A Most-Híd elnöke ismét szintet készül lépni – de ezúttal már kettesével szedi a lépcsőfokokat lefelé. Jó hír, hogy nincs már messze a legalja, még egy-két bukfenc és következik a becsapódás.
Egyik első új évi litániájában arról károgott a hamis próféta, hogy a felvidéki magyar (illetve részben magyar hímzést is viselő) pártok együttműködésének kizárólag az MKP áll az útjában. „Az MKP elutasítja az együttműködést, állandóan hazugságokkal érvel, és erre neveli a választóit is” – árulkodik toporzékolva a hírügynökségi újságírónak öltözött anyukának Béluka, hozzátéve gyorsan, hogy ha a következő színeváltozás idején (értsd: parlamenti választások) sem lesz együttműködés, annak kizárólag és csakis az MKP lesz az oka. „Éppen azért, ahogyan viselkednek”.
No de hogyan is viselkedik ez a csúnya MKP és az ő kicsi hangja? „Az MKP olyan jelzéseket küld, hogy árulók vagyunk, s hogy nem akarnak velünk együttműködni” – hangzik az új évi – de jó régi – panasz. Csakhogy ezzel mindössze egyetlen aprócska probléma van: az MKP magasról és nagy ívben tesz Bugár Béla lelkiismereti válságára. A jelzést nem az MKP, nem az újságírók (az átkozottak) és még csak nem is a választópolgárok küldik: ezt a bizonyítványt a Most-Híd, s mindenekelőtt annak elnöke állította ki magáról. Bár a környezetét nem lepte (és tévesztette) meg a 2007-2008-ban, a leváltását követően lekevert hisztériája („felhagyok a politizálással”), a 2009-es hídverés mindenesetre elég egyértelmű jelzés volt arról, hogy mit gondol Bugár Béla a magyar egységről, és úgy általában a politikai kultúráról.
Az igazi tükör azonban a 2015-2016-os időszak, amikor a Smerrel való kormányzás határozott kizárásától („A programunk ezt kizárja. El tudná ezt képzelni azután, hogy négy évig kritizáltuk a kormányt?” – aktuálne.sk, 2015. 12.14,) eljutott odáig, hogy lényegében a Smer, és személyesen Fico többször használatos felszopóemberévé nőtte ki magát. Mindezt persze nyakon öntve a szokásos, tenyérbe mászóan arrogáns, leplezetlen hazugsággal: „Egyszer sem mondtam a választások előtt, hogy kizárok bárminemű együttműködést a Smerrel a parlamenti választások után” (DenníkN, 2016. 12. 15.). Ehhez hozzátéve még egy viszonylag friss élményt, a hidasok Nagyszombat megyei mocsokkampányát az MKP ellen, tiszta elmével aligha mondható, hogy az MKP lenne az ékverő.
Egy lényegében bukott politikus utolsó jajkiáltásai ezek. Mert az árulót mindenütt megvetik – még azok is, akiknek javára a becstelenséget elkövette. És ezt még csak nem is az MKP, vagy ahhoz közeli akárki mondja, hanem Bugár Béla egykori csodálójának internetes újságjában olvashatjuk: „Ő ugyanis más világból való, amelyet elhagyott, amelynek az értékrendjét elárulta. S az árulás még a bűnözők között is bűntettnek számít”.
