A Malmos Hagyományőrző Táncegyüttes 20. évfordulója (Fotó: Takács András/Felvidek.ma)

Az alábbiakban folytatjuk a néptánchagyományok kutatására irányuló adatgyűjtés eredményeinek ismertetését, melyet Jókán folytattunk, ahol adatközlőink Budai László (1936) és Budai Lászlóné Puss Erzsébet (1938) voltak.

Ezerkilencszáznyolcvanegy májusában a jókai hagyománykultúra addig feltárt értékeinek a bemutatására Quittner Jánossal kettesben a Szlovák TV részére félórás filmforgatókönyvet írtunk. Idézek egy beszélgetést belőle. A kérdező a jókai születésű Görföl Jenő, a Csemadok tisztségviselője, a helyi néprajzi gyűjtőtevékenység egyik elindítója, a válaszadó pedig Görföl Péter, a helyi nemzeti bizottság elnöke. A beszélgetés a többször sugárzott film része:

Önnek, mint a helyi nemzeti bizottság újonnan megválasztott elnökének, mi a véleménye a kulturális és tárgyi hagyományok feltárásának és megőrzésének szükségességéről?
Jóka mindig egy nagy faluközösség volt, népe összetartott. Ha a tatár, a török dúlta, vagy később a háborúk lerombolták, mindig újraéledt. Ma is gazdag. Palotát építettünk az iskolának, a kultúrának, az irányító néphatalomnak. Rendeztük útjainkat, tereinket, virágzóan gazdag a mezőgazdaságunk. Szeretjük a földet, a falunkat. Ezért nagyra becsüljük a múltját, a haladó és forradalmi hagyományait. És azokat az embereket is, akik a hagyományok fenntartásán fáradoznak. Így a Csemadok önzetlen és jelentőségteljes munkáját is becsüljük.

Úgy hírlik, hogy ebből a házból, ahol jelenleg vagyunk, falumúzeumot szándékoznak létrehozni és ehhez az anyagi alapot önök biztosítják?
Jól hallotta. Szándékunkban áll ebből a házból falumúzeumot (tájházat) létrehozni. Építészeti stílusa, és a telek, ahol fekszik, nagyon megfelelő erre a célra. A felvásárlására és a rendbehozatalára előteremtjük a szükséges anyagiakat. Bízunk benne, hogy a tárgyi hagyományok rendelkezésünkre bocsájtásában önzetlen lesz a falu népe. A Csemadok és az iskola, s a többi kulturális és társadalmi szervezet pedig megfelelő segítséget nyújtanak az építkezési munkában, a néprajzi anyag felkutatásában és összegyűjtésében, valamint a falumúzeummal kapcsolatos közös tervünk megvalósításában.”

Kérem László, még egyszer sorolja fel, hogy melyek voltak Jókán a páros táncok?
A satis, /sottis/…, a Hogy a csibe, hogy…,a Háromlábú görbe szék…, A pozsonyi sétatéren megy a villamos…, a Mai házasság. Többnyire ezek mentek Újhelyen. A csárdások, meg vannak a tangók, a foxok, meg ezek a régebbi táncok, amelyeket most már nem húznak, nem is tudnának talán elhúzni a zenészek, az én időmben ezek mentek. És, hogy mit húzzon a zenekar, abba nem volt beleszólása senkinek, nem kiabálhattuk be, hogy ezt húzd, vagy azt húzd. Ha húzatni akartam, azt meg kellett fizetnem a bandának.

A táncrendező, az irányító a legények közül volt?
Lehetett a legények közül is, de többnyire nős emberek voltak.

A funkciót úgy nyerték el, hogy megválasztották őket, vagy csak arra az egy bálra vállalták el a rendezést?
Akiben megbíztak, azt kérték meg. Volt egy pénztáros, meg voltak hárman, akik intézték, hogy mennyit kellett a cigányoknak fizetni, mennyi a terembér, az adó. Mindent ők intéztek. A pénztáros az anyagiakkal törődött, mindennel. Aztán még voltak ketten-hárman megfogadva, ha rendetlenség, verekedés vagy valami van, akkor széthúzni őket. Aki nem oda való volt, azt kidobták.

A rendezők a rendre figyeltek. Ha nem volt a rendezők között olyan, aki meghatározta volna a táncok sorrendjét, akkor a zenekar magától muzsikált, szabta meg a táncok sorrendjét, a táncciklust?
Nem, illetve az is meghatározta, de úgy is ment, hogy húzzátok ezt. Addig húztak a cigányok, amit akartak, ők már tudták a táncok sorrendjét. A rendezők arra figyeltek, hogy túl hosszú szünet ne legyen, olyankor felszólították a cigányokat, hogy nocsak, húzzatok valamit.

A néprajzi gyűjtés, Budai László a feleségével táncol (Fotó: Takács András/Felvidék.ma)

A zenekar hazai zenészekből állt, vagy vidékről hozták őket?
Ismerős zenekar volt. Itt Jókán volt vagy három-négy banda. Amelyik a legjobban húzott, azt fogadták fel.

Minden cigánybandának volt prímása?
Igen, volt.

Hány tagja volt egy-egy bandának?
Öt-hat tagúak lehettek. Volt benne bőgős, cimbalmos, prímás, volt, amikor két prímás is volt, brácsás, meg kontrás.

Volt benne harmonika is?
Utólag már volt az is.

A zenekar tagjait, akik az újhelyi kocsmában muzsikáltak, név szerint fel tudná sorolni, ki volt a prímás?
Pélé, aki különben Tankó Péter volt, aztán a Zsuzsor. Tankó Sándor kontrás, az volt a Sanyika, aztán volt a Jozsó (Kurucz József ‒ tudtam meg másoktól), azt csak Jozsónak hívtuk. Ő szokott bőgőzni is, utoljára már szaxofonozott. Aztán volt Sípos Lajos, az bőgős volt, azután volt a cimbalmos, a neve hirtelen nem jut az eszembe… a Miska, a vezetéknevét nem tudom. Máskülönben Mihály, de mi csak úgy hívtuk, hogy Miska. Aztán volt egy dobosunk, a Sárközi József, annak nem volt más neve, csak Sárközi Jozso.

Ezek közül a zenészek közül él még valaki?
Nem egy se, aha…, a Jozso még él.

A Tankó Péter bácsi járt a táncosokkal, ő volt Kalocsán a Duna Menti Népek Nemzetközi Folklórfesztiválján is?
Volt, volt Kalocsán is, meg Sanyika volt, meg a Jozsó. Hárman voltak csak Kalocsán.

A sottis, meg a hozzá hasonló táncok mikor kerültek a faluba?
Azt nem tudom pontosan, hogy ezek a táncok mikor kerültek a faluba, de tudom, hogy lehettem 5-6 éves, amikor ezeket a táncokat az öregjeink már járták. Én 1936-os vagyok, ez úgy 1943-ban lehetett, vagy talán még hamarább.

Arra nem emlékszik, hogy ki volt az, aki ezeket a táncokat behozta a faluba?
Azt nem tudom, hogy ki hozta be, meg azt sem, hogyan kerültek ide.

Táncmesterek tanították?
Azt sem tudom.

Itt a faluban ezeket a táncokat csak úgy egymástól tanulták?
Igen, csak úgy egymástól tanulhatták. Ahogyan én is megtanultam. Nem tanították, csak úgy megtanultam.

Nem voltak tánciskolát tartani Pozsonyból, vagy máshonnan?
Akkoriban nem tudok róla, hogy lettek volna.

Tehát a negyvenes, ötvenes, hatvanas években nem járt ide táncmester?
Nem tudok róla. Később aztán már járt, de csak az iskolákba.

Az 1920-as és 1930-as korosztály még nem járt tánciskolába?
Mi még nem jártunk.

Hallomásból sem tudja, hogy a húszas, vagy harmincas években volt-e tánciskola a faluban?
Arra nem emlékszem, meg nem is hallottam. Gyerek voltam akkor még.

Gondolom, mondták volna a faluban, ha lett volna tánciskola?
Biztosan, de az öregek sem beszéltek róla. Én nem emlékszem.

Amikor a hatvanas évek végén kezdődött a folklórcsoport munkája, akkor se beszéltek ilyesmiről?
Nem, nem beszéltünk róla.

Pedig ott a korosztályához tartozók jöttek össze, a harmincasok. Ki volt ott a legidősebb, Németh Ignác, vagy Szabó Lajos?
Voltak még idősebbek is, lehettek olyan 55-60 évesek akkor. Voltak akkor hárman, akik eljártak oda, de akkor én még nem voltam ebben a tánccsoportban. Német Ignác, Zalka Imre és Rácz András voltak a legidősebbek.

Ők ott voltak 1977-ben az első néprajzi gyűjtésünknél?
Nem tudom, én még nem voltam akkor közöttük, később léptem be.

Mit jelent a később?
A hetvenes évek végén.

A szerző az MMA köztestületi tagja

Folytatjuk…