2018. január 1-jén lesz 25 éve, hogy az önálló Szlovákia megalakult. Megalakulását megelőzően jóváhagyták a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság felbomlásáról szóló alkotmánytörvényt, amely 1992. december 31-én éjfélkor lépett hatályba, és ennek köszönhetően népszavazás nélkül szűnt meg a szövetségi állam, s alakult meg az önálló Cseh Köztársaság és Szlovák Köztársaság.
Csehszlovákia felbomlását 1990-1992 közt a cseh és szlovák politikusok, illetve állami intézmények képviselőinek találkozói és tanácskozásai előzték meg. 1992. január 21-én a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése nem fogadta el az akkori köztársasági elnök, Václav Havel által beterjesztett népszavazásról szóló alkotmánytörvény-módosító indítványt és a CSSZSZK új alkotmányának elfogadásáról szóló alkotmánytörvény-javaslatot.
1992. március 11-én megszakadtak a szlovák és cseh nemzeti tanács közti tárgyalások az alkotmányos rendről, amelyeket az újonnan megalakuló parlamenteknek kellett folytatniuk. Az 1992-es parlamenti választást Csehországban a Polgári Demokratikus Párt (ODS) – Kereszténydemokrata Párt nyerte meg, Szlovákiában pedig a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS). Ezt követően indult meg az ODS és a HZDS képviselői közt a tárgyalássorozat az ország szétválásáról.
1992. július 17-én a Szlovák Nemzeti Tanács elfogadta a Szlovák Köztársaság Függetenségi Nyilatkozatát, 1992. szeptember 1-jén pedig Szlovákia új alkotmányát, amely egy hónap múlva, azaz október 1-jén lépett hatályba, majd ezt követően, november 25-én a Szövetségi Gyűlés elfogadta a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság felbomlásáról szóló akotmánytörvényt.
Magyarország az elsők közt ismerte el az önálló Szlovákiát
1993 január elsejének éjjelén Szlovákia-szerte éjféli ünnepségek zajlottak, ezen a napon került sor a szlovák parlament és a szlovák kormány közös ülésére is, amelyen elfogadták az önálló Szlovákia megalakulásáról szóló nyilatkozatot.
A független Szlovákiát már létezésének első napján diplomáciai úton a világ 93 állama elismerte, többek közt az USA, az Orosz Föderáció, Kína, az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország is. Az első, aki 1993. január 1-jén, éjfél után az akkori kormányfőnek, Vladimír Mečiarnak átnyújtotta az ország elismeréséről szóló diplomáciai dokumentumot, az akkori német főkonzul volt. De Magyarország is az elsők között volt, aki elismerte a független Szlovákiát, az akkori magyar vezetők a szlovákiai magyarok helyzetének javulását remélték ettől a gesztustól.
1993 januárjának első napjaiban Szlovákia több jelentős világszervezet és intézmény tagjává vált, például a Világbanknak, az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) vagy az UNESCO-nak, majd a következő hónapokban a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA), az Európa Tanács és több más szervezetnek is a tagja lett.
1993. február 8-tól a csehszlovák koronát a szlovák korona (Sk) váltotta fel Szlovákiában, ám 2009. január 1-től az is a történelem süllyesztőjébe került, amikor is Szlovákiában az euró lett a hivatalos fizetőeszköz. Január 1-jétől január 16-ig Szlovákia területén a korona és az euró is érvényes fizetőeszköz volt, január 17-től kezdték a szlovák koronát kivonni a forgalomból. 1993. február 15-én választották meg a szlovák parlamenti képviselők az önálló Szlovákia első köztársasági elnökét, Michal Kováč személyében. Az önálló Szlovákia 25 éve alatt eddig négy köztársasági elnöke volt az országnak: Michal Kováč, Rudolf Schuster, Ivan Gašparovič – aki két választási időszakban volt államfője az országnak és Andrej Kiska.
2004-től Szlovákia a NATO és az Európai Unió tagja, 2007 decemberétől pedig a schengeni övezetnek is. 2009. január elsejétől lett Szlovákia az euróövezet tagja, az euró bevezetésével befejeződött Szlovákia uniós csatlakozási folyamata.
Klaus és Mečiar szerint Csehszlovákia felbomlása helyes volt
A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság felbomlásának két legfőbb szereplője, Vladimír Mečiar akkori szlovák és Václav Klaus akkori cseh kormányfő Csehszlovákia felbomlását ma is barátinak és jól előkészítettnek tartja. A volt cseh kormányfő egy közös beszélgetésen úgy nyilatkozott, Csehszlovákia „felbomlása logikus, helyes, ráadásul akkor szükségszerű lépés volt”. Klaus ezúttal is köszönetet mondott Mečiarnak, aki nélkül a felbomlás folyamata szerinte nem végződhetett volna olyan jól, mint ahogyan végződött.
Mečiar szerint a szövetségi állam már nem működött jól, ezért új megoldást kellett találni. Csehszlovákia felbomlásának köszönhetően megmaradt a jó viszony a nemzeti országok szintjén is. „Melyik két ország áll annyira közel egymáshoz Európában, mint Csehország és Szlovákia? Nem találnak több ilyet” – jelentette ki Mečiar a beszélgetés során.
Mesežnikov: A szövetségi állam sikeresebb lehetett volna az átalakulás és integráció során
Grigorij Mesežnikov politológus ellenben huszonöt év elteltével sem tartja jó lépésnek Csehszlovákia felbomlását. Véleménye szerint többen azóta sem bocsájtották meg az akkori politikai vezetésnek, hogy nem tartottak népszavazást az ország felbomlásáról. Mesežnikov szerint, ha megváltozott formában folytatódott volna a szövetségi állam, sikeresebb lehetett volna az átalakulás és az integráció során is, mint az önálló Szlovákia.
Mesežnikov szerint – tekintettel a csehek és a szlovákok közti jó kapcsolatokra – elképzelhetetlen, hogy a szétválás folyamata erőszakos formában valósult volna meg. Ebből a szempontból az akkori politikai képviselet elbírt a feladattal, de csak annak köszönhetően, hogy a szétválás terve a cseh fél szisztematikus hozzáállásával valósult meg. „Hangsúlyozni szeretném még – mondta Mesežnikov –, hogy Szlovákia sikertörténete mögött nem az a politikai képviselet áll, amely a szétválást megvalósította, hanem azok a politikusok, akik ellenezték azt. Ők hozták ugyanis 1998-ban a változást, amely végül ezt a történetet sikeressé tette” – fogalmazott a politológus.
Mesežnikov szerint az elmúlt 25 év legnagyobb sikerei az átalakulás folyamata, a demokratikus állam, a szabad társadalom, az európai integrációban való részvétel és a polgárok kényelmes életmódja voltak. A legnagyobb sikertelenségnek a kihasználatlan potenciált tartja, amit a kedvezőbb belpolitikai feltételek mellett társadalmunk tökéletesebb fejlődésére használhattunk volna fel. Továbbá a külső kihívások bizonyos fokú alábecsülését és a túlságosan nagy energiákat a saját hibáink következményeinek a kiküszöbölésére.
Figeľ: Az önálló Szlovákia léte pozitív történet
Szlovákia első uniós biztosa, Ján Figeľ Csehszlovákia felbomlását és az önálló Szlovákia megalakulását pozitív történetnek tartja. Véleménye szerint a szlovákoknak „újra kellett definiálniuk magukat, mi az, ami fontos számukra – hogy önálló Szlovákiát akarnak, de demokratikusat, európait, plurálisat és igazságosat. Mindegyikünk számára fontos ez, kivéve az oligarchákat és a hatalom vagy a nyereség néhány birtokosát” – fogalmazott Figeľ.
Mint hozzáfűzte, 25 évvel ezelőtt számára és pártja, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) számára is a politizálás döntő kritériuma és célja az igazságosság elve volt. Az ilyen törekvés Figeľ szerint generációs, hosszabb távú gondolkodást jelent, egyúttal felelősségteljes cselekedet minden időben és tisztségben.
(HN, Nový čas, TASR/Felvidék.ma)
