Január 1-től lépett érvénybe a 448/2008-as számú, szociális szolgáltatásokról szóló törvény módosítása. A minisztérium a változtatástól megerősödést és javulást vár, a Szlovák Katolikus Szeretetszolgálat szerint viszont veszélybe kerül a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények működése.

A munkaügyi minisztérium a változtatásoktól a többforrású finanszírozási rendszer hatékonyságát várja, mégpedig a rászorultság fokától függő hozzájárulás bevezetésével egyformán mindegyik fenntartó számára. A pénzügyi hozzájárulás célirányosan a szociális szolgáltatást nyújtó intézmény gazdasági szempontból indokolt bérköltségeihez és járulékfizetéséhez való hozzájárulást érinti. „Az így felállított mechanizmus megerősíti a szociális szolgáltatások többforrású finanszírozását, és hozzájárul annak hosszú távú fenntarthatóságához és elérhetőségéhez, valamint segíti a foglalkoztatottságot, és megoldást nyújt a a szociális szolgáltatások területén foglalkoztatottak javadalmazására“ – feltételezi a munkaügyi minisztérium.

Számos jelentős változást eredményez a módosítás

A Szlovák Katolikus Szeretetszolgálat azonban az új törvény hiányosságaira figyelmeztet. A szociális szolgáltatók szerint a több mint 41 ezer szociális szolgáltatásra szoruló, valamint a 20 ezer krízishelyzetben lévő polgár ellátása a több mint ezer szociális szolgáltatást nyújtó intézményben veszélyben van.

„Ezek a változások nehéz helyzetbe hozzák a nonprofit szervezeteket, amelyek szociális szolgáltatásokat nyújtanak a rászoruló lakosoknak. A Munka-, Szociális és Családügyi Minisztérium támogatási rendszere alapján a finanszírozásunk a kliens rászorultságának besorolása alapján fog működni. Míg eddig a napközi ellátás egységesen 184 euró volt, elsejétől ez az összeg a kliens rászorultsága alapján csak az ötös kategóriában éri el ezt az összeget, azaz, csak olyan személy után kapjuk meg, aki 24 órás ellátást igényel. Emellett a megítélt összeg csak bérre használható fel, és az állam négy rászoruló mellé megköveteli az egy alkalmazottat, figyelmen kívül hagyva, hogy hány órás ellátásra szorul, és a minimum 43,50 euró, vagy a maximum 228,38 euró igényelhető-e utána” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Katona Ilona, a Szlovák Katolikus Szeretetszolgálat rozsnyói kirendeltségének vezetője.

A nonprofit szervezetek attól tartanak, hogy megismétlődhet a 2008-as helyzet, amikor a nem állami intézmények fél éven keresztül nem kaptak egy fillért sem. Akkor az állam kénytelen volt belátni, hogy a módosítások után a rendszer nem működik. A megyék és az állam visszavette a szociális intézmények finanszírozását. Jelenleg a törvény a 78-as paragrafusban külön tárgyalja a nonprofit szervezetek finanszírozását. A kérvényekben át kell számolniuk a kliensek számának és rászorultságának függvényében azt az igénylést, amelyet már tavaly szeptemberben leadtak egyszer. Ezt a már létező szerződések alapján kell megtenni három hónapra visszamenőleg. Amennyiben van olyan hely, amely ebben az időszakban betöltetlen volt, erre a legalacsonyabb összeg igényelhető. Azonban nem veszik figyelembe, hogy esetleg februárban olyan kliens jelentkezik, akinek a rászorultsága alapján magasabb összeg járna. Ezt csak a rákövetkező évben méltányolják, tehát abban a kérvényben tudják feltüntetni, amelyet 2018 szeptemberében adnak le. Viszont az alkalmazottak létszámát és bérezését az aktuális törvények értelmében kell bebiztosítani. A törvény megszabja, hogy 3-4 kliensre egy szakképzett alkalmazottat biztosítsanak. Tehát ha az intézmény kapacitása például tíz férőhelyes, akkor 2,5-3 alkalmazottal működhet.

„A kérvényeket mindenkinek át kell dolgoznia, és teljesen más támogatási összeg fog kijönni, mint amivel számoltak, akár csak a mi esetünkben is. A minimálbér január 1-től drasztikusan emelkedik. Tehát, ha összehasonlítjuk a két törvény változásait, a bevételi és kiadási oldalakat, kevesebb támogatást kapunk, a bérekre pedig több lesz a kiadás. És akkor még nem szóltunk arról, hogy ebben a régióban nem kérhetünk a kliensektől magasabb díjat, nem vagyunk Pozsonyban, nem tudják megfizetni. Rengeteg a kisnyugdíjas, mi pedig segíteni szeretnénk, nem pedig hasznot húzni belőlük” – hívta fel a figyelmünket az aránytalanságokra Katona Ilona.

A módosítások a községeket is kötelezik és terhelik

Katona Ilona szerint egy másik nagy változás, hogy a falvak és városok az üzemeltetési költségeket kötelesek ezentúl téríteni a gazdaságilag indokolt költségeknél. Ezt a költséget a kliens lakhelye szerint igényli a szolgáltató. Kivételt csak az alacsony küszöbű napi ellátó központ, a krízisközpont, valamint a közösségi központ képez. Ezekben az intézményekben a finanszírozás a működés helyszíne alapján jár. Azonban a következő szolgáltatások esetében a községek és városok térítenek: az idősek otthonai, a gondozóházak, a napközi ellátók, a krízismegelőző terepellátás, az alacsony küszöbű napközi gyermek- és családközpontok és gondozószolgálat esetében (75. §, 1. és 2. bekezdés). Továbbá minden település köteles közösségi tervezetet kidolgozni legkésőbb 2018. június 31-ig, amelynek tartalmi szabályozását pontosan meghatározták a törvény 83. paragrafusában.

„Másik fontos változás, hogy ahhoz, hogy bárki is jogosult legyen a minisztérium támogatására 2019-ben, az igénylést már egy igazolással kell benyújtani, amelyet a községek és városok adnak ki, s melynek értelmében a nyújtott szociális szolgáltatás összhangban van a település közösségi tervezetével. Nekünk pedig kötelességünk lesz nyilvánosságra hozni a gazdaságilag indokolt költségeket, és ennek alapján megállapítani az úgynevezett regulált díjat, amelyet a kliens fizet a szolgáltatásért” – fejtette ki Katona Ilona, akinek véleménye szerint a minisztérium ismét meg akar szabadulni a szociális szolgáltatások finanszírozásától.

Mintha csak megfeledkeztek volna a 2009-2011-es években tapasztaltakról, amikor a községeknek ilyen kötelezettségei voltak, de a rendszer összeomlott és a minisztérium 2012-ben kénytelen volt átvállalni a finanszírozást. A változtatások alapján 2018. január 1-től az állam a rászorultság mértékétől függően csak hozzájárulást hajlandó fizetni, és arra számít, hogy a települések képesek lesznek az idősek esetében társfinanszírozóként hozzájárulni az összes ilyen jellegű szolgáltató működési költségeihez.

Nehéz helyzetbe kerülnek azok, akik az új évben szeretnének új szociális szolgáltatást indítani, mivel nem rendelkeznek semmilyen adattal, amely alapul szolgálna a kliensek összetételét illetően, tehát ők automatikusan csak a legalacsonyabb támogatást kérhetik az államtól.