Kárpát-medencei Egyetemi Lelkészségek Találkozója (Fotó: Lambert Attila/magyarkurir.hu)

Tizedik alkalommal rendezték meg a KELET-et (Kárpát-medencei Egyetemi Lelkészségek Találkozóját) február 2. és 4. között Budapesten. A rendezvényre Pozsonyból is érkeztek résztvevők.

Idén a magyar főváros adott otthont a Csíkszeredáról, Kolozsvárról, Szatmárnémetiből, Debrecenből, Szegedről, Miskolcról, Pécsről, Pozsonyból, Sopronból, Szombathelyről és Budapestről érkező katolikus egyetemisták és lelkészeik találkozójának, amelynek házigazdája a Műegyetemi Katolikus Közösség (MKK) fiataljai voltak.

„ A budai Magyar Szentek templomában és a Lágymányosi Ökumenikus Központban zajló programokon idén rekordszámban, kétszázan vettek részt” – tájékoztatott Pákozdi István budapesti egyetemi lelkész.

A KELET idei mottója „Jó nekünk itt lennünk!” az elmélyülésre indító fő témát vezette be: a közösségek és a család szerepe az életünkben.

A rendezvény főelőadását Süveges Gergő újságíró tartotta. A színes programokkal, flashmobbal, városnézéssel tarkított találkozót február 3-án a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontban farsangi bál, majd vasárnap a Magyar Szentek templomában ünnepi szentmise zárta.

A rendezvény főelőadója, Süveges Gergő újságíró húsz éve dolgozik különféle médiumokban (jelenleg a Kossuth Rádióban vezet műsorokat). Négygyermekes családapaként gyakorlati példákat bemutatva beszélt a megbocsájtásról és a konfliktusok kezeléséről.

A továbbiakban Süveges Gergő a megbocsátásról, mint az ember lelkében zajló folyamatról beszélt (megkülönböztetve a kiengesztelődéstől, amely már a kapcsolat helyreállításról szól): a sértettség, a düh átalakításáról, és ebben Isten kegyelmének „szerepéről”.
Süveges Gergő előadását egy megrázó történettel zárta, egy kislányról, akinek 13 éves korában öngyilkos lett az édesapja, és ezt nagyon sokáig képtelen volt feldolgozni. A lány évekkel később egy keresztény közösségbe került, ahol meghívták, hogy ajánljon fel egy szentmisét az édesapjáért. Jóval később, már megkeresztelt, bérmálkozott emberként osztotta meg barátaival: „Ha apám nem követ el öngyilkosságot, soha nem ismerem meg Istent.” Süveges Gergő hozzátette: ez a történet sem arról szól, hogy szükség van tragédiákra, hanem arról, hogy felfedezhetjük, a minket szerető Isten még a nagy tragédiákból is képes csodálatos változásokat elindítani az életünkben.

Pákozdi István egyetemi lelkész ekképp vélekedik a KELET-ről: „Sosem felejtem el, amikor 1992-ben prefektus voltam az esztergomi szemináriumban és egyetemi lelkész lettem, meglepett, hogy mennyi egyetemista megy ebbe a táborba. Több éven át, száz-százhúsz résztvevővel zajlottak a táborok. Azután döbbenetes élmény volt látni, hogy öt, tíz év alatt mennyire lecsökkent ez a szám, mennyire megváltozott a világ: a fiatalok a nyári táborozást inkább a saját közösségeikben élik meg, nem országos szinten. A barátaikkal szeretnének együtt lenni és nem idegen emberekkel. 2008-ban az egyetemi pasztorációs konferencián úgy döntöttünk, hogy ne nyárra tegyük ezt a találkozót, hanem a két félév közé, amikor már vége van a vizsgaidőszaknak, és kössük egy olyan élményhez, amit a fiatalok nagyon szeretnek, és ez a farsangi bál. A KELET tehát tulajdonképpen egy farsangi bál köré szerveződik. Együttlét, ismerkedés, fakultatív programok is vannak benne, valamint egy főelőadás és természetesen szentmise. Idén több mint kétszázan jelentkeztek a találkozóra, de az influenzajárvány miatt többen megbetegedtek, így éppen kétszázan jöttek el. Meg vagyok győződve arról, hogy a KELET egy jelentős, komoly ifjúsági találkozó, ahol a keresztény egyetemisták, főiskolások összejöhetnek, és ez bátorítja, összetartja őket, mélyíti keresztény hitüket” – olvasható a magyarkurir.hu portál hírei között, mint ahogy a találkozóról megjelent teljes írás is.

(magyarkurir.hu/Felvidék.ma)