Az Európai Parlament plénuma 2018. február 7-i ülésén fogadta el a Csáky Pál (MKP) európai parlamenti képviselő által kezdeményezett és kidolgozott A kisebbségek védelme és hátrányos megkülönböztetésük tiltása az EU tagállamaiban című határozatot, amely az európai kisebbségvédelem eddig kevéssé művelt területén jelent mérföldkövet. Az általunk megszólaltatott vajdasági, erdélyi és kárpátaljai magyar EP-képviselők egyetértettek abban: komoly előrelépésről, valódi sikerről beszélhetünk e dokumentum elfogadásával, amely azonban csak a kezdő lépés.
Már a határozat elfogadásáig vezető út is meglehetősen rögös volt. Az EU intézményei az őshonos kisebbségek kérdésével finoman szólva is meglehetősen mostohán bántak, a „tagállami hatáskör” varázsszavával rövid úton sikerült félretenni a problémát. A Petíciós Bizottságban – melynek Csáky Pál, az MKP EP-képviselője az alelnöke – nehéz csatákat kellett megvívni az európai liberális és baloldali képviselőkkel, akik mindent megpróbáltak annak érdekében, hogy e határozatot kilúgozzák, az eredeti pályájáról eltérítsék. Az igyekezetük – mint Csáky Pál is felhívta rá a figyelmet – arra irányult, hogy „eredeti célcsoportját megváltoztassák a migránsok, az új vallási vagy egyéb kisebbségek, illetve a szexuális kisebbségek jogairól szóló részek túlterjesztésével”. Ezt megakadályozva sikerült a határozattervezetet előbb a Petíciós Bizottság által januárban, majd február 7-én a plénum által is elfogadtatni.
A magyar nemzetpolitika számára is jelentős sikerként értékelhető esemény után az Európai Parlament néppárti magyar képviselőit kértük, értékeljék a határozat elfogadásának jelentőségét.
Deli Andor: egységes követési mechanizmus felállítására lenne szükség
Az óbecsei (Délvidék) Deli Andor, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselője – 2014-ben a Fidesz-KDNP listáján jutott európai parlamenti mandátumhoz – az európai őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek szempontjából kivételesen fontos uniós szintű határozatnak nevezte a szerdán elfogadott dokumentumot. Mint fogalmazott: „az EU alapértékei között szerepel az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása, de sajnos nincs ellenőrzési mechanizmus, amely nyomon követné a tagállamokban az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek jogainak megvalósulását. Ezért kiemelten fontos a határozat 7. bekezdése, amely felismerte ezt a hiányosságot és javasolja az Európai Bizottságnak, hogy az EU Alapjogi Ügynöksége töltse be az ellenőrző szerepet.”
Deli Andor a Bizottság által felállított monitoringmechanizmusok jelentőségére hívta fel a figyelmet: „Mint vajdasági magyar származású EP-képviselőnek, számomra az is fontos, hogy a kisebbségi és nyelvi jogok tiszteletben tartásának és megvalósulásának követelménye megfelelő módon jelenjen meg Szerbia uniós csatlakozási tárgyalása során is. Ezért is fontos számunkra, hogy ebben a folyamatban léteznek az Európai Bizottság által felállított monitoringmechanizmusok, hiszen tapasztalhattuk, hogy a teljes tagság elnyerése után egyes tagállamokban visszafejlődés történt a nemzeti kisebbségek jogállásának ügyében. Ezért lenne fontos egy olyan egységes követési mechanizmus felállítása, amely megmaradna a teljes tagság elnyerése után is. Reméljük ez a jövőben kedvező módon fog változni, és A kisebbségek védelme és hátrányos megkülönböztetésük tiltása az EU tagállamaiban című határozatot volt e változási folyamatnak az első lépése.”
Winkler Gyula: a határozat eszközt is ad a kezünkbe
Winkler Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) veterán EP-képviselője (2007-ben, 2009-ben és 2014-ben is mandátumot szerzett, korábban romániai hírközlési és informatikai miniszter) is fontos előrelépésnek, áttörésnek nevezte a határozat elfogadását. Mint fogalmazott, eddig csak a nyelvi jogok területén voltak európai parlamenti dokumentumok, ez azonban már kitér az őshonos, nemzeti és nyelvi kisebbségekre. És mivel európai parlamenti határozatról van szó, ezért mind a tagállamoknak, mind az Európai Bizottságnak kötelező módon figyelembe kell vennie – mutatott rá Winkler Gyula.
Az RMDSZ képviselője a Felvidék.ma kérdésére elmondta: nemcsak szemléletbeli különbséget jelent, hanem olyan előremutató dokumentumról van szó, amely eszközt is ad a kezünkbe. Winkler Gyula azt is elmondta: február 8-án Strasbourgban ülésezett a Hagyományos kisebbségek, nemzeti közösségek és nyelvek frakcióközi munkacsoportja, „ott erre hívtam fel képviselőtársaim figyelmét. A határozat egyik cikkelye arra vonatkozik, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége keretén belül hozzanak létre egy monitorizáló rendszert, amely nyomon követi a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, alkalmazását.”
A képviselő szerint a Minority Intergroup tagjaiként „határozott nyomást kell gyakorolni az Európai Bizottságra, hogy minél hamarabb hozza létre ezt a monitorizáló rendszert, amelybe majd be tudnának kapcsolódni a közösségeink által működtetett saját rendszerek, a romániai magyar közösség esetében a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat”.
Winkler Gyula egyúttal gratulált Csáky Pálnak, az EP Petíciós Bizottsága alelnökének, „aki a határozat kezdeményezőjeként és kidolgozójaként kitartóan küzdött ennek a dokumentumnak a sikeréért”.
Bocskor Andrea: a kisebbségvédelem közös ügyünk
Bocskor Andrea (Beregszász, Kárpátalja), a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője, az Oktatási és Kulturális Bizottság alelnöke számára is meghatározó a nemzeti kisebbségek védelme és a hátrányos megkülönböztetésmentesség az EU-n belül. „A Petíciós Bizottságban elkészített határozat nagy többségű támogatása örömre ad okot, bebizonyítva, hogy a kisebbségvédelem nem magánügy, hanem közös ügyünk, melyért érdemes tenni. Az Európai Parlament határozata sok év óta először konstatálja az uniós jogalkotás szükségességét a kisebbségi jogalkotás terén, s elismeri, hogy az EU nem foglalkozik elég kiemelten az őshonos kisebbségek helyzetével. A dokumentum alátámasztja mindazon munka szükségességét, amelyet képviselőtársaimmal végzünk. A határozat mindamellett, hogy védi az őshonos kisebbségeket, kiemeli az anyanyelvi oktatást és a szabad nyelvhasználatot” – fogalmazott az európai parlamenti képviselő. Bocskor Andrea, utalva az ukrajnai folyamatokra, a Felvidék.ma-nak elmondta: „Remélem, hogy az EU tagországaira vonatkozó jogalkotási aktus rövid időn belül megtörténik, és a jövőben a csatlakozás előtti és társult országokra is kiterjesztik. Mindemellett folytatnunk kell a megkezdett munkát, hogy az Európai Unión belül és kívül élők is megfelelő jogokkal bírjanak, nemzeti hovatartozása miatt senkit ne érjen hátrányos megkülönböztetés. A határozat nem az első, ám meghatározó lépés a kisebbségvédelem terén, ami nem egy befejezett, hanem egy megkezdett utat mutat”.
