Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a komáromi Selye János Egyetemen (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

A globális kihívásokról tartott előadást Nógrádi György egyetemi tanár, közgazdász, biztonságpolitikai szakértő a komáromi Selye János Egyetemen. Az egyetem működése óta minden évben megrendezett egész hetes program – a Komáromi Egyetemi Napok (KEN) – az idén is színes, változatos előadásokkal, rendezvényekkel várja nem csak a hallgatókat, hanem az érdeklődőket egyaránt április 9. és 13. között.

Élet-halál urai

A Selye János Egyetemen első alkalommal előadó Nógrádi György úgy fogalmazott, három globális hatalom létezik ma a világban. „Ez élet-halál kérdése” – mondta. A világ meghatározó hatalmai közé elsőként az Amerikai Egyesült Államokat sorolta, amely nélkül szövetségi rendszert létrehozni nem lehet. Az USA három fő ellenségeként Oroszországot, Kínát és Iránt jelölte meg. Nógrádi úgy fogalmazott, a mai amerikai vezetés elképzelése szerint ezekkel az országokkal nem háborúzni kell, de körbe kell venni őket USA-szövetséges koalíciókkal, amelyek megakadályozzák, hogy ezek az országok kitörjenek. Az Amerikai Egyesült Államok belátható időn belül behozhatatlan fölényei közé sorolta a hadiipart és a műholdas hírszerzést.

A második globális hatalom Nógrádi szerint Kína és ennek megfelelően a következő évtized fő konfliktusai a Csendes-óceán térségében lesznek. „Kína ugyan elfogadja Indián kívül szárazföldi határait, ám tengeri határai közül egyet sem” – jegyezte meg a biztonságpolitikai szakértő, aki hozzátette, Kína szeretné megbontani a körülötte lévő szövetséget, míg ennek megőrzése egyértelmű érdeke az amerikaiaknak. Szintén kínai érdek, hogy Szibériát elfoglalják, amely Nógrádi szerint egyre inkább megvalósul, hiszen Szibéria lakosságának jelentős része ma már kínai „önkéntes”. A világ valutatartalékának egyharmada Kínában van, a kínaiak természetesen szeretnék, ha nemzeti valutájuk világpénz lenne.

Az előadás közönsége (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

„A harmadik globális játékos messze lemaradva Oroszország” – fejtegette előadásában Nógrádi György hozzátéve, Oroszország legnagyobb ereje a kőolaj és földgáz mellett a hadserege. Európát megosztja az Oroszországról alkotott különböző vélemény. Míg a brit, skandináv, balti álláspont szerint Európa napi veszélyben van az oroszok miatt, addig a francia, német, osztrák, cseh, szlovák és a magyar álláspont szerint nincs – fogalmazott az egyetemi tanár. Nógrádi hangsúlyozta, a Visegrádi négyek leggyengébb pontja épp az Oroszországhoz való viszonyuk. Magyarázata szerint a Krím-félsziget visszaszerzése kulcskérdés volt az oroszok számára, mert itt található az ország egyetlen mélytengeri, melegvizi kikötője. „Európa mára tudomásul vette, hogy ezt az oroszok nem fogják visszaadni”. Az ukrán helyzetről tömören úgy fogalmazott, nem rossz, de egyszerűen reménytelen.

Az Európára leselkedő veszélyek

Három, rendkívül komoly fenyegető veszélyt lát Nógrádi György, melyről részletesebben beszélt előadásában. Első veszélyként a gazdasági menekültekről szólt. „Bármelyik pillanatban megindulhat több millió fehér, keresztény ukrán Európa felé gazdasági menekültként, amelyre Európa nincs felkészülve” – intett a szakember. Második veszélyként egy egységes, nagy Albánia létrejöttét sejti: Albánia, Koszovó, Bosznia-Hercegovina muzulmánok lakta területeiből, Macedónia muzulmánok lakta területeiből, esetleg a szerbiai Szandzsákból jönne létre feltételezései szerint Törökország, vagy Szaúd-Arábia anyagi támogatása mellett. Harmadik veszélyként Nógrádi György a migrációt jelölte meg, azzal a megjegyzéssel, hogy a migránsok célpontjai közül Európa a legvédtelenebb.

Fiatalok a közönség soraiban (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

Európát a helyi háborúk sújtják

Európa már nem globális hatalom – tette hozzá Nógrádi, szerinte Európát az eddigi berlini, párizsi, londoni vezetést követően a Brexit-után márcsak egy meggyengült német kormány és egy kissé megerősödött francia kormány vezet. Európa új, hidegháborús helyzetéről szólva elmondta, hogy ellentétben az előző hidegháborúval, amikor bármikor kitörhetett volna a 3. világháború, jelenleg ennek a valószínűsége minimális, viszont rengeteg a helyi háború, sok a különböző  válság Koszovótól a katalán helyzetig. Nógrádi György a tőle megszokott összeszedettséggel, közérthetően beszélt negyven perces előadásában, majd közel ugyanannyi időt szánt a hallgatóság kérdéseire adott válaszaira. Komáromi előadását zárva megköszönte a meghívást és biztosította a szervezőket, bármikor szívesen újra eleget tesz egy ehhez hasonló felkérésnek.

Nógrádi Györgygyel egyébként legközelebb május 12-én találkozhat a közönség Gútán, a Köz-Ért Polgári Körök szervezésében rendezett beszélgető esten, amelynek témája az európai geo- és társadalompolitikai változások lesznek. Nógrádi György Duray Miklóssal közösen próbál majd válaszokat adni arra a kérdésre, milyen narratíva határozza meg a Kárpát-medence történéseit a közeli jövőben. Az előadás nyilvános, délután négy órakor kezdődik a gútai Leonor szállóban.