Fotó: Hagyományok Háza

„A népi kultúra őrzése és átemelése a mindennapjainkba – 2001-ben a Hagyományok Háza alapításakor ezt a feladatot tűzték ki célul. A  2017-es esztendő pedig a tizenhat évvel ezelőtt meghatározott küldetésük kiteljesedését hozta számukra” – nyilatkozta Kelemen László igazgató, aki a határon túl végzett munkájukról beszélt a Kossuth Rádió Határok nélkül című adásában. Az igazgatót Benkei Ildikó kérdezte.

„A Hagyományok Háza a kezdettől Kárpát-medencei intézményként határozta meg önmagát, s a küldetését is a teljes Kárpát-medencében gondolta végrehajtani” – mondta Kelemen László. Kiteljesedést jelentett, mikor a hálózatépítés elindult. A hároméves tervben szerepelt, hogy a határon túli területeken is fokozatosan kialakítják a házakat, de olyan erős volt a nyomás, hogy a négy régió felé egyszerre indultak el, tehát a Délvidéken, Erdélyben, a Kárpátalján és a Felvidéken egyszerre kezdték kialakítani a Hagyományok Háza helyi intézményeit – ismertette a hálózatépítés kezdeteit Kelemen László.

Működőképes hálózat

„Sok munkát végeztek ezekben a hálózatokban a kollégáink, én magam is körülbelül ötvenezer kilométert utaztam ebben az évben (2017-ben – a szerk. megj.), pontosan azért, hogy ez a hálózat működőképesen és jól álljon fel” – nyilatkozta a Kossuth Rádiónak a Hagyományok Háza igazgatója.

Az intézmény programokat is szervez, nemrégiben Szabadkán Hagyományok Háza Napot tartottak, amelyen a Kodály-emlékév jegyében fellépett a Magyar Állami Népi Együttes, de tartottak foglalkozásokat, megmutatták az élő néphagyományok átadásának fortélyait is, és kiállítást is szerveztek – számolt be Kelemen László a Délvidéken tartott rendezvényről.

Benkei Ildikó arra is kíváncsi volt, mit jelent, hogy a határon túli területeken is létrejöttek intézmények, és pontosan hol működnek azok.  „Az, hogy létrejön egy hálózat, egyértelműen azt jelenti, hogy egy nemzet vagyunk, egy kultúrát képviselünk, és azon belül is össze szeretnénk forrni kulturálisan” – véli Kelemen László.

Füleken is van Hagyományok Háza

Minden terület egy kicsit más, mások a viszonyok, de négy régióban létrejött a Hagyományok Háza regionális intézménye, Kárpátalján Beregszászon, a Felvidéken Füleken, a Délvidéken pedig Zentán. Erdélyben négy iroda működik, mivel óriási területről van szó – emelte ki az igazgató –, Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen és Kolozsváron működik iroda, amely mind maga határozta meg a munkatervét, s a jövőben is megmaradnak az irodák, de lesz egy vezető is, azaz az erdélyi hálózat a jövőben másként működik majd, mint eddig – ismertette az intézményi hálót Kelemen László.

Van-e még értelme gyűjteni, van-e még mit gyűjteni – tette fel a kérdést a Kossuth Rádió munkatársa Kelemen Lászlónak, aki szerint már egy másik fázisban vagyunk. „Rég túl vagyunk azon, amikor az ember odament – mint ahogy Martin György és Kallós Zoli bácsi is – egy kicsit megbirizgálta, persze helyismeretre alapozva a földet, és már ki is nőtt egy szép népdal. Ez ma már nem így van, sajnos. Olyan helyzetet próbálunk most létrehozni, amelyben nemcsak gyűjtünk, hanem talán a helyi közösséget is építjük” – magyarázta Kelemen László. Batyubálokat szerveznek helyi zenekarral és a helyiek táncát videóra veszik – ismertette a lényeget az igazgató. A cél az, hogy az emberek jól érezzék magukat, megismerjék egymást, kialakuljon a közösség, mindezek mellett pedig magyar dalokat énekeljenek és táncoljanak.

Óvodaprogram

Kelemen László szerint a felsoroltak mellett komoly szakmai munka is folyik, hiszen a Hagyományok Háza aktívan részt vesz a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programban is.  Az intézmény Kárpát-medencei óvónőképzést szervezett, amelynek köszönhetően négy napon át oktatta a határon túli óvodapedagógusokat, akik otthon a Budapesten megszerzett tudást továbbadják. A pedagógusokkal a Hagyományok Háza tartja a kapcsolatot, vendégül látják őket, hogy a helyi tudás megfelelő módszertannal párosuljon – ismertette a program lényegét az igazgató a Kossuth Rádióban.

A Felvidéken októberben alakult meg az intézmény. A Hagyományok Háza Füleken az Élő Hagyomány Polgári Társulással, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével és a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézettel együttműködve tavaly ősszel módszertani napokat rendezett. Elsősorban rendezvényszervezéssel és gyűjtőmunkákkal foglalkozik az intézmény.