Ma, 2018. február 9-én tartotta plenáris ülését a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Budapesten, melynek felvidéki tagjai az MKP politikusai. Az ülést Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyitották meg.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma Pánczél Károly, a KMKF Állandó Bizottsága elnökének vezetésével február 8-án kezdte meg munkáját. A Bizottságban a Magyar Közösség Pártját Őry Péter képviseli. A plenáris ülést ma, február 9-én tartották az Országház Vadásztermében.
A két oldalon végigfutó hosszú asztaloknál nemzetrészenként ültek a képviselők Erdélyből, Kárpátaljáról, Délvidékről. A Felvidékről az MKP-tól Menyhárt József elnök, Őry Péter, Berényi József, Németh Gabriella, Körösi Ildikó, Farkas Iván, Furik Csaba, Zachariás István, valamint Csáky Pál, az Európai Parlament képviselője és Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke, aki a KMKF alapítójaként a fórum tiszteletbeli tagja. Meghívott tagként jelen voltak az országos és regionális képviselettel rendelkező politikai szervezetek és a Magyar Országgyűlés valamennyi frakciójának képviselője.
A plenáris ülés elején a jelenlévők néma felállással emlékeztek a közelmúltban elhunyt képviselőtársukra, Verestóy Attilára, majd Kövér László házelnök, a KMKF elnöke mondott nyitóbeszédet.
Kövér: sikerült kifejezni összetartozásunk tudatát
Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy az utóbbi négy esztendő volt a Kárpát-medencei kapcsolatrendszer legsikeresebb időszaka, amelyhez az teremtett alapot, hogy 2010-ben sikerült lezárni a posztkommunizmus nemzetellenes korszakát, és a nemzetközi politikai térben sikerült kifejezni összetartozásunk tudatát.
Magyarország gazdasági talpra állítása 2014-től már olyan gazdasági alapot teremtett, amelyet a nemzetpolitika mögé lehet állítani. Ezt segíti a kibontakozó új regionális külpolitika. Elmondható, hogy a felelős ellenzék is támogatja a külhoni magyarságra irányuló törekvéseket. A bizalmatlanságot nem könnyű feloldani, hiszen ma is működnek magyarellenes, politikai szélsőséget jelentő erők.
Fontos eredménynek tartja a házelnök, hogy 2014 óta a külhoni magyarok között is sikerült növelni a magyar egység mögötti tábort. Ezért az egységért külön köszönetet mondott. Új együttműködés bontakozott ki a Kelet-Közép-európai országok között abból a felismerésből, hogy nem vagyunk sem keleti, sem nyugati hatalmak cselédei. Ennek a regionális együttműködésnek a V4-ek jelentik a magját – mondta a házelnök.
2018-ban csupán a magyaroknak nincs okuk ünnepelni
Kövér László ezután rátért arra a sajnálatos és kényes helyzetre, amelyet a 2018-as esztendő történelmi évfordulói okoznak. A térségben csupán nekünk, magyaroknak nincs okunk ünnepelni, ha a száz évvel ezelőtti eseményeket idézzük fel, mert azok nem történelmi álmok beteljesülését jelentették, hanem egy máig feldolgozatlan feldarabolását a nemzet egységének. De nincs okunk arra, hogy ne adjuk meg a tiszteletet azoknak, akik nemzeti államuk születését ünneplik, különösképpen akkor, ha ők is tiszteletben tartják a magyarok jogát ahhoz, hogy a maguk érzelmeit méltósággal kifejezhessék, és a maguk igazságának méltósággal hangot adhassanak.
Nekünk, magyaroknak pedig alkalom arra, hogy megvizsgáljuk, hogy az 1918-20 között bekövetkezett tragikus veszteség milyen arányban írható tőlünk független okok számlájára, és milyen arányban járult hozzá az akkor történtekhez az, hogy nemcsak a világháborút vesztettük el 1918-ban, de korábbi folyamatok következményeként szellemi ellenálló képességünket, 1919-re teljes politikai ellenálló képességünket és azt a fizikai képességünket is, hogy megvédjük magunkat.
Ezáltal teljes kiszolgáltatottságban zuhant ránk a trianoni békeszerződés. Azért kell erre emlékeznünk, hogy mindez soha többé ne fordulhasson elő velünk. Ellenálló képességünkre nemcsak valami elvont, homályos fenyegetettség miatt van szükségünk, hanem azon jelenlegi globális törekvések okán is, amelyek a tudatosan gerjesztett migrációt eszközként alkalmazva, immár egész Európa kulturális arculatát és politikai szervezeteit kívánják átalakítani.
Ez is ok lehet arra, hogy az emlékezés mellett visszafogottan, de önbizalommal másokat is emlékeztessünk arra, hogy azok a magyar közösségek, amelyek feje fölött száz éve átléptek az országhatárok, milyen értékteremtő munkával és teljesítménnyel járultak hozzá nemcsak a magyar fejlődéshez és az európai kultúra gyarapításához, hanem a szomszédos országok megerősödéséhez is. Valamennyi külhoni magyar szervezet számára példaértékű lehet az RMDSZ azon kezdeményezése, amely „ezer év Erdélyben, száz év Romániában” címmel kívánja bemutatni az erdélyi magyarság mindenki hasznára váló európai teljesítményét, amely nemcsak Erdélyt, de egész Romániát gazdagította.
Kövér: a hevületet a józanság váltsa fel
Kövér László beszédének záró részében kifejezte reményét, hogy az alakulóban lévő Kelet-Közép-európai regionális együttműködés elősegítheti azt is, hogy a térségre korábban, főként a 20. századra jellemző szembenállást a kiengesztelődés, a hevületet a józanság váltsa fel. Magyarország ebben – a szomszédos országokban élő magyarsággal együtt – mindig társ lesz. Ebbe az irányba mutatnak a jelenlegi szerb-magyar államközi kapcsolatok, a szlovák-magyar kapcsolatok jelentős javulása, és ezt eredményezheti – reményeink szerint – a román-magyar államközi kapcsolatok újratervezése is.
Ukrajnával kapcsolatban a magyar politika kiszámítható: addig tudjuk támogatni Ukrajnát, amíg Ukrajna biztosítja a kárpátaljai magyarság azon jogát, hogy szülőföldjén magyarként megmaradhasson. A magyar külpolitika és a magyar nemzetpolitika mindent megtesz ezen jog visszaszerzéséért, és ebben a küzdelemben különösen nagy jelentősége van annak, hogy nemzetpolitikai tekintetben Magyarország egységesebb mint az elmúlt három évtizedben bármikor volt.
Kövér László a következő négy esztendőre azt kívánta a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának, hogy változatlanul segítse a magyar nemzetpolitika egységének megőrzését, cselekvőképességét, növelje anyagi erejét és szövetségesei táborát.
Szijjártó Péter: Magyarország próbál sikertörténeteket építeni
A magyar kormány nemzetpolitikájában továbbra is az a meghatározó, hogy nem Budapestről kell megmondani, mi a jó a határon túli magyar közösségeknek, hanem nekik kell megmondani, milyen álláspontot képviseljen a kormány az érdekükben – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken az Országházban. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumnak (KMKF) plenáris ülésén felszólalva a tárcavezető kiemelte: a döntéshozatalkor, a stratégia kialakításakor a kormány négy alapvetést tart szem előtt.
A határon túli magyar közösségeknek előnyösebb, ha a szülőhelyük és az anyaország jó kapcsolatot ápol egymással, ezért Magyarország próbál sikertörténeteket építeni, amelyek kellő bizalmi alapot jelentenek, hogy a nehéz kérdéseket is a megoldás reményével tűzzenek napirendre – mutatott rá. Úgy vélte, a magyar kormánynak, parlamentnek, politikusoknak segíteni kell, hogy a határon túli magyar közösségek ott tudjanak megerősödni, ahol élnek; erőforrásként tekintenek rájuk, nem mint a kétoldalú kapcsolatok hátráltatóira.
Négy alapelvet tart szem előtt a magyar kormány, amikor nemzetpolitikai döntéseket hoz: 1. A határon túli magyar közösségeknek is jobb, ha a lakóhelyük szerinti ország és az anyaország kapcsolata jó. Ezért a magyar kormány arra törekszik, hogy közös sikertörténeteket teremtsen szomszédaival, és ezek a sikertörténetek kellő bizalmat adnak ahhoz, hogy a kényes kérdéseket is a megoldás reményével meg lehessen tárgyalni.
2. A magyar kormánynak, a parlamentnek az a célja, hogy a külhonban élők a szülőföldjükön tudjanak megerősödni, boldogulni.
3. A magyar politika erőforrásként tekint a magyar közösségekre, és nem hajlandó bennük a kétoldalú megállapodások akadályát látni.
4. Ha meg kell védeni valamelyik határon túli magyar közösséget, akkor – mint erre sajnos volt példa az elmúlt évben – a nemzetközi politikai eszköztárt is alkalmazni kell. Bizonyos nagy és erős országok hatalmi törekvéseinek nem eshetnek áldozatul a magyar közösségek, és e tekintetben nem gyakorolhatnak nyomást a magyar kormányra.
Kiegyensúlyozott a kapcsolat Szlovákiával
Ezután a miniszter sorra vette az egyes országokkal való kapcsolatok alakulását. Szlovákiával kezdte, hangsúlyozva, hogy soha ilyen jó és kiegyensúlyozott nem volt a két ország közti kapcsolat. Emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy volt olyan magyar kormány, amely nem tudott szót érteni a szlovákkal, annak ellenére, hogy egy pártcsaládba tartoztak, vagy amikor a magyar köztársasági elnök nem tudott átmenni Szlovákiába, vagy épp a Dunán keresztül ordibált egymással a két kormány és nem tudták megbeszélni a problémákat. A jelenlegi kiegyensúlyozott és jó kapcsolat sem jelenti azt, hogy ne lenne számos, olykor kényes kérdés, ami megoldásra vár. Viszont épültek közös sikertörténetek a szó szoros és átvitt értelmében is: új híd épül Komáromnál, új határátkelési lehetőségek vannak, összekötjük a két ország gázvezeték-rendszerét, Szlovákia egyik legfontosabb kereskedelmi partnerünkké vált, a határon átívelő együttműködés minden eddiginél zökkenőmentesebb.
Látunk biztató jeleket a szlovák kormánynál a nemzetiségi iskolák ügyében, akár a vasútállomások magyar nyelvű táblái ügyében, akár abban, hogy polgári peres eljárásokban a magyar nyelv használata lehetővé váljék. Ezek a közös sikertörténetek alapot adnak ahhoz, hogy napirendre kerüljenek a még megoldandó kérdések is. Lehet, hogy ez a mi ízlésünkhöz képest kicsit lassan megy, de el kell ismernie mindenkinek, hogy nem lehet egy napon említeni a mai magyar-szlovák kapcsolatokat a korábbiakkal.
A többi szomszédos ország közül következőnek Szerbiát említette Szijjártó Péter, amelynek kormányát éppen ezen a napon látják vendégül, amely messze a legnagyobb jogokat biztosítja a magyar közösségnek, és ez sem volt mindig így. A magyar párt a Vajdaságban meghatározó politikai szereplő, és a vajdasági parlamentnek magyar elnöke van. Azok az erőfeszítések, amelyeket Szerbia vezetői tettek a történelmi megbékélés felé, arra készteti Magyarországot, hogy a leghangosabb támogatója legyen Szerbia európai integrációjának.
Romániával kapcsolatban a minap tett bukaresti tárgyalásait említette Szijjártó Péter, amikor az RMDSZ teljes parlamenti frakciójával találkozott.
Helytállásuknak, kitartásuknak köszönhetően a korábban visszafordíthatatlannak látszó marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében kedvező döntést hozott a szenátus. Érdemes a nemzetközi politika eszköztárát segítségül hívni egy-egy nemzeti kisebbséget érintő kérdésben is. Van még sok megoldandó probléma, nem véletlenül fekszik előttünk a Minority SafePack, de azt sem hallgathatjuk el, hogy mára Románia vált Magyarország második számú exportpiacává, és a magyar energiabiztonság szempontjából Románia kulcsszerepet fog játszani.
Horvátországgal és Szlovéniával való kapcsolatokról röviden szólt a miniszter, hogy aztán hosszabban foglalkozzék Ukrajnával, amely részéről hátbatámadás érte Magyarországot, amely a legerősebb támogatója volt Ukrajna európai integrációs törekvéseinek. Négy nappal azután, hogy Ukrajna aláírhatta a társulási szerződést, visszavonta azt az oktatási törvényt, amely addig biztosította, hogy 3 éves kortól 23 évesig tanulhassanak magyarul a kárpátaljai gyerekek, ezután csak 12 éves korig. Ha ezt a nemzetközi szervezetek szó nélkül hagyják, az olyan precedens lenne, amely nemcsak a magyar, de minden más kisebbségre is veszélyt jelentene.
Magyarország ezt nem tekinti csupán két ország ügyének, ezért Ukrajna minden nemzetközi aspirációjának útjába áll, amíg a kárpátaljai magyarok képviselőivel le nem ülnek az ukrán vezetők megtárgyalni a jogsértés orvoslását.
A helyben való erősödés
Ami a második alapelvet, a helyben való erősödést illeti, elindultak a gazdaságfejlesztő programok minden irányban. Első körben 25 574 pályázat (kis- és középvállalkozói, mezőgazdasági) győzött. Ezekre 28.8 milliárd forintot fizetnek ki. Köszönet jár a magyar közösségekben mindazoknak, akik segítettek a pályázatok elkészítésében, és a magyar ellenzék jelentős részének, amely ezen gazdaságfejlesztő elképzelésekkel egyetértett.
Végezetül arról szólt Szijjártó Péter, hogy a Közép-európai együttműködés erősebb mint valaha, noha európai sportággá lett a vészharangok húzása a V4-ek együttműködése felett. Ezzel szemben a V4-ek gazdasági szerepe is egyre erősebb, az európai gazdasági kapcsolatok tengelye áttevődik erre a térségre, ugyanakkor a politikai szerepe is erősödik, hangja messzebbre hangzik mint korábban. Ez megmutatkozik az európai fórumokon folytatott vitákban, például a migráció kérdésében, amellyel kapcsolatban ezen a tanácskozáson is megerősíti, hogy a visegrádi országok nem hajlandók befogadni illegális bevándorlókat ezután sem. Befejezésül a miniszter tolmácsolta az egész magyar kormány köszönetét a Kárpát-medencei képviselőknek azért a munkáért, amit saját közösségükért illetve az anyaországgal való kapcsolat ügyében kifejtettek.
A plenáris ülésnek a sajtó számára nyilvános része ezzel befejeződött, de a kiadott és ott szóban is elhangzó program alapján tudható, hogy tájékoztatók hangzottak el.
Potápi Árpád János államtitkár a Nemzetpolitikai Államtitkárság négyéves munkájáról, illetve a további tervekről, Pánczél Károly, a NÖB elnöke a Nemzeti Összetartozás Bizottságának munkájáról, Hoffmann Rózsa országgyűlési képviselő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által elfogadott jelentéséről, Vincze Loránt, a FUEN elnöke a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezésről, Kalmár Ferenc András miniszteri biztos a kisebbségi vegyes bizottságok tevékenységéről illetve Szili Katalin, autonómiakoncepciók koordinálásáért felelős miniszterelnöki megbízott tájékoztatta a képviselőket. Ezt követően a KMKF külhoni tagszervezetei vezetői értékelték a nemzetrészek helyzetét, valamint a KMKF magyarországi tagszervezeteinek vezető küldöttei szóltak hozzá.
