A szlovákiai oktatásügyben nincs állandóság, nincs koncepció – vélik a szakértők. Az állandó változások következtében, a gyakori minisztercserék miatt nagy a bizonytalanság. Nemcsak a pedagógusok béremelése, vagy nem emelése okoz feszültségeket az oktatásügyben, hanem az is, hogy szinte évről évre változnak az alapvető szabályok, gyakoriak a kerettanterv-módosítások is.
Ebben a bizonytalanságban minden hírre odafigyelnek a pedagógusok és a szülők. Mi, magyarok pedig még inkább odafigyelünk az oktatásügyben történő változásokra. Szakértők és a Magyar Közösség Pártjának oktatási alelnöke is egyetértenek abban, hogy csak akkor várható pozitív változás, ha a közoktatási törvény meghatározza a nemzetiségi oktatás fogalmát. A cél, hogy a megfelelő háttérintézményi rendszer kialakuljon, és a magyar iskolák sorsáról, tanterveiről magyar szakértők döntsenek.
Év elején nagy port kavart, hogy Martina Lubyová, a Szlovák Nemzeti Párt által delegált oktatási miniszter átalakításokat hajtott végre a minisztériumban. Mindkét államtitkár jogköreit csorbította, a SMER-SD által jelölt államtitkártól elvette a tudományos és kutatási területet, a Most-Híd államtitkárától, Peter Krajňáktól pedig a regionális iskolahálózattal (ide tartoznak az óvodák, az alap- és középiskolák) kapcsolatos jogköröket. Krajňák az új feladatkörök értelmében a nemzetiségi oktatásért felelne, amelyet szeretnének megerősíteni, állítólag erre van esély.
Ahogy azt már korábban is megírtuk, Bugár Béla, a Most-Híd elnöke úgy véli, Peter Krajňák jogköreinek megnyirbálásával nem sérült a koalíciós szerződés. A Most-Híd elnöke pozitív előrelépésként értékeli, hogy végre megalakulhat a nemzetiségi oktatásért felelős főosztály az iskolaügyi minisztériumban. Szerinte politikai egyezség születik az SNS-szel. Bugár a Pátria Rádió műsorában azt nyilatkozta: „Mindezt azzal a szándékkal, hogy befolyásolhassuk a kisebbségi oktatás jövőjét. Most hatáskört sikerült bővíteni, ezzel még magasabb szintre kerültünk. A fő célunk a kisebbségi oktatás fejlesztése, befolyásolása, és ezt a célt elértük“.
Az eset kapcsán levélben fordultunk Prékop Máriához, az oktatási minisztérium nemzetiségi főosztályának jelenlegi igazgatójához. A igazgató válaszában ezt írta: „Az a kormánykoalíció, melynek a Híd is a tagja, megalakulása óta komolyan foglalkozik a magyar iskolák problémáival. Egyébként Peter Krajňák államtitkárnak és a nemzetiségi oktatásért felelős főosztálynak sikerült megoldani az évek óta húzódó 5/8 kérdését és a finanszírozás növelését 104, illetve 113%-ra, több kerettanterv is elkészült, stb. A koalíció a Híd álláspontját elfogadva stabilizálta a kislétszámú iskolák helyzetét – ebből a munkából a Híd kormánytagjai és parlamenti képviselői egyaránt aktívan kivették a részüket. A felsorolás pedig messze nem volt teljes – gondoljon csak akár az Arany Ámosz díjra, melynek népszerűsítésében szívesen fogadjuk a segítségüket, vagy az IKATIKA kétnyelvű digitális tananyagra…„
Prékop Mária kitért arra is, hogy már 2016 nyarán létrejött a nemzetiségi főosztály. Levelében ezt írja: „A nemzetiségi főosztály 2016. június 15-én jött létre (odbor výchovy a vzdelávania národnostných menšín). Ezt megelőzően volt osztály, a mostani tárgyalások alapján pedig szekció, azaz vezérigazgatóság jön létre, élén a vezérigazgatóval (sekcia národnostného a inkluzívneho vzdelávania) két osztállyal, melynek hatásköre kiterjed majd a közoktatás minden szintjére és az egyetemi oktatás vonatkozó részére is. Ám mivel itt még politikai egyeztetések zajlanak, nem áll módomban további részletekkel szolgálni. Kérem, forduljon bizalommal a ruszin származású Peter Krajňák államtitkár úrhoz, aki a többi nemzetiség sorsát is hitelesen képviseli, vagy a Híd sajtóosztályához.”
Az igazgató arra is ígéretet tett, hogy a tárgyalásokat követően szívesen ad további információt.
