Kezdetét vette a 2018 külhoni családok éve program (Fotó: 2018 a külhoni magyar családok éve közösségi oldala)

Kányádi Sándor sorát akár mottóként is választhatta volna a 2018 a külhoni magyar családok éve nyitórendezvénye, de a Nemzetpolitikai Államtitkárság nem költői gondolatok cseréjére, hanem egyrészt számvetésre, másrészt a programok, tennivalók megbeszélésére hívta össze a külhoni magyarságnak az oktatással, családpolitikával, szociális kérdésekkel foglalkozó vezetőit és a civil szervezetek képviselőit.

A lágymányosi Flamenco Hotel konferenciatermét megtöltötték a résztvevők, Szilágyi Péter helyettes államtitkár meg is jegyezte köszöntőjében, hogy akár egy mini-MÁÉRT-et is lehetne rendezni. Örömének adott hangot, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumával együtt tudják tervezni a külhoni és a diaszpóra magyarságának a jövőjét. Az EMMI helyettes államtitkára, Illés Boglárka, aki a címben említett Kányádi-sort idézte, elsősorban a Családok éve magyarországi programjáról szólt, míg a Nemzetpolitikai Államtitkárság helyettes államtitkára a konferencia tárgyát képező külhoni program elemeiről és eseményeiről beszélt.

Szilágyi Péter bevezetőjében összefoglalta, hogyan épültek egymásra szervesen a tematikus évek, amelyekhez a feltételeket az az intézményrendszer teremtette meg, amely 2010-ben jött létre. 2012-2014-ig az oktatás állt a középpontban. 2015-ben jelent meg a gazdaság, amely a szakképzés feladataival kapcsolódott az oktatás témaköréhez. 2016 volt a fiatal magyar vállalkozók éve, 2017 a fiatal családi vállalkozóké, és mindezek vezettek a MÁÉRT azon döntéséhez, hogy 2018 a külhoni magyar családok éve legyen. Ennek feladataira 1 milliárd forint áll rendelkezésre.

Szilágyi Péter ezután részletezte a program egyes elemeit. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet a társadalomtudományok segítségével kíván képet alkotni és adni a külhoni családokról, amibe beleértendő a házasságkötések száma, a vegyes házasságok aránya, a gyermekvállalási kedv alakulása és a családokat érintő különböző problémák.

Szilágyi Péter a tematikus év nyitó rendezvényén (Fotó: kormany.hu)
A pályázatok köre igen nagy, miképp a feladatoké is:

támogatni a családbarát vállalkozásokat, amelyek például segítenek a dolgozó szülőknek gyermekeik felügyeletében;
támogatni azokat a vállalkozásokat, amelyek a diákok szakmai gyakorlatát, betanítását biztosítják, ezáltal segítve helyben maradásukat. 3-6 millió forint áll a nem mezőgazdasági vállalkozók, 3-4.5 millió a mezőgazdasági vállalkozók elnyert pályázatainak rendelkezésére;
a családsegítő kisközösségek pályázataira 200 milliót különítettek el.

Nagy figyelmet kapnak az egészségügyi intézmények, ezen belül a magyarországihoz hasonló védőnői hálózat fokozatos kiépítése. A korábbi tematikus évek programjai is folytatódnak az óvoda fejlesztéstől a gyermekgyógyászat támogatásán át a tanműhelyek, tangazdaságok létrehozásáig. A családbarát rendezvények sorát február 17-én az Országházban tartandó Családi Nap nyitja meg. A Kárpát-medencei vállalkozók találkozójára június 11-14-ig kerül sor Mezőkövesden, és az EMMI-hez csatlakozva az Év Családbarát Vállalatának díját decemberben adják át. Szilágyi Péter helyettes államtitkár végezetül felhívta a figyelmet az év honlapjának követésére  ITT és ITT.

Illés Boglárka az EMMI helyettes államtitkára az itthoni családpolitikát az 1981 óta mutatkozó magyar népességcsökkenés megállítására és megfordítására irányuló kormányzati programként láttatva, a gyakorlati eredményeket és tennivalókat ismertette, bemutatva hogyan kapcsolódik mindez a külhoni magyar családok támogatásához.

A két politikusi beszámolót kerekasztal-beszélgetés követte, amelynek résztvevői röviden beszámoltak a MÁÉRT által elfogadott tematikus évek eredményeiről.

A kerekasztal résztvevői Fotó: Juhász Szilvia/Felvidék.ma)

Burus-Siklódi Botond a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke az óvodai program fontosságát emelte ki, amelynek nagyon kedvező visszhangja volt az óvodapedagógusok körében. Legjobb pillanatban jött a szakképzés éve is, mert számukra az egyik legfájóbb pont a romániai szakképzés ellehetetlenítése volt.

Csép Éva az RMDSZ Nőszervezetének alelnöke három gyermekes anyaként a korai fejlesztés fontosságáról beszélt, és arról, hogy az anyagi támogatás mellett a szakmait ugyanolyan fontosnak tartja. Utóbbit a helyi viszonyokra kell szabni, például Erdélyben és a Partiumban, ahol igen nagy a vegyes házasságok száma, gond, hogy a magyar óvodát végző gyereknek a szülő az iskolai tanulásban már nem tud segíteni, ezért fontos a délutáni oktatás megszervezése.

Németh Gabriella a Magyar közösség Pártja szociális, családpolitikai és egészségügyi alelnöke tolmácsolta Menyhárt József elnök üdvözletét, majd örömét fejezte ki, hogy a MÁÉRT a külhoni családok évének nyilvánította 2018-at, mert nagy a demográfiai válság nemcsak a magyaroknál, de a szlovákoknál is. Hiányoznak a családtámogató intézkedések, nagyok a regionális különbségek munkalehetőségekben is, bérekben is, és nincs bérlakásprogram, amely a fiatal családokat segíthetné. Rendszerszintű változásokra van szükség. (Mindezt részletesebben is kifejti a tudósítás végén közölt interjúban.)

Jókai Tibor a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke erdélyi kollégájához hasonlóan az óvoda programot és a szakképzésit méltatta. Nagy ajándékként említette a Magyar Sarok módszertani csomagot, amely a Felvidéken 350 óvodába jutott el. A szakoktatással Szlovákiában az volt a probléma, hogy magyarul alig volt elérhető. 37 intézményből csak 11 a magyar és 26 vegyes nyelvű. 2015-ben a tanulókon keresztül sikerült elérni a pedagógusokat, és meggyőzni őket a lehetőségről. Kitűnő az együttműködés a magyarországi intézményekkel és az átjárhatósági ösztöndíj biztosítja, hogy számos szakmában a diákok magyarországi tapasztalatokkal gazdagodjanak.

Hajnal Jenő a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy a tematikus évek által a közös értékrend, a közös cselekvés elősegíti, hogy a nemzetet mint érzelmi közösséget éljék meg. Ezek a programok, de a Petőfi, a Kőrösi Csoma, a Határtalanul mind a nemzet egységét segítik.

Orosz Ildikó a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Csapó Nándor a Horvátországi Magyar Pedagógusfórum elnöke és Prosszer-Horvatin Szanella a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének titkára más-más részleteket, adatokat kiemelve, de egybehangzóan az óvodai és a szakképzési programot emelték ki a tematikus évek sorából, mint magyarságuk megőrzésének segítőjét.

A konferencián szép számmal voltak jelen a családok évének programjaiban érdekelt felvidékiek, akikkel a szünetben beszélgettünk.
Málosi-Csomor Erzsébet, Németh Gabriella és Juhász Szilvia (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)

Juhász Szilvia és Málosi-Csomor Erzsébet a Párkányi Aranyalma Polgári Társulás történetéről elmondták, hogy egy baba-mama klubból indultak, most pedig friss az engedély, hogy hivatalos formában is családsegítő központként működhetnek. Hat éve minden karácsonykor a Légy jó, tégy jót akció keretében kisgyermekes családokat látnak vendégül és ajándékoznak meg, legutóbb már 25 családot. Ehhez a feltételeket párkányi vállalkozók biztosítják. Nem volt könnyű a hivatalos engedélyt megkapni, de most már céljuk az, hogy egész évben tehessenek jót a hozzájuk forduló családokkal.

Kiss Réka komáromi televíziós újságíró, aki nem ebben a minőségében, hanem a Villa Camarum Polgári Társulás elnökeként van jelen. Januárban ő vehette át a Külhoni Média a Családért 2017-es díját, tehát hivatásának és civil, társadalmi tevékenységének is középpontjában áll a család.

Kiss Réka a Villa Camarum Polgári Társulás elnökeként volt jelen (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)

Társulásunkban hatan, heten alkotjuk a törzscsapatot, fő profilunk az, hogy gyermekprogramokat, családi rendezvényeket valósítsunk meg. Két nagy rendezvény kapcsolódik a nevünkhöz: a KomáLom Gyerkőcfesztivál, amit idén május 27-én a negyedik alkalommal rendezünk meg. Az elsőt ezren, ezerötszázan látogatták, tavaly körülbelül hétezren lehettek. Igazi családi program 0-tól 99 évesig, de természetesen elsősorban a gyerekekre épül. A másik a Mi karácsonyunk program, azonkívül kaptunk méltányossági alapon a városi önkormányzattól egy helyiséget a Zichy palotában, ez a Zichy-pont névre hallgat, ebben olyan rendezvényeket tartunk, amelyek a generációk kölcsönhatásának pozitív hozadékait szolgálják.

Ez a konferencia jelent a Villa Camarum csapatának egyfajta tapasztalatcserét?
Van hozadéka ezeknek a konferenciáknak, bár az itt hallottak csak a munkának mintegy tíz százalékát teszik ki. Kapunk egy általános képet a lehetőségekről, például a pályázatokról, de azért utána nekünk kell kibogarásznunk, hogy abból mit és hogyan tudunk a mi működésünkre alkalmazni. Nem nekem kell, hanem az egyik kolléganőnknek, aki príma pályázatokat tud írni. Itt meghallgatjuk egymást, egymás tapasztalatait, de abból még igazán nem tudunk okulni, ahhoz utazni kell, oda kell menni, nyitott szemmel járni a világban, hogy észrevegyük: mivel tudjuk a saját dolgainkat is felpezsdíteni.

Felvidékiek : (balról) Zupko Mária, Németh Gabriella, Bauer Edit, Gergely Papp Adrianna (Fotó: Zupko Mária közösségi oldala)
Németh Gabriella a Magyar Közösség Pártja szociális, családpolitikai és egészségügyi alelnöke

Mi az, amit fontosnak tart a többiek beszámolóiból?
Én úgy gondolom, hogy a külhoni magyarok problémái – legyen szó a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyről, a Vajdaságról – mindenütt kisebb-nagyobb mértékben megegyeznek. Ugye elhangzott, hogy öregszik a társadalom, kevés gyerek születik, nem mernek gyereket vállalni a fiatalok, és ennek általában elsősorban anyagi okai vannak, nincs meg az a biztonság, amire építeni lehet. Erre a problémára mindenütt rendszerszintű megoldásra van szükség, például a Felvidéken, ahogy említettem beszámolómban, a bérlakás-program nem működik. Ezen a téren is segítségre van szükségük a fiataloknak, de a család- és munkahelyi kötelezettségek összehangolásában is, vagy a szociális támogatások, az állami juttatások mértéke sem elégséges. Tehát elsősorban az a feladatunk, hogy ösztönözzük azokat a változásokat, amelyek növelik a gyermekvállalási kedvet. Ehhez a jogi környezet megváltoztatására is szükség van, de a magyar kormány jóvoltából, a mai találkozón említett programok is nagy segítségünkre lehetnek. Gondolok az óvodaprogramra, a fiatal vállalkozók segítésére és természetesen a köldökzsinór programra, amelyre január 1-től jogosultak már a felvidéki magyar családok is.

A demográfiai probléma mindenütt gondja lehet a többségi társadalomnak is, tehát a megoldásban is együtt kellene működni, már csak azért is, mert néhány ügyben nem a magyar kormány a kompetens. Először is hálával tartozunk Magyarország kormányának, amiért átvállalja egy részét azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket a szlovák kormánynak kellene biztosítania állampolgárai számára, hiszen mi Szlovákiában vagyunk adófizető polgárok, ott fizetjük a járulékokat, mégis a magyar kormány segít a bölcsődei, az óvodai és az iskolai férőhelyek kialakításában, most pedig részben átvállalta a családok támogatását a kisgyermek érkezésekor. Úgy látom, hogy sajnos a szlovák média nem nagyon mutatja be ezeket a tényeket, ezért a széles közvélemény nem igazán ismeri ezeket a segítő programokat.

Pedig például a védőnői hálózat léte vagy nemléte egyformán érinti a szlovák és a magyar családokat is. Vagy a szlovák többségű területeken működik?
Nem, ennek a megszüntetése a rendszerváltás időszakának a nagy hibája volt, amit azóta sem orvosoltak, annak ellenére, hogy mi az MKP szociális programjában ennek újraindítását állandóan ösztönözzük, azzal együtt, hogy a védőnői program egész Szlovákiában újból működjék. Ez ügyben törvénymódosításra, illetve egy új törvény elfogadására lenne szükség, amelyet mi, pillanatnyilag parlamenten kívüli pártként nem tudunk keresztülvinni, de én nagyon bízom abban, hogy 2020 után erre lehetőségünk nyílik.