Ivan Lexa (Fotó: Gabriel Lipták, SITA)

A Szlovák Titkosszolgálat volt tisztje, Ľuboš Kosík közleményt juttatott el a SME napilap szerkesztőségébe, amelyben kijelenti, hogy Michal Kováč volt köztársasági elnök fiának elrablását személyesen Ivan Lexa, a titkosszolgálat akkori vezetője rendelte el. Ľuboš Kosík még tavaly decemberben megerősítette a napilapnak, hogy az öttagú kommandó tagja volt, amely 1995-ben elhurcolta az ifjabb Michal Kováčot.

A SME napilapnak Kosík megerősítette, hogy az akciót a közelben álló szolgálati kocsijából a titkosszolgálat akkori igazgatójának helyettese, Jaroslav Svěchota is figyelemmel kísérte. Lexa Kosík szerint az irodájából adta a parancsokat. A napilap szerint Kosík közleménye azzal kezdődik, hogy tudatában van tettének esetleges jogi következményeivel. „Nem állok kábítószeres vagy alkoholos befolyás alatt. Senki semmire sem kényszerített” – áll a közleményben.

A napilap emlékeztet arra is, hogy Kosíkot a rendelkezésre álló információk szerint továbbra is az afrikai Maliban tartják fogva, ahol nemzetközi elfogatóparancs alapján 2016 novemberében tartóztatták le. Szlovákiából azt követően szökött el, hogy a Legfelsőbb Bíróság az év nyarán bűnösnek találta a volt üzleti partnere, Ľubomír Farenzennel szembeni váltóhamisítás ügyében.

Az ügyészség mailüzenetet kapott Kosíktól

A Legfőbb Ügyészség január 9-én megerősítette a SME napilapnak, hogy Kosíktól kapott egy mailüzenetet, amelyben a kihallgatását kéri. A levélben Kosík azt írja, hajlandó együttműködni a nyomozó szervekkel. Egyúttal azt szeretné tudni, milyen formában juttassa el a vallomását, hogy az kellően megbízható legyen, és biztosan a megfelelő kezekbe jusson. A hírt a Legfőbb Ügyészség szóvivője is megerősítette.

Ľuboš Kosík (Fotó: N – Tomáš Benedikovič)

„Kosík saját szavai szerint akkor döntött úgy, hogy vallomást tesz korábbi titkosszolgálati feletteseinek a bűncselekményéről, amikor cserbenhagyták. Lexán és az időközben elhunyt Svěchotán kívül ezúttal is megnevezte a volt társát, Michal Hrbáčeket is” – olvasható a napilapban, amely szerint Hrbáčekről már tavaly decemberben is említést tett Kosík.

A vád szerint Hrbáček hozta létre és irányította az emberrablást elkövető kommandót.
„Lexa hétfőtől nem veszi fel a telefont, ügyvédje, Marek Para először állásfoglalást ígért Kosík kijelentésével kapcsolatban, azonban lapzártáig nem jelentkezett” – olvasható a napilapban, mint ahogy az is, hogy Lexa már a múltban is tagadta, hogy köze lett volna az emberrablás megszervezéséhez.

Fegyveres meggyilkolásának előkészítése

Kosík a Lexa vezetése alatt álló titkosszolgálat további állítólagos bűncselekményeinek a gyanújáról is ír. Megemlíti például, hogy az emberrablás volt koronatanúját, Oskar Fegyverest is meg akarták gyilkolni Svájcban, ahol rejtőzködött, és az ügyben előkészületeket is tettek. És említést tesz a mindmáig felderítetlen Remiáš-gyilkosságról is. A Fegyveres elleni tervezett merényletről Kosík még 2016-ban, a Szlovákiából való elmenekülése előtt vallomást tett a rendőrségen. A rendőrség azt állítja, továbbra is operatív intézkedések folynak az ügyben, olyan nyomozóakcióról van szó, amely titokban történik, fűzte hozzá a rendőrkapitánysági szóvivő. „Magával Fegyveressel azonban mindmáig nem vette fel a rendőrség a kapcsolatot” – olvasható a napilapban.

Az emberrablás kronológiája

Az ifjabb Kováčot 1995. augusztus 31-én egy személygépkocsi rakterében illegálisan Ausztria területére hurcolták, ahol az ellene kiadott elfogatóparancs alapján az Interpol letartóztatta. Az Interpol 1994. november 11-én adott ki nemzetközi elfogatóparancsot ellene a Technopol-ügy miatt. (1992 márciusa és májusa között a Technopol nevű szlovák cég 2,3 millió dollárt fizetett a holland Introcommerce nevű cégnek textilszállításért, amely azonban sohasem valósult meg. A csalási ügyben, amelybe 1994-ben az ifjabb Kováč is belekeveredett, 2000-ben a müncheni bíróság döntése értelmében leállították az ifjabb Michal Kováč elleni büntetőeljárást.)

1995-ben az akkori köztársasági elnök, Michal Kováč és a kormányfő, Vladimír Mečiar kapcsolata már egyáltalán nem volt felhőtlen. 1994 márciusában az ország helyzetéről tartott parlamenti beszédében az államfő élesen bírálta Vladimír Mečiar kormányzását. Azt követően, hogy 1995 márciusában az ifjabb Kováč ellen kiadott elfogatóparancsról Szlovákiában is tudomást szereztek, augusztusban ismeretlen elkövetők szlovák rendszámú személygépkocsikkal erőszakos módon és illegálisan külföldre hurcolták a köztársasági elnök fiát.

A lakhelyéhez, Szentgyörgyhöz közel nyolc férfi megállította az ifjabb Kováč kocsiját, majd fegyverrel fenyegetve kiráncigálták őt. Ezt követően álarcot húztak a fejére, elektronikus sokkolóval elkábították, és beleöntöttek egy üveg whiskyt. A köztársasági elnök fia a hainburgi rendőrőrs előtt tért magához, a rendőrök először kórházba szállították, majd a Németországban kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján letartóztatták.

Mečiar a köztársasági elnök kérését megtagadva nem kérte az ifjabb Kováč kiadatását, a bécsi tartományi bíróság azonban úgy döntött, hogy az ifjabb Kováčot nem adják ki a müncheni ügyészségnek, hanem visszatérhet Szlovákiába. Fél év után így az ifjabb Kováč 1996 februárjában hazatérhetett.

Remiášt elteszik láb alól

Ezt követően Pozsonyban 1996 áprilisában tisztázatlan körülmények között felrobbant Róbert Remiáš rendőrtiszt autója, aki a SIS volt tisztjének, az akkoriban már külföldön tartózkodó és Kováč elrablásába belekeveredett Oskar Fegyveresnek a közeli barátja és itteni összekötője volt. A gyilkosság elrendelésével Ivan Lexát vádolták.

1997 decemberében a köztársasági elnök kegyelemben részesítette a fiát, amelynek alapján leállították ellene Szlovákiában a büntetőeljárást. 1998-ban azonban a cseh-német határon, amikor éppen a Technopol-ügyben vallomást tenni utazott volna Németországba, a még mindig érvényes nemzetközi elfogatóparancs alapján megint letartóztatták.

1998 márciusában Mečiar meghirdette híres amnesztiáit, amelyek az ifjabb Kováč elhurcolásának ügyére is vonatkoztak. Mečiar elrendelte, hogy ne indítsanak, illetve ha indítottak, akkor fejezzék be a szóban forgó bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt indított büntetőeljárásokat.

1998 áprilisában a müncheni tartományi bíróság döntése értelmében az ifjabb Kováč hazatérhetett. Az 1998-as parlamenti választások után hatalomra került új kormányfő, Mikuláš Dzurinda megpróbálta a mečiari amnesztiákat megváltoztatni, és ezáltal a meghiúsított népszavazás és az ifjabb Michal Kováč elrablásának ügyét kivizsgálni, ám az Alkotmánybíróság úgy döntött, egyetlen amnesztiát sem lehet megváltoztatni vagy semmissé tenni.

Michal Kováč (Fotó: archív, tasr)

1999 áprilisában a szlovák parlament megszavazta Ivan Lexa mentelmi jogától való megfosztását, miután Lexát az ügyész javaslatára előzetes letartóztatásba helyezték, 95 nap után azonban szabadon engedték. 2002 júniusában a Pozsonyi Kerületi Bíróság megerősítette a SIS volt igazgatójával, Ivan Lexával szembeni büntetőeljárás leállítását az ifjabb Michal Kováč elrablásának ügyében, és 2002 júliusában Ivan Lexát már a Dél-afrikai Köztársaságban tartóztatta le a rendőrség.

Meghalt Mátyás, oda az igazság

2002 decemberében aztán a Legfelsőbb Bíróság zártkörű ülésén is elutasították a Legfőbb Ügyészség beadványát az ifjabb Kováč elrablási ügyének leállítását illetően. A Legfelsőbb Bíróság szenátusa szerint az ügyre ugyanis érvényesek Vladimír Mečiar volt kormányfő 1998-as amnesztiái.

2011 júniusában Michal Kováč volt államfő elveszítette az Ivan Lexával szembeni perét, a Pozsonyi Járásbíróság szerint írásos bocsánatkéréssel tartozott Lexával szemben a kijelentései miatt, miszerint Lexa állt a fia külföldre hurcolása mögött. Michal Kováč fellebbezett az ügyben, ám a Pozsonyi Kerületi Bíróság 2012-ben megerősítette az elsőfokú döntést.

2012 októberében a Legfelsőbb Bíróság azt a döntést hozta, hogy Michal Kováč nem vádolhatja többé Ivan Lexát a fia elrablásával, még ha az igaz is lenne. „Bocsánatot kérek öntől ebben a levélben azokért a kijelentéseimért, amelyekkel sértettem és bűnözőnek tüntettem fel az ön személyét” – a döntés értelmében ezt kellett Michal Kováčnak megírnia a SIS egykori igazgatójának, Ivan Lexának, és 3319 eurós kártérítés megfizetésére kötelezték. A Legfelsőbb Bíróság még azt is „megengedhetetlennek” tartotta, hogy a volt államfő panasszal éljen a döntéssel szemben.

2017 májusában a szlovák parlament eltörölte a mečiari amnesztiákat, de hogy a bűnösök felelnek-e valaha is a tetteikért, s ha igen, mikor, nem tudni. A Mečiar-féle amnesztiák eltörlése óta az emberrablás ügyét a Pozsonyi III. Járásbíróság vizsgálja. A további eljárásról Karol Posluch bíró az akta áttanulmányozása után dönt. Fennáll viszont a lehetősége annak, hogy az amnesztiák eltörlésével kapcsolatos jogi akadályok miatt a per el sem kezdődik.

(SME, Aktuality.sk/Felvidék.ma)

Kapcsolódó cikkek