Komáromban hétfőn reggel már a második üzlete nyílik a LIDL élelmiszer-kereskedelmi hálózatnak. A város polgármestere október végén éppen ezért levélben fordult az üzletlánc vezetőségéhez, akiket tisztelettel arra kér, legyenek tekintettel a város történelmi múltjára, ahol hosszú évszázadok során a különböző nemzetiségű és vallású lakók kölcsönös tiszteletben és megértésben éltek és élnek egymás mellett – mindezt kéri az európai értékek kihangsúlyozása mellett.
Stubendek László levelében szintén kitér arra, hogy Komáromot hetven százalékban magyar nemzetiségűek lakják, és ezért fordul levélben a LIDL képviselőihez, akiket arra szólít fel, vásárlóikat magyar nyelven is tájékoztassák, ne csak az újonnan nyíló üzletben, de a már meglévőben is. Hiszen, mint írja, erre Szlovákia törvényei nemcsak lehetőséget adnak, de egyenesen megkövetelik. Véleménye szerint a kétnyelvűség lényege elsősorban a kölcsönös tisztelet, nem pedig a nyelvtudás szintje.
Nos, ennek ellenére a legcsekélyebb kétségünk sem lehet, hogy a vásárlókat nem várják majd kétnyelvű feliratok hétfőn. Az utolsó simításokat végzik az áruházlánc új üzletének megnyitása előtt, büszkén hirdetve a nyitvatartást, az elvihető kávét és az üzletlánc szlovákiai szlogenjét államnyelven: a helyes választás.
Valóban a LIDL a helyes választás?
Korábbi cikkünkben írtuk, hogy a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) mintegy 54 üzletlánc bevonásával végzett kutatása alapján ez év elején kiderült, a külföldi élelmiszereket preferáló áruházak között egyértelműen a Lidl vezet. A hazai árucikkek aránya az üzletláncnál a legalacsonyabb – a kínálatnak csupán 17%-át teszik ki. A belföldi termékek aránya az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan csökkent Szlovákiában, míg a szomszédos országokban a külföldi termékek dominanciája kevésbé meghatározó. Szlovákia tehát a szomszédjaihoz képest jóval kevesebb hazai terméket forgalmaz. Míg a magyarországi üzletlánc honlapján külön bekezdést szánnak arra, hogy termékeik beszerzésekor figyelmet fordítanak a magyar beszállítókra, addig a szlovák honlapon ilyet nem találunk. Viszont Hermes-díjas a szlovákiai üzletlánc: 2017-ben elnyerte az év legjobban kommunikáló intézménye díját, amellyel az ügyfelekkel való kommunikációt díjazzák. Ez adhat némi reményre okot a magyar anyanyelvű vásárlóknak is.
Gútán is nyílhat LIDL
Egyre inkább úgy tűnik, hogy az üzletlánc tovább tud terjeszkedni, és a csallóközi településen is épülhet LIDL. Elhárult ugyanis az egyetlen akadály: nem nyilvánítják kulturális műemlékké a Templom téri malmot, mivel tulajdonosa eladta a benne lévő műszaki berendezéseket – így már értéktelenné vált, sem műszaki, sem építészeti értékkel nem bír. Lehet bontani a múlt század húszas éveiben épített, villannyal működtetett malmot. Helyette – kizárólag csak ennek a malomnak a helyére hajlandó építkezni az élelmiszeráruház – fényes reklámtáblák hirdethetik: správna voľba.
Majd hétfőn…
Gúta városát közel 11 ezren lakják, a 2001-es népszámlálási adatok szerint 81 százalékuk magyar. A legutóbbi testületi ülésen felmerült, hogy az üzletláncot jelenleg képviselő csoporttal már az előszerződésben rögzítsék, hogy a Gútán épülő boltban kétnyelvű, szlovák és magyar feliratok szerepeljenek. A város ügyvédje szerint azonban erre nincs lehetőség; csak közvetlenül a LIDL képviseletével lehet erről tárgyalni. Ezért is fontos a komáromi polgármester levele. Cikkünk írásakor természetesen felhívtuk Stubendek Lászlót, kapott-e már választ a LIDL képviselőinek megküldött levelére. Komárom polgármestere portálunknak nyilatkozva elmondta, az üzletlánc vezetői csak a napokban kapták kézhez levelét. „Beszéltem az illetékesekkel, foglalkoztak a levéllel, hétfőn nyitnak és akkor visszatérünk rá“ – mondta, majd sietve letette a telefont. Hogy miért pont hétfőn, hiszen addig lesz még péntek is, már nem tudtuk megkérdezni. Az is lehet, hogy óriási meglepetésben lesz részünk, és hétfőn kétnyelvű feliratokkal várják majd a vásárlókat?
Annyiszor hallottam már…
A szlovákiai magyar közvélemény megosztott egyébként a kétnyelvűség kérdésében. A közösségi felületeken olvasható hozzászólásokban rendre előfordulnak az alábbi megjegyzések: „nem ettől lesz olcsóbb a kenyér”, „nem olvasni járok az üzletbe”, „sokkal fontosabb problémáink is vannak”, „ki az, aki azért nem találja meg a kenyeret, mert nincs kiírva magyarul”, sorolhatnánk. Kifogyhatatlanok az “érvek”, és természetesen olyan is van, akit nagyon nem érdekel a téma, de azért kommentel, hogy tudassa a világgal, milyen haszontalan dologról esik szó már megint, és folyik a vita. Pedig nem haszontalan dologról van szó, és még csak vitatkozni is felesleges miatta. A kétnyelvű feliratok Dél-Szlovákia vegyesen lakott területein teljesen jogosak: hatályos kormányrendelet, ratifikált nemzetközi egyezmények, államközi szerződések, alkotmányos jogaink és törvények biztosítják kisebbségi jogainkat, amelyet illik minden demokratikusan gondolkodó állampolgárnak elfogadnia. Ez olyan jogunk, mellyel nem sértünk, nem bántunk és nem veszünk el senkitől semmit. Csak élünk azzal, ami jár. Európában.
Olyan Európában, ahol alig két hónapja a LIDL marketingesei digitálisan retusálták termékeik csomagolásáról a keresztet egy keresztény templomról…
