A Malmos Szekszárdon a felvonulásra várva (Fotó: Takács András/Felvidék.ma)

Kutatásunk során a Mátyusföldön, így Jókán is az elnépiesedett polgári táncok gazdag készletével találkoztunk. Ezek a paraszti táncélet polgárosulásának első világháború körüli korszakában nyertek teret a falusi táncéletben. Beszélgetés a táncról és a mindennapi élet tánccal kapcsolatos eseményeiről sorozatunk 8. részét olvashatják.

Adatközlők: Kiss Jenő (1939), Újhelyjóka. Kiss Jenőné sz. Nagy Ilona, Újhelyjóka, (1939).
Gyűjtő: Takács András, Czingel László

A táncosok névsora szerint Hervai László a legidősebb, ő 1907-es születésű?

Igen, ő is ott volt a kezdetén. Ő, Zalka Imre, Hervai Laci, Németh Náci bácsi. 1978-ban jött össze a csoport. Ők még az első gyűjtésen, az iskolaudvaron táncoltak. Bandi bácsiék voltak ott Quittnerrel, meg Czingel Lacival. Ez 1977-ben volt, ez a gyűjtés.

A gyűjtést a pozsonyi Népművelési Intézet Czingel László vezette nemzetiségi osztálya finanszírozta. Quittner és én készítettük a felvételeket. Kinek mennyire fázott a keze, aszerint váltottuk a kamerát. Aztán időközben be kellett vinni a gépet a melegre, felmelegíteni, hogy tovább dolgozhassunk, olyan hideg volt a gyűjtés napján. A felvett adatok azt mutatják, hogy Jenő, és a felesége, Ilonka még nem voltak jelen, és nem került filmezésre a barátoké verbunk sem?

Akkor mi még nem voltunk jelen. Mi csak a csoportban kezdtünk táncolni. Lehet, hogy Jucika az első csoportjából átvette ezt a táncot. Erre majd ő ad feleletet.

1978-ban jött össze a csoport, vagy korábban?

Igen, 1978-ban, én úgy tudom.

A barátoké verbunkot összefogódzkodva táncolták, vagy szabadon, külön, külön állva?

Elkiáltottuk a zenészeknek, hogy a barátokét, ők akkor azt elkezdték játszani, mi pedig, akik szanaszét voltunk, odamentünk a zenéhez, körbeálltunk, megfogtuk egymás vállát, és a zene szerint táncoltunk.(Elfütyüli a dallamot). A szövege:
A barátnak jól megy dolga,
Pedig az, nem igaz, pedig az, nem igaz.

Csak egy verse, ilyen rövid szövege van a dalnak?

Ez megy többször ismételve. Összefogódzkodtunk, egymás vállait fogtuk és úgy táncoltunk, körben. Mikor már a zene elérkezett ahhoz a részhez, amikor már a lábunkat kellett rakosgatni, akkor sem engedtük el egymást, hanem úgy rakosgattuk a lábunkat. Jobb lábbal kezdtük, aztán át kellett váltani a bal lábra, a zene végére pedig egy nagy dobbantás volt.
(A barátoké verbunkos tánc e helyi változatát már csak elbeszélés alapján sikerült felújítani. A táncszerkezetileg kétrészes verbunkot zárt körben állva, vállfogással táncolják. A tánc első részében egy lábbal, lábukat ki-be forgatva helyben dobognak, a másik részében pedig kétlépéses csárdás- és hátul-elől keresztező futó cifralépésekkel jobbra-balra keringenek. A tánc felépítése, motívumkészlete és dallama kötött, a tempója folyamatosan gyorsul. E tempónövekedés miatt a Barátoké verbunkot a vetélkedő táncok egyik sajátos fajtájának tekinthetjük, mely általában a táncciklus, illetve a mulatság bezáró táncaként jelenik meg – szerk. megj. TA)

Volt ennek a táncnak üveggel járt változata?

Az üveget a Bertókénál szoktuk alkalmazni. Az ügyesebb táncosok elő szokták tenni az üveget, hogy azzal táncoljanak. Általában fogadás volt a táncra. Mindig volt a partiban kettő-három ügyesebb. Ha a táncos fellökte az üveget, akkor fizetett, ő vesztett.

Az üveggel táncolás régebben is szokás volt, hol táncoltak vele, a kocsmában, vagy a bálban?

A kocsmában, nem is tudom, hogy táncolták-e? Mi a csoportban is táncoltuk.
(Az üveges verbunk a Bertóké verbunk dallamára előadott, lassú és gyors részekből álló ügyességi mutatványos szólótánc, de táncolhatják csoportosan is. Tánckezdésként az üveget körülsétálták, majd lábukat az üveg fölött lengették. Az elbeszélések szerint az üveget fel is emelték, lábuk alatt egyik kézből a másikba átrakosgatták. Az általunk rögzített üveges verbunk lassú részében Budai László körbejárta az üveget, mögé állva egyik lábát nagy ívben körülvezette az üveg fölött. Közben kezeivel „tellegetett”, majd az üveg fölé hajolva mellette dobogott. A gyors részben lábát az üveg fölött lengette. – szerk. megj. TA)

Verbunk üveggel, Budai László gyűjtés közben. (Fotó: Takács András/Felvidék.ma)

A kocsmában nem ismerték az üveges táncot?

Akadt olyan, aki már nagyon ittas volt, az megpróbálta. Volt egy vénlegény, azt láttam itt-ott üveggel táncolni. Ő annyira ügyes volt, hogy majdnem guggolva táncolt. Később átfutott az asztal alatt. Ritkaság volt az, ahogyan ő táncolt. Az szokott üveg felett is táncolni. Zalka Lojzinak (Lajos) hívták. Talán 1918-19-ben született. Vagy tíz-egynéhány éve halt meg.

A csoportba nem sikerült őt bevinni?

Nem, ő csoportban nem akart működni.

Amit ő tudott, azt most már a faluban nem tudja senki?

Nem, az olyan volt, mint a szöcske. Én nem is tudom, hogy hogyan táncolt? Ő táncolás, meg futás közben az asztal, meg a szék alatt is átbújt. Pattogott, mint a szöcske.

Ő csak bemutató jelleggel táncolta a táncát?

Igen, én lakodalomban láttam.

A tánca bemutatására kellett őt biztatni, vagy fizetni kellett neki valamilyen italt?

Hát, igen. Megbeszélték vele, hogy Lojzi, eltáncolod nekünk, és ő megtette, ha fizettek neki valami italt. Nem volt nagyon igényes. Ha többet ivott, jobb lett a kedve és olyankor cifrábban járta a táncát.

A zene mit játszott az ő táncolásakor?

Azt már nem tudom, hogy milyen zenére csinálta. Mi akkor még nem jártunk kocsmába. Nagyon nevették a táncát.

Nagy kár, hogy nem tanulta meg valaki tőle a táncot, ki az, aki erről többet tudna mondani?

Lacival (Budai) ha fognak beszélni, ő lehet, hogy többet tud mondani róla. (Nem tudott, TA.)

A Bertóké verbunkban tapsoltak is, csapásoltak is, vagy esetenként verték a csizmaszárat?

Mi inkább csak olyan dolgokat csináltunk, hogy hajlongáltunk benne. Talán Laci itt-ott szokott figurázni, de mi nem nagyon veregettük a csizmát. Mi nem csapásoltunk úgy, mint sokaktól látom a színpadon, fellépés közben.

Volt olyan, hogy a test előtt tapsoltak volna?

Nem, annyira a verbunkot nem díszítették. Mi inkább tellegettük a kezeinket, jókedvvel hajongásztunk, aki bírt, az lehajolt egészen. A Bertóké lassú részében ez volt. Amikor a gyors ment, akkor már nem lehetett tellegetni, mert olykor hátul van a kéz mindenkinek és ott a táncot ki kellett táncolni zenére.

A Bertóké verbunknak csak az a két-három lépése van, vagy van több is?

Igen, csak az a kétféle tánc, a lassú és a gyors. Abban is csak kevés a lépés. Megmutatom, ha kívánja látni. (Eltáncolta, és én videóra vettem). A tánchoz maga dúdolta a dallamot, ezért csak kétszer-kétszer ismételte a lassú részt is, meg a gyors részt is.

Januártól indulva az év folyamán, milyen alkalmakhoz kapcsolódva rendeztek bált?

Az év szilveszterrel kezdődött. Az reggelig biztos volt. Később volt a farsang.
Farsangban szokott lenni több bál, illetve mulatság is. A farsangfarka három napig tartott. Az bőgőtemetéssel végződött.

Elmondaná részletesebben a bőgőtemetést?

Majd a Jucika elmondja, ő részletesebben tudja. Hamvazószerdán már nem volt szabad táncolni. Mi kedden befejeztük. Este tíz órakor harangoztak, akkorra véget kellett vetni a mulatságnak, hogy éjfélre mindenki otthon lehessen. A bőgőtemetés, az meg csak szerdán volt, állítják feleségestől. A cigányok, azok nem tartották a böjtöt. Akkor, azért kíváncsiságból mi is elmentünk. Ők is mulatságot rendeztek, és később elkezdték a bőgőt temetni, siratni. Az meghalt, és eltemették. A halott bőgő felett a cigány mondott valami mondókát, sírt, jajgatott, aztán el volt temetve és csak húsvétkor támadt fel. Akkor vették, vehették elő. Húsvétra megint volt mulatság. Később pedig a majális, a juniális volt. Mikor, hogyan. Aztán jött az aratási mulatság, a búcsúi mulatság, ez szeptember elején volt. Aztán már csak a Katalin-napi mulatság volt.

Karácsonyra nem volt mulatság, színdarab sem volt karácsonykor?

Színdarabok voltak, s lehet, hogy mulatság is, de inkább farsangkor voltak mulatságok. Én nem tudok róla, hogy nálunk lett volna mulatság a színdarabok után.

Mulatságokat szerveztek magánházaknál is?

Régebben voltak ezek a házi mulatságok, táncok. Mi is voltunk egy-egy ilyen összejövetelen. Akkor harmonika, citera szólt és arra táncoltunk. Dudás igen kevés esetben volt, csak egy-kettőnek volt dudája és senki másnak. Az, aki pásztor volt a faluban, annak volt dudája.

Név szerint is tudna egy-két dudást említeni?

Tankó bácsira emlékszem, ő énekelt nekünk dudanótákat is. Ő a rádióban is énekelt.

Mástól úgy hallottam, hogy a bőgőtemetés kedden este volt…

NI. A feleség megerősíti: a bőgőtemetés szerdán, hamvazószerdán volt. Akkor külön cigánymulatság volt.
KJ: Arra a mulatságra mi el sem szoktunk menni, mert nem voltunk otthonról elengedve, de azért voltak, akik elmentek, például a szomszédék jártak. Azért néha, ha mi is elkértük magunkat hazulról, akkor csak odament az ember, mert húzott a kíváncsiság megnézni, hogyan is néz ki az a bőgőtemetés. Később már cigánybálnak hívták, mert ők rendezték.

Ennek a befejezése volt a bőgőtemetés?

Igen, ők leterítették a bőgőt. Egy közülük elsiratta, eljátszotta a ceremóniát, és azzal vége lett a bálnak. Aztán húsvétra feltámadt a bőgő.

Van olyan személy a faluban, aki ezt a siratót el tudná mondani, kántálni?

Jucitól kérdezze meg. Lehet, hogy Jucika tud segíteni, ő meg tudja mondani, mert a csoportban is, amikor játszottuk, eltemették a bőgőt. Szabó Zoli temette, őrá jutott ez a szerep. Ő csak kitalálta a szöveget, de igazából nem az a szöveg volt. Ha élne még a Tankó zenészek közül valamelyik, azok tudták, de már meghaltak. Kétszer is lefilmezték az esetet, Kalocsára emlékszem.
NI:- Mi nem írtuk le, ki tudja, hogy miért nem írtuk le mi is.
KJ:- Már nem emlékszem pontosan, hogy hol, előadás után lejöttünk a színpadról és valaki rá akarta beszélni a vezetőnket, Jucikát, hogy még egyszer táncoljuk el a műsorunkat, hadd filmezzék le. Mi már nem akartunk újból szerepelni. Siettünk volna ebédelni, de csak kértek bennünket, aztán jött egy ember, aki mégiscsak rábeszélt bennünket. Nem maga volt az, Bandi bácsi? Utána kötélnek álltunk és neki megcsináltuk. Keressék meg azt a filmet, azon rajta van az egész temetés.

(A Jókai Malmos Hagyományőrző Táncegyüttes 1987-ben képviselte Szlovákiát a Duna Menti Népek Nemzetközi Folklór Fesztiválján, Kalocsán, Baján és Szekszárdon. A sikerük igen nagy volt. A jelen levő spanyol együttes a következő évben meghívta őket Spanyolországba. A meghívást elfogadták, el is mentek. – szerk. megj. TA)

Folytatjuk…

A szerző az MMA köztestületi tagja.