A Hagyományok Háza műsora Léván (Fotó: Reviczky Társulás/Felvidék.ma)

A Hagyományok Háza és a lévai Reviczky Társulás közösen szervezték meg december 8-án, pénteken 18 órai kezdettel a Kodály nyomdokaiban című rendezvényt a lévai Reviczky Házban.

A lévai fellépés a nagykanizsai, szegedi, kecskeméti és három budapesti után a hetedik szereplése volt a kimondottan erre a célra összeállt formációnak, amely a karácsonyi ünnepekig már csak Szombathelyen lép fel műsorával. Az együttest Wirth Jenő, a Reviczky Társulás elnöke üdvözölte és megköszönte Hutura Beátának, a társulás egykori titkárának, jelenleg a Hagyományok Háza munkatársának, hogy „hazahozta” ezt az értékes műsort, mely ékességévé vált a 2017-ben megalakulásának huszadik évfordulóját ünneplő civilszervezet ünnepségsorozatának.

Az ünnepi műsor Kodály Zoltán zeneszerző, zenepedagógus és népzenekutató születésének 135. és halálának 50. évfordulója alkalmából elsősorban Kodály hangszeres népzenei gyűjtéseire támaszkodik.

A közel 300 hangszeres dallam az 5000 vokális gyűjtött dallamhoz képest kevésnek tűnik ugyan, viszont annál értékesebb. A kászoni, gyergyói népdalok ráirányították a figyelmet a magyar népzene legfontosabb pentaton zenei rétegére. Kodály Hont és Nyitra megyei dudás, furulyás gyűjteménye és a bukovinai hegedűs felvételei gazdag, régi állapotokat tükröző zenei világot tárnak elénk. A Páva-dallam hangszeres változatai az egész Kárpát-medencében fellelhetőek, míg a Marosszéki táncok fő témájaként ismertté vált hangszeres dallam számos erdélyi kistáj tánczenéjében megtalálható. A koncerten a hagyományos vonószenekari összeállítás mellett a középkorban is elterjedt duda–hegedű és hegedű–cimbalom–gardon formációk is megszólaltak.

A műsor szerkesztése részint tájegységek szerint, részint a Kodály Zoltán által feltárt zenetörténeti összefüggések figyelembevételével történt. A Kodály-művekből közismertté vált népdalok mellett eddig nem hallott hangszeres dallamok is felcsendültek. A műsorban többek között a Fölszállott a páva, a Galántai táncok, a Marosszéki táncok, a Mátrai képek és a Székelyfonó című Kodály-művek népzenei forrásai szólaltak meg.

A felhangzó műsorszámokat a népzenei élet elismert szakemberei, a Zeneakadémia Népzene Tanszékének tanárai állították össze. Azok stílusos megszólaltatását túlnyomó részben a tanárok, valamint néhány, a tanszéken végzett fiatal népzenész közreműködésével hallhattuk a következő felállásban:Bárdosi Ildikó (ének), Juhász Zoltán (furulya), Istvánfi Balázs(duda), Nyitrai Tamás, Vizeli Balázs (hegedű), Szabó Dániel (cimbalom), Árendás Péter (brácsa, kontra) és Bognár András (nagybőgő). Az esten elhangzottak: Bukovinai hangszeres táncdallamok, Kászoni keserves és lírai dalok, „Marosszéki táncok” – erdélyi táncdallamok, Zoboralji dudanóták, galántai táncdallamok, „Gábor Ignác nótája” – gyergyói keserves és táncdallamok, „A molnáré” – somogyi hosszúfurulya dallamok, nagyszalontai dallamok, ipolysági dudanóták és „Páva variációk” – Páva-dallamok a Kárpát-medencében.

Kodály egykori szakmai tanácsa szerint: „Ha valamit színpadra visztek, öltöztessétek szép köntösbe, de vigyázzatok, hogy teljesen el ne takarjátok”. Nos, Léván ezt az intelmet a legnagyobb hozzáértéssel kiválóan teljesítette „A ZENEKAR” a lelkes közönség legnagyobb megelégedésére.