől, ezért tagjai a többi magyarnál jobban ki vannak szolgáltatva a többségi nemzetnek. Számarányuk nem éri el a 20%-ot, így a törvények nem biztosítják nyelvük hivatalos használatát.” Ennek a meghatározásnak Zoboralja is megfelel, hiszen a Nyitrai járáshoz tartozó falvakban ugyan még nagy számban élnek magyarok, de a járásban az arányuk nem éri el a 7 százalékot. A meghatározás szerint „tudósaikat, művészeiket általában nem magyarként, hanem magyar származásúként emlegetik”. Ez sajnos jellemző a Felvidéken, ugyanis a szlovák közvélemény a magyar történelmi személyiségeket és a ma élő tudósokat is sokszor ezzel a jelzővel illeti.

A zoboraljiak előkészítik a bemutatkozó asztalt (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

A szórványmagyarságban bizony sok esetben olyan hátrányba kerül anyanyelvünk, hogy azt veszélyeztetettnek is nevezhetjük, hiszen a magánélet területén kívül (vagy már ott sem) használhatják a magyarok saját nyelvüket.

A magyar szórvány napját a Romániai Magyar Demokrata Szövetség már 2011-ben a szórvány napjává nyilvánította. Véleményük szerint ez azért fontos, mert az anyaország határain kívül tömbben, kisebbségben és szórványban élő magyarok sajátos gondokkal küzdenek, és ők a leginkább veszélyeztetettek.

A Magyar Országgyűlés 2015. november 3-án nyilvánította november 15-ét a magyar szórvány napjává, azóta a Magyarság Háza megrendezi a magyar szórvány napját, amelynek idei díszvendége Kárpátalja. A rendezvény felvidéki vendége a Zoboralja, valamint Vadkerti Imre, Sipos Dávid és Zsapka Attila.

Népi motívumok a Zoboraljáról (Fotó: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

A Zoboralja

A Nyitra-vidéki, zoboralji magyarok a Kárpát-medence nyugati felében a magyarság legészakibb, összefüggő csoportját alkotják – tudatják a zoboraljiak prezentációjukban a közönséggel. A nyelvsziget egyes településeinek etnikai összetétele többször is megváltozott, s napjainkban is mozgásban van. De míg a múlt évezredben a szlovák-magyar beolvadás természetes és lassú folyamat volt, addig a 20. század második felében zajló asszimilációnak politikai eszközökkel is felgyorsított mesterséges lefolyása lett. A Nyitra környéki nyelvsziget 16 magyarlakta településből áll, melyek az összefüggő magyar nyelvterülettől távol, a Zobor-Zsibrica hegyvonulat lábánál, illetve a Nyitra folyó partján helyezkednek el – olvasható a bemutatkozó anyagban.

Népszokásaik között kiemelkedő helyet foglal el az élet egyik legjelentősebb fordulatának,

a házasságkötésnek a megünneplése. A zoboralji lakodalmas Párta, párta című feldolgozása 1985-ben Kecskeméten UNESCO-díjat kapott – a rendezvényen a zoboralji hagyományőrzők szintén a lakodalmas szokását mutatják be. Fellépnek a Nyitragesztei Téliződ hagyományőrző női éneklőcsoport, a Pogrányi Nagyharang hagyományőrző csoport, a Kútyika Nagycétényi Női Éneklőcsoport, a Nyitracsehi Férfi Éneklőcsoport tagjai és a gímesi Timorenská Szanella. Emellett a népi motívumokat is bemutatják a Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely tagjainak köszönhetően.

Neszméri Tünde és Tóth Klára felvételei.