Felvidék-szerte is több helyen rendeztek ünnepségeket a magyar kultúra napja alkalmából. A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban január 22-én tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.
Dunaszerdahelyen már január 21-én megemlékeztek a magyar kultúra napjáról. Az est ünnepi szónoka Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke volt. Ugyancsak vasárnap adták át az ünnep alkalmából a Csemadok-díjakat Galántán.
Kodály- kiállítással és kórusénekléssel ünnepeltek az Ung-vidéken
A magyar kultúra napját a Magyarország Kassai Főkonzulátusa által a nagykaposi Magyar Közösségi Házban lévő Kodály-kiállítás megtekintésével és az Erdélyi János Vegyeskar kóruséneklésével ünnepelte az Ung-vidéki és nagykaposi magyar közösség.
A kiállítás Kodály Zoltán életét és munkásságát mutatja be és a hónap végéig tekinthető meg a nagykaposi Magyar Közösségi Házban. A műsorban szereplő Erdélyi János Vegyeskar pedig repertoárjából elsősorban nép-nemzeti műveket adott elő.
Gabri Rudolf, a Nagykapos és Vidéke Társulás elnöke ünnepi beszédében kitért arra, hogy bár küldöttségük részt vett a Galántán tartott felvidéki központi ünnepségen is, nagyon fontos, hogy helyben, otthon ugyancsak megemlékezzenek az egyes közösségek a magyar kultúra napjáról.
Kiemelte továbbá, hogy Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban a magyar kultúra napja alkalmából éppen a Nagykaposon született Erdélyi János népköltési gyűjteményének Demjén Erna szerkesztésében megjelent könyvét mutatják be, melynek kiadását a Nemzetstratégiai Intézettel közösen szervezte meg a Nagykapos és Vidéke Társulás. (Vályi Edit)
Énekes irodalmi összeállítás Pozsonyban
A pozsonyi magyarság énekes irodalmi összeállítás keretében, két tiszteletreméltó vendég közreműködésével a Védcölöp utcai Pozsonyi Magyar Intézetben ünnepelte a magyar kultúra napját január 22-én. Molnár Imre, az intézet igazgatója köszöntője után átfogó elemzést adott a Himnusz születéséről, amely az egész magyar nép identitását meghatározó, a megmaradásunkért szóló imánk, és amely megírásának most ünnepeljük 195. évfordulóját.
Szólt további nemzeti imáinkról is, így a Boldogasszony anyánk, a Székely himnusz jelentőségéről is. Mindegyik a hit és a kultúra egységét hirdeti. A hitet, amely reményt ad, kapaszkodót nyújt minden bajban és a kultúrát, amely megtart bennünket, de csak akkor, ha mi is megtartjuk a kultúrát. Erre figyelmeztet minket évente a magyar kultúra napja, és reménykedünk, hogy ezen az ünnepen sokan elgondolkodnak szellemi örökségünkön, évezredes kincseinken, no meg azon, hogy megmaradásunk akkor lehetséges, ha ezeket megőrizzük, továbbadjuk. Kultúránk a nemzet kincse, meghatározója.
A pozsonyi ünnep két vendége Szakolczay Lajos, Széchenyi-díjas irodalomtörténész és Faragó Laura népdalénekes, Magyar Örökség-díjas énekművész volt. „Ez földön járjunk igazságban” – A magyar kultúra ezer éve című énekes irodalmi összeállításuk méltó volt az alkalomhoz. Szakolczay Lajos és Faragó Laura kitűnő kettőst alkotva, felváltva szólt a közönséghez.
Szakolczay Lajos a magyar kultúra, irodalom, zenetudomány jeleseiről beszélt, részben anekdotázott, Faragó Laura pedig szavalatokkal no meg híresen gyönyörű énekhangján előadott népdalokkal, megzenésített versekkel gyönyörködtette a közönséget.
A műsor felölelte az egész magyar irodalmat, az ismert és a kevésbé ismert gyöngyszemeket a magyar gregorián énekektől a magyar reneszánszot képviselő Balassi Bálint versei mellett a romantika legragyogóbb darabjain át egészen a közelmúlt, illetve a kortárs költőkig Lászlóffy Aladár, Nagy László, Lezsák Sándor, Nagy Gáspár, Pilinszky János verseiig. Az előadás varázsát emelte, hogy Faragó Laura szavalta, majd énekelte is a költeményeket.
A műsor után kötetlen beszélgetésre is sor került, amikor is Faragó Laura bemutatta nemrég megjelent könyvét, amelynek címe A magyar népballada és a Biblia, és a könyvhöz 20 népballadát tartalmazó CD-t is mellékeltek.
A könyv bizonyára ugyanolyan gazdag ismereteket és páratlan szórakozást nyújt, mint a pozsonyi este. Mindkét vendég remek előadó és mesélő, a művésznő csodálatos előadását, Szakolczay Lajos értő elemzéseit és kedves történeteit mindvégig érdeklődéssel hallgatta a Pozsonyi Magyar Intézetben összegyűlt közönség, amely az est zárásaként közösen elénekelte az Adjon Isten jó éjszakát kezdetű dalt. (Benyák Mária)
A Csongrády Lajos Alapiskola a Varjos zenekarral ünnepelt
Szarka Andrea, a tanintézmény igazgatója a szőgyéni kultúrház tánctermében köszöntötte az iskola diákjait és pedagógusait, és mutatta be a Varjos zenekart, akik a magyar kultúra napja alkalmából érkeztek, hogy gazdag nemzeti kultúránk egy szeletét, népzene- és néptánckincsét mutassák be és elevenítsék fel.
Az iskola céljai között szerepel, hogy az évfordulókkal kapcsolatos megemlékezések során nagyobb figyelmet szenteljenek a nemzeti ünnepeknek és a jeles napoknak, az évezredes hagyományoknak, a nemzeti tudat erősítésének, és a nemzeti értékek megőrzésének.
„Ezért hívtuk meg erre a napra a Varjos zenekart és barátait, akikről azt kell tudni, hogy 2003-ban alakultak Párkányban azzal a céllal, hogy bemutassák a Kárpát-medence népi kultúráját, a XX. századi népzenei gyűjtések, illetve saját tapasztalataik alapján. Elsősorban a felvidéki magyarság népzenei anyagát tolmácsolják, de előadásukban hallhatóak a mai Magyarország és Erdély területéről származó dallamok is. Több ízben szerepeltek külföldön, bemutatkoztak a rádióban és a televízióban, 2013-ban jelent meg az első jubileumi hanghordozójuk, és most egy újabb album megjelenését várják” – mondta el köszöntőjében Szarka Andrea.
Szólt a zenekar szőgyéni vonatkozásairól is, miszerint az elmúlt évek során több alkalommal szerepeltek Szőgyénben, több ízben kísérték a huszonkét éve működő Iglice Néptáncegyüttest, s több koreográfiazenét a Varjos játszott fel a táncegyüttes számára. Logójukat Baracska Árpád szőgyéni grafikus tervezte, Alt István, az iskola pedagógusa pedig több éven át működött prímásként és ma is színpadra lép a zenekarral.
A zenekar megszólaltatta és bemutatta a népi hangszereket, majd Madocsai Imre ismertette, illetve táncos barátaival bemutatta a néptánc stílusait, magyar tánckincsünk legismertebb dialektusait, a régi stílusú néptáncoktól kezdődően a XIX. századig bezáróan. Tapsolhatott a lelkes közönség a kör- és lánctáncokat, az ugrós táncokat, a hajdútáncokat, a fegyveres táncokat és a forgatós táncokat bemutató pároknak, akikkel Imre hajdan az Ifjú Szívekben táncolt. Végezetül táncra hívták az iskola tanulóit és pedagógusait is, melyhez természetesen a Varjos zenekar húzta a talpalávalót.
Nemzeti imádságunk, a Himnusz születésének 195. évfordulójára nemcsak a Kárpát-hazában, de a tengeren túl is bizonyára sokan emlékeztek, emlékeznek. Egyedülállóan gazdag népi kultúránkból Szőgyénben a magyar néptáncot és a népzenét éltetve és továbbadva, a Varjos zenekar muzsikált és táncolt a Csongrády Lajos Alapiskola tanulóival egyetemben. (Berényi Kornélia)
