A Magyar Nemzeti Kereskedőház rimaszombati irodája december 13-án Ipolyvarbón szervezte meg a Regionális Vízgazdálkodási Fórum című szakmai rendezvényét.
Az iroda azzal a céllal jött létre, hogy Besztercebánya megyében fejtse ki tevékenységét. Tavaly a Losonci és a Rimaszombati járásban szervezték találkozóikat, ezúttal a Nagykürtösi járásban tettek kísérletet a vidéki, kisfalusi helyszín bevonására.
„Azt próbáltuk ki, hogy mi történik akkor, ha egy rendezvényt, illetve a gazdasági szereplőket mi visszük egy ilyen eldugottabb, kisebb helyszínre, azzal a megfontolással, hogy felhívjuk a figyelmet erre a régióra is. Valóban elmaradott, sőt talán mostohább, mint a Rimaszombati járás. Ezek az Ipoly menti települések, főleg ott, ahol nincs híd a közelben, tényleg a vegetáló községek szintjén vannak. Holott a potenciáljuk igen magas: viszonylag közel van Pest megye, s alkalmas arra, hogy ide ipar terjeszkedjen, hiszen jók az adottságok, van víz, sík terület, jó a termőföld, s könnyen közművesíthetőek a területek“ – mondta el a Felvidék.ma-nak Hanyus Erik, a Magyar Nemzeti Kereskedőház rimaszombati irodájának vezetője. Hozzátette, hogy a találkozó egyfajta lobbizás is volt az Ipoly-hidakért, mert elsődleges szempont, hogy a kereskedelmi kapcsolatok is megerősödjenek.
Kifejtette, hogy a vízügyi konferencián szó esett a kommunális és ipari szennyvíztisztításról, az ivóvíz- és a termálvízkezelésről. „A témákban jártas kivitelező és szolgáltató magyarországi cégek mutatkoztak be, ismertették tevékenységüket. Elmondták, hogy az adott térségben mivel tudnának piacra jutni. Arra apelláltunk, hogy az önkormányzatoknál ezeken a területeken vannak nagy volumenű beruházási potenciálok, amit önerőből nehezen tudnak ugyan megvalósítani, de nagy lehetőség a térségnek. S lehet, hogy a problémákat nem központilag kell kezelni, s várni arra, hogy regionális szennyvíztisztító üzemet létesítsenek, hanem egy-egy település lokális tisztítót is beszereltethet” – fejtette ki Hanyus Erik.
Így a konzultációra a környező önkormányzatok kaptak elsősorban meghívást. A határon átnyúló projektbe való bekapcsolódási lehetőségekre a Magyar Fejlesztési Központ munkatársa hívta fel az önkormányzatok figyelmét. Olyan uniós pályázati lehetőségekről beszélt, amelyeket a felvidéki magyarok könnyen tudnak adaptálni, mert az uniós pályázatok elérhetőek magyar nyelven, de szó esett a Széchenyi 2020 program beruházásairól is, amelyek a helyi akciócsoportnak nyújtanak lehetőséget.
Mint mondta, a másik központi téma a víz, mint környezeti érték volt, melyet méltatlan módon alulbecsülnek, pedig a területeket a holtágak, a régi, elapadt vízfolyások regenerálásával újra értékessé lehet tenni. Ezzel értéket lehet teremteni, ami kedvez a turizmusnak. „A folyók kiegyenesítésével területet akartak nyerni, de a mostani klimatikus, vízrajzi változások azt mutatják, hogy a vizet nem elvezetni kell a területről, hanem megtartani” – magyarázta az irodavezető. A kereskedőházak ebben is tanáccsal tudnak szolgálni, hogy a települések mely kivitelezési céget keressék fel. Itt sok vállalkozó be tud kapcsolódni, nagy beruházásokról lehet szó, s a területek rekonstrukciója komoly gazdasági erőt jelent.
„Ipolyvarbón elindult egy közös gondolkodás, nem csak vízügy terén, de a vízügy körül is” – értékelte az összejövetelt Hanyus Erik. A találkozóknak folytatásuk lesz, ezen a területen is nagyobb önkormányzati aktivitásra kell törekedni, mert mint megjegyezte, ezt a régiót is ki kell mozdítani „a jól van ez nekünk így is” apátiás állapotból.
