A fehér szombat szertartása este besötétedés után kezdődik húsvét vigíliájával. Az ősi hagyományok szerint ez az éj a várakozásé, várakozás Jézus Krisztus feltámadására.
A katolikusok a fehér szombaton a halott Krisztusra emlékeznek, a templomokban imádkoznak, a halott Jézus sírjához vagy a kereszthez járulnak. Az esti órákban azonban már Krisztus feltámadásának örvendeznek.
A fehér szombat szertartásai este, sötétedés után a húsvéti vigíliával kezdődnek. Az ősi hagyományok szerint ez az éj az Úrjézusra való várakozásé, amikor a hívők virrasztanak és várják Krisztus feltámadását. A katolikus egyház örömünnepként éli meg a feltámadást, ismét felzúgnak a harangok, amelyek csütörtöktől hallgattak.
A húsvéti vigília eredetileg egy hosszú mise volt, amely szombaton este kezdődött, egész éjszaka tartott és másnap, vasárnap reggel a felnőttek megkeresztelésével ért véget. Napjainkban azonban a mise már rövidebb, de a vigília szertartása továbbra is hosszas és nagyon bensőséges.
A húsvéti vigília szertartása tűzszenteléssel kezdődik és része a húsvéti viaszgyertya megszentelése is. Ez a viaszgyertya a húsvéti ünnepkör központi eleme. Erről gyújtják meg a hívők azokat a gyertyákat, amelyeket aztán hazavisznek. A húsvéti gyertya tulajdonképpen Krisztus szavaira emlékeztet: „Én vagyok a világ világossága, aki engem követ, nem fog sötétben járni, hanem övé lesz az élet világossága.”
A liturgiában elhangzik az Ószövetségből vett olvasmány, amely a híveket a világ teremtésére emlékezteti egészen Krisztus születéséig. A mise része a vízszentelés, a keresztségi fogadalom megújítása, húsvéti énekek éneklése és a végén az ünnepi körmenet az Úr feltámadásának tiszteletére. Egyes templomokban ilyenkor rendezik a felnőttek megkeresztelését, illetve a bérmálást. A görög katolikus egyházban szombat reggel a jeruzsálemi sír leplét alkalmazzák. Az esti szertartáson a felnőtt hívek megkeresztelésére, bérmálásra és elsőáldozásra kerül sor.
(Tasr.sk/Felvidék.ma)
