Ibolya Ildikó felvágja a születésnapi tortát (Fotó: VMK)

Nemrég jubileumot ünnepelt a dunaszerdahelyi Csaplár Benedek Művelődési Központ, melyet 1977 novemberében adtak át a nagyközönségnek. Ibolya Ildikó, aki immár 2003 óta igazgatója az intézménynek, még emlékszik rá, hogy ő is fellépett a megnyitón, mint kisiskolás. Az elmúlt négy évtizedben egyébként mindössze négyen váltották egymást az igazgatói poszton. Molnár József volt az első, akit Jarábik Imre követett, majd egy rövid időre Molnár Gábor lett az intézmény vezetője, utána következett Ibolya Ildikó, akivel a jubileum apropóján beszélgettünk.

Azzal, hogy Csallóköz fővárosa végre egy modern, tágas kultúrházat kapott, lehetőség nyílt arra is, gondolom, hogy az épületen belül egy csomó műhely szerveződjön?

Még jól emlékszem arra, hogy mi is itt gyakoroltunk kamaszkoromban a Fókusz színjátszó csoporttal, s a Bartók Béla Vegyeskar is itt próbált, Jarábik Imre vezetésével, de a Csallóközi Dal- és Táncegyüttes szintén itt tartotta próbáit. Úgyhogy az épületben mindig is elég komoly kulturális munka folyt, és mikor megpályáztam annak idején az igazgatói posztot, pontosan az volt a tervem, hogy visszahozzam az épületbe azt a nyüzsgést, ami gyermekkori emlékeimben megmaradt. Szerettem volna itt létrehozni egy bábcsoportot, hiszen régen a várost bábos nagyhatalomként is emlegették. Ugyanígy a tánccsoportokat is szerettem volna meggyőzni, hogy használják ki az épület adta lehetőségeket. Úgy érzem – visszatekintve az elmúlt csaknem másfél évtizedre –, hogy ez sikerült is, sőt talán még túl is szárnyaltuk az elképzeléseinket, s most már lassan szűknek is bizonyul az épület.

A kultúrház, az erkélyek felújításakor (Fotó: B. Vida Júlia)

Olyan sok kulturális és egyéb csoport működik az épületben?

Jelenleg 25 közösség működik a VMK falain belül – csoportok, klubok, együttesek. Éppen ezért új próbahelyiség kialakítása vált égetően szükségessé. Véleményem szerint a művelődési központok fő feladata a látványos és nagyközönséget vonzó színházi előadások, koncertek, fesztiválok szervezésén kívül, hogy támogassák a műkedvelőket. Nagyjából 500-600 ember foglalkozik nálunk a kultúra valamelyik ágával. Hét tánccsoportunk van, azonkívül egy kamarakórusunk, a Vox Camerata és egy népdalkörünk, a többszörös Arany Páva Nagydíjas Tiszta Forrás. Itt működik a Gézengúzok gyermekbábcsoport és az Aranykert Bábszínház is. Csoportjaink közé tartozik a Fókusz Gyermekszínpad, a Fókusz Diákszínpad és a Novus Ortus diákszínpad is. Két néptáncműhely, a Csallóközi és Dunaág is nálunk próbál, egyenként több csoporttal, de moderntáncot és éneket is oktatnak falaink között. Nagy örömünkre itt próbál a Guruló Trió kerekesszékes tánccsoport. Nagy népszerűségnek örvend a kisgyermekes szülők körében a Totyogók Klubja. Nálunk edz, illetve bonyolítja mérkőzéseit az extraligás sakkcsapat, de például a szenvedélybetegségből kigyógyultak klubja, az A-Klub is nálunk jön össze rendszeresen, amelynek már majdnem száz tagja van. Megemlíthetem még a bélyeggyűjtőket, s időnként a vadászok is nálunk találkoznak. Úgy gondolom, hogy nagyon sokan találtak otthonra a kultúrházban.

A Guruló Trió is a kultúrházban próbál (Fotó: B. Vida Júlia)

Említette a nagy rendezvényeiket, amelyek közül például a Duna Menti Tavasz az egyik, ami szinte már elválaszthatatlan a művelődési háztól, de számos színházi rendezvénynek is otthont ad az épület. Még milyen rendezvényekkel várják a nagyközönséget?

Állandó, nagy tömeget vonzó rendezvényeink margójára elmondhatom, minden hónapra jut egy fesztivál. Hagyományos rendezvényeink a Költészet Hete, a már említett Duna Menti Tavasz. A Márton-napi Vigalom is immár 15. évébe lép, de a Tarka Lepke Bábfesztivál és az Egészségfesztivál is sokakat idevonz. Nagy előcsarnokunkban rendszeresen szervezünk kiállításokat, teret adunk azoknak, akik valamelyik képzőművészeti ágban szép alkotásokat hoznak létre. Sok képzőművész, fotós éppen nálunk állította ki elsőként az alkotásait. Ezt is a tehetséggondozás részének tekintjük. A mentálisan sérültek karácsonyváróját mindig nagy szeretettel rendezzük meg decemberben, amibe bevonjuk a város iskoláit is. Az iskolák diákjai gyűjtenek, hogy mindenkinek jusson ajándék azon a napon. A Dunaszerdahelyi Nyár rendezvényei szintén nagyon hangulatosak, több száz embert vonz a kultúrház elé, ahol a szabadtéri színpadon folynak a koncertek.

A Duna Menti Tavasz megnyitóján (Fotó: B. Vida Júlia)

Hány színházi előadást szerveznek évente?

Bérletrendszerünk van, évi hét színházi előadást szervezünk a felnőttek részére, de van mesebérletünk, ifjúsági- és diákbérletünk is. A városban és környékén az utóbbi évtizedekben már szerencsére kinevelődött egy színházba járó közönség, úgyhogy például most A miniszter félrelép című előadásból kettőt kellett szervezünk, mert olyan nagy volt iránta az érdeklődés. Bérleten kívüli színházi előadásokat is biztosítunk, ha igény mutatkozik rájuk, van irántuk kereslet. A fiataloknak pedig – az iskolákon keresztül – ajánlunk előadásokat, és közülük azokat szervezzük meg, amelyek iránt a legnagyobb az érdeklődés. Dunaszerdahely városának járulékos intézményeként működünk, ami azt jelenti, hogy magunknak kell kitermelnünk a költségvetésünk jó részét, ezért mindig körültekintően kell eljárnunk, s olyan műsorokat „idehozni”, amelyeket el tudunk adni. Rengeteg társulat van, amelyek rendszeresen felkínálják repertoárjukat, van tehát miből választani. A mesedélutánok, illetve játszóházak iránt is nagy az érdeklődés, ezeket mindig valamelyik ünnephez kötjük, most éppen farsangi játszóházra készülünk.

Csaplár Benedek emléktáblája a művelődési központban (Fotó: B. Vida Júlia)

Milyen elképzelései vannak a jövővel kapcsolatban?

Egy tervünk már megvalósult akkor, amikor felújították az erkélyeket, a másik nagy álmunk pedig az, hogy a mozitermet sikerüljön modernizálni, ahol létrejöhetne egy kamaraterem, ami egyúttal próbateremként is szolgálhatna a csoportoknak. Nagyon jó akusztikájú teremről van szó, koncertekre elsőrangú lenne. Felújítanivaló egyébként van rengeteg, de csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. Egyik legújabb tervem, hogy az irodámból és a titkárnő irodájából egy újabb próbatermet alakítunk ki, mi pedig az épület más részébe költözünk. Szeretnénk még több klubestet szervezni, ehhez azonban támogatás szükséges, hiszen a kisebb rendezvények nem „termelnek” hasznot.

A városi művelődési központ 2016-ben felvette Csaplár Benedek nevét. Miért éppen rá esett a választás?

Több javaslat és ötlet merült fel a névadás során, például Kondé Miklósé is. A képviselő-testület egyhangúlag Csaplár Benedek mellett döntött, és magam is úgy vélem, hogy Dunaszerdahely méltatlanul elfeledett polihisztorának élete és munkássága ezáltal is egy kicsit előtérbe kerülhet. Ő volt az első városi iskola egyik alapítója, de etnográfusként is kiváló volt, s a csallóközi mitológia egyik legnagyobb ismerőjeként tartjuk számon. Remélem, hogy sokrétű munkásságához mi is méltók leszünk a tevékenységünkkel.