Április 11-én Márai Sándor születésének 118. évfordulóját ünnepelték Kassán. A hagyományos koszorúzással egybekötött megemlékezést a Mészáros utca 35. alatti földszinti termekben berendezett fényképkiállítás megnyitása koronázta meg. A kassai polgár életét bemutató tárlatot Ötvös Anna helytörténész állította össze.
Az emlékünnepségre a Nemzeti Kisebbségek Klubja és a Csemadok Kassai Városi Választmánya szervezésében került sor. „A Nemzeti Kisebbségek Klubja hosszú évek óta szervezi az emlékünnepséget, ez teljes mértékben az ő parkettjük. Az idei rendezvény abban más, hogy újranyílik egy kiállítás, melyre mi pályáztunk és hozzájárultunk megvalósításához. Ugyanebben a házban nyílik majd egy állandó tárlat is év végén, abban a két lakásban, melyet a magyar állam támogatásával vásároltunk meg. Ez nagyon fontos számunkra, azért, hogy rajta maradjunk a térképen, a köztudatban maradjunk. Valamilyen szinten ez egy tesztüzemmód is lesz, hogy mire a fenti rész megnyílik, rutinosak legyünk, tudjuk, hogy az embereket mi érdekli. A Márai-emlékházzal egy új intézmény nyílik majd, egy olyan hely, ami eddig nem volt, ez is azt jelzi, hogy közel hetven év után is jelen van a Csemadok. Amíg a felújítás zajlott, többször előfordult, tízből hatszor biztos, hogy egy éppen arra járó magyar turistacsoport be akart jönni, az egyik veszprémi néni hajthatatlan volt, látni akarta, pedig még csak festettünk. Az a baleset történt meg, hogy a kassai születésű Márai Sándor világhírű lett. Ezzel azt bizonyítja, hogy Kassáról, nehezen fordítható magyar nyelvű íróként is el lehet jutni a világhírhez. Felvidéki magyarként ez külön jó érzéssel tölti el az embert, hogy közülünk való volt. Egy példakép”- nyilatkozta portálunknak Köteles Szabolcs, a Csemadok Kassai VV-nak elnöke.
Márai Sándor elválaszthatatlanul kassainak érezte magát
A rendezvény a Márai Sándor téren vette kezdetét. Haraszti Attila kassai főkonzul ünnepi beszédében így szólt a szép számban összegyűlt kassai polgárokhoz: „Márai Sándor sok helyen, sok országban lakott, ha úgy nézzük egész életében úton volt. Bejárta a világot úgy, hogy közben maga is világhírűvé lett, de bárhol is élt, mindvégig elsősorban kassai volt, olyan kassai író és költő, aki papírra vetett alkotásaival, máig ható életművével a világirodalomban rangot szerzett ennek a városnak. A Kassa iránti érdeklődést kelti fel az emberekben, mégpedig azokban az emberekben, akik a kultúrára fogékonyak, akik szeretnek olvasni, akik az igényes, érdeklődő, szellemi értékek iránt nyitott társadalmi réteget képviselik.”
Az emlékünnepségen részt vett Jáky Judit is, Márai Sándor unokahúga, aki több személyes tárggyal is hozzájárult a kiállítás anyagához, melyekkel emelte annak színvonalát. „Ez nekem mindig vegyes érzés Kassára jönni. Elsősorban a családi kötődés miatt, ide Kassára mindig haza jövünk. Minden alkalommal történik valami, az alatt az időszak alatt, amíg elérkezik április 11-e a születésnap. Édesapám 1998-ra ért el oda, hogy az akkor főpolgármester Rudolf Schuster támogatásával és a magyar nyelv és kultúra iránt elkötelezett polgárok segítségével ez az emlékszoba létrejöjjön. Szinte napra pontosan húsz éve. Kassán akármilyen idők voltak, mindig mindenki nagyon támogatta, hogy további módon is Márai emlékét, itt a szülővárosban őrizzék. Hiszek abban, hogy az elhunyt családtagok mindig velünk vannak és nagyon-nagyon jó érzéssel tekintenek erre, hiszen itt igazán fontosnak tartják, hogy Márai szellemisége és munkássága élő legyen. Nekem Kassa egy különleges hely a szívemben és igaz, hogy több mit kétszáz kilométerre van Budapesttől, de a távolság egyáltalán nem számít, ha Márairól van szó”- nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Márai Sándor unokahúga.
A magyar keresztény európai polgár szobrának megkoszorúzása előtt Köteles László, a Csemadok Országos Tanácsának alelnöke beszédében a magyar diákokhoz is szólt. „Márai álmaiban vissza-visszatért szülővárosába. Írásaival megteremtette a magyar egyben a világirodalom egyik legszebb gyöngyszemeit. A mai nap szóljon arról, hogy visszahozzuk az általa megteremtett irodalmi értékeket. A kassai gyökerű szerző ne csak a nagyvilágban legyen az egyik legolvasottabb, hanem a szülőföldjén is. Ne csak ismert és elismert legyen, hanem olvasott is.”
Az ünneplő közönség Márai Sándor: Őrjárat című regényéből hallhatott részletet Sallai Zsóka és Papán Attila, a Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola diákjainak előadásában.
Ötvös Anna: „Szerettük volna, ha nem szakítódik meg az a folyamat, hogy létezik Kassán Márai Sándor Emlékszoba.”
A Márai Sándor családjának egykor otthonául szolgáló kassai belvárosi épületben közel egy éves zárvatartás után újra látogathatók a földszinti, immár felújított helységek, melyek tulajdonjogilag bár a városhoz tartoznak, de a Nemzeti Kisebbségek Klubjának kezelésében vannak. E falak között nyitották meg azt a fényképkiállítást, melynek anyagát a Petőfi Irodalmi Múzeumtól a Kelet-Szlovákiai Múzeumtól és magánszemélyektől biztosították be. A tárlatot Ötvös Anna állította össze, aki elkötelezett Márai-kutatóként színvonalas szakmai idegenvezetéssel mutatja be a látogatóknak az író, illetve a család történetét. „Szerettük volna az íróhoz méltó módon bemutatni életét, többnyire fényképekkel, őt is és feleségét is. Óriási nagy örömünkre szolgál, hogy megkaptuk a Jáky-családtól az író földgömbjét, amely régen, az 1998-ban először megnyílott kiállítás is része volt. Egyelőre ilyen egyszerűbb módon hoztuk őt vissza a városba, hogy aki Kassára jön, legyen hol beszélgetni róla és legyen hova betérni. Számomra ez egy óriási dolog, nagyon sajnáltam, hogy nem tudtam a turistáknak megmutatni az emlékszobát. Én is sokat jártam ott ezelőtt, és most annyira örülök, hogy a része lehetek”- nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Ötvös Anna, aki azt is elmondta, hogy hat részből áll a kiállítás, az egyes időszakok fotóit a boltívek keretezik.
Márai Sándort először gyermekként, családjával, rokonaival láthatjuk, majd az iskolai éveit megörökítő képeket, illetve Mihályi Ödönt és a neki írott levelet. A harmadik boltív már Lola életét mutatja be, gyermekkorát és fiatalkorát, majd folyamatosan a budapesti közös évek, házasságuk, kisfiuk születése következik. Az utolsó boltív az emigrációt mutatja be, illetve Márait idős korában, Naplója utolsó mondata és végrendelete is olvasható a falakon. Megtekinthető Márai Sándor glóbusza is, mely íróasztaláról nem hiányozhatott, illetve a dolgozószobája falán található, képeken is megörökített, 1617-es Kassa metszet felnagyított mása.
A kiállítás szerdán, pénteken és szombaton 11.00 és 15.00 között látogatható. Előre jelzett csoportos érdeklődés esetén a hivatalos nyitvatartáson kívül is megtekinthető. A felnőttek két euró, a diákok és nyugdíjasok egy euró ellenében láthatják a tárlatot.
A tervek szerint, az idei év végéig megnyílnak a Mészáros utca 35. alatti épület Csemadok tulajdonában lévő emeleti lakások is. Ezek révén méltó módon kerül majd bemutatásra Márai Sándor rendkívül érdekes személyisége és páratlan életműve.
