A héten a Pozsonyi Magyar Szakkollégium vendége Mérő László, a híres matematikus, pszichológus volt.
Az előadásból megtudhattuk, hogy a természet kiszámíthatatlan és bizonyos történésekre nem létezik racionális magyarázat. Az általunk tapasztalt világ jelenségeit mégis le tudjuk írni és meg tudjuk érteni a matematika segítségével, még a csodákat is.
Ha egy rövid iskolán kívüli tudásbővítésre vágyunk, manapság már nem kell soká keresgélnünk. A közösségi hálón megannyi információt találunk különböző nyitott tudományos előadásokról és szakmai beszélgetésekről. A Mérő Lászlóhoz fűződő mégis joggal tűnhet ki közülük, a matematikus által strukturált és felépített tartalom a pszichológus előadásában különleges élményt tudott nyújtani Pozsonyban. Az estet Ódor Lajos közgazdász, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke nyitotta meg.
Mérő László kétfajta világ megismertetése által vezette be hallgatóságát a csodák logikájába. Az egyikben a speciális tudásnak van meghatározó szerepe, mellyel jól előrejelezhetők a történések, ebben a kiszámítható világban ezáltal különböző szabályokat tudunk felállítani. Véleménye szerint a biológiai törvényszerűségek például értelmezhetők ebben a rendszerben, melyet “Átlagisztánnak” nevezett el. Átlagisztánban a komponensek nagy számúak, viszonylag kevéssé térnek el az átlagtól és nincsenek kiugró értékek, ezért is jellemezte a statisztikából jól ismert Gauss-görbével.
A 21. század történései viszont már kevésbé mondhatók kiszámíthatónak. Sok minden, amiben eddig hittünk, most megdőlni látszik, az ember alkotta technika nem várt kihívásokkal állít szembe minket, a munkahelyek egy jelentős része pedig akár meg is szűnhet a közeljövőben. A komponensek értékei itt kiugróan magasak – alacsonyak lehetnek, az Átlagisztánban felállított szabályokat pedig nem tudjuk alkalmazni. Ezt a rendszert nevezi Mérő “Extrémisztánnak”.
Ebben a világban nem tudunk pusztán tényszerű, lexikális tudással boldogulni, felértékelődik az a fajta konvertálható tudás, mely felvértez a jövő még nem ismert problémáival szemben. Konvertálható tudás alatt érthetünk például bizonyos modelleket, melyek csak kevés konkrét információt mondanak el a világról, sokkal inkább egy technikai hátteret rögzítenek, így nem csak bizonyos speciális esetekben válhatnak alkalmazhatóvá.
Jelenleg az iskolában megszerzett tudásunk nagy része viszont nem tűnik konvertálhatónak, így felmerül a kérdés: akkor mégis mit tanítsuk a 21. században? A válasz nem teljesen egyértelmű. A matematikus szerint nagy hiba lenne minden tényszerű tudást kidobni az ablakon, hiszen minden szakmához tartozik valamilyen alapismeret. Bár Mérő szerint extrémisztáni faj vagyunk, a viselkedésünk által tudunk ezen változtatni, így főként rajtunk múlik, milyen világban élünk majd.
