Sátor Zoltán (Fotó: Laky Erzsébet/Felvidék.ma)

A belőle áradó lendület, a tenni akarása példaértékű. Fáradhatatlanul dolgozik kultúránk megmaradásáért, s erre ösztönöz másokat is. Ő nem más, mint Sátor Zoltán, a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmányának elnöke, akivel a Csemadok óévi tevékenységéről és új évi terveiről beszélgettünk.

A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmányának elnökeként hogyan értékelné a 2017-es évet?

Büszkeséggel tölt el, hogy a Csemadok idén is a határon túl adományozott legmagasabb rangos díjat érdemelte ki. Szeptember 5-én a magyar nemzetpolitikai államtitkárság Magyar Termék Nagydíj Kárpát-medencéért Nívódíjban részesítette szervezetünket a budapesti Országházban. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség egy olyan szervezet, amely a felvidéki magyarságot megpróbálja összefogni és immár közel 70 éve működik. Mindig és mindenhol hangsúlyozom, hogy körülötte mindig alakultak pártok, szervezetek, viszont a változások ellenére ezekkel szemben szinte csak a Csemadok maradt meg.
A változások után a Dunaszerdahelyi járásban mindössze 24 szervezet maradt, amely azóta már 38-ra növekedett. A taglétszám 6650, ebben az évben is folyamatosan gyarapodott. Sajnos, vannak olyan alapszervezetek, amelyek nem működtek, így kénytelenek voltunk újakat alapítani, például Bakán és Szapon. Ezek új lendületet adnak a mozgalomnak.
A célkitűzéseinknek megfelelően járási és országos szinten is sikerült megvalósítanunk minden tervezett rendezvényt. A Csemadoknak nincs bevétele, mindössze a pályázatok által jutunk pénzügyi eszközökhöz. Tehát járási és alapszervezeti szinten a működésünk szinte elképzelhetetlen az önkormányzatok együttműködése és támogatása nélkül. De ha már az együttműködést említjük, akkor a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségével és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével is jó kapcsolatot ápolunk.
Országos szintre térve, az országos konferencia óta egy év telt el. Ott megfogalmazódtak bizonyos elképzelések, mint például a szórvány- és az ifjúsági program. Ez utóbbi az ifjúsággal való együttműködés javítására összpontosít, míg a másik a peremvidéken élő magyarjaink felkarolására. Itt elmondanám, hogy 32 országos jelentőségű rendezvényünk van. Ezek többsége elsősorban az ifjúság részvételére épít, így a Duna Menti Tavasz, a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny, a Csengő Énekszó és egyebek. Tapasztalatból mondhatom, hogy olykor az ifjúság nem is tudatosítja, hogy ezeket a rendezvényeket a Csemadok szervezi. Ezzel viszont állami feladatot is ellátunk, hiszen nem biztos, hogy ezt csak nekünk kellene szerveznünk…

Szólna részletesebben az említett ifjúsági bizottságról?

A Dunaszerdahelyi járásban már akkor is volt ifjúsági bizottság, amikor országos szinten még nem. Mindössze azért nem működött, mert az idősebbek elég gyakran próbáltak beleszólni a tevékenységükbe. Itt kell megemlítenem a pozitív alistáli tapasztalatomat, ahol csak megbíztam a fiatalokat és ők önállóan megvalósították, amit kértem. Az az elképzelésünk, hogy ezt az alistáli példát járási szintre is kiterjesztjük. Természetesen az ifjúsági tanácsba fiatal pedagógusokat is javasoltunk, valamint olyanokat is, akik már tettek és bizonyítottak.

Mit kell tudni a majdani tevékenységükről?

Irodalmi pályázatot írunk ki. Készül egy műsor a kitelepítettek emlékére, melyet sok helyen szeretnénk bemutatni. Ezt az ifjúsági tanács történelmi végzettségű tagjai állítják össze, a kitelepítést egy más szemszögből megközelítve. De nagy fába vágtuk a fejszét, hiszen 2018. május 8-án Dunaszerdahelyen szeretnénk megvalósítani a Magyar Majálist. A műsorban tehetséges felvidékiek szerepelnek majd. De tervben van a „Felvidéki ki mit tud” újraszervezése is. Ezek a főbb rendezvények. Az említett ifjúság az egyes versenyek elbírálásánál is szerepet kap majd. Várjuk minden olyan fiatal jelentkezését, aki tenni akar és úgy érzi, fontos számára kultúránk megmaradása.

Milyen hatékonysággal tudnak együttműködni a járásbeli helyi alapszervezetek?

Karöltve titkárunkkal, Lázok Attilával, a járási elnökség tagjaival igyekszünk minden olyan rendezvényen részt venni, ahova meghívást kapunk. Idén 37 alapszervezet tartott évzárót, és mi mindegyiken ott voltunk. Próbáljuk az egyes szervezeteket együttműködésre ösztönözni. Vannak erre is nagyon jó példák. A járási tanács minden évben megtartja az alapszervezetek találkozójával egybekötött ülést, ahol az összes alapszervezet vezetője lehetőséget kap arra, hogy bemutassa alapszervezetének tevékenységét. Ezen az ülésen tanulhatunk egymástól. Viszont fájó a tudat, hogy járásunk középső részén nincsenek alapszervezetek, viszont dolgozunk a létrehozásukon.

Mik a terveik a 2018-as esztendőt illetően?

A legfőbb célunk továbbra is, hogy szeretnénk mindent megtenni magáért a kultúráért, s azért, hogy magyarként megmaradjunk. A rendezvények felsorolásánál okkal hagytam ki egy nagyszabásút, amelynek során elismerjük azon személyeket, akik hosszú éveken keresztül sokat tettek a felvidéki magyar kultúráért. Ez nem más, mint a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett ünnepségünk Padányban. Ott adjuk át a Csallóköz Kultúrájáért Közművelődés Díjat, ahova mindenkit szeretettel várunk 2018. január 13-án. De én nagyon szépen szeretném megköszönni a Csemadok minden egyes tagjának, hogy vállalja ezt a kultúráért végzett munkát.

Mit lehet tudni a jövő évi bősi Csemadok-ünnepélyről? Lesz valami változás?

Maga a bősi ünnepség a legnagyobb rendezvényünk. Jelenleg még nem szeretnék konkrétumokról beszélni. Jövőre is kétnaposra tervezzük, viszont a programban szeretnénk módosítást végrehajtani, méghozzá azért, hogy minél több felvidéki népművészeti csoport és járási tehetség kapjon majd lehetőséget a szereplésre, de biztosan lesznek közismert fellépők is.