Április 21-én adták át a felújított Hősök szobrát Szencen. A magyar alapiskola előtti köztéri szobor a magyar kormányzat anyagi hozzájárulásával újult meg, és a hősi halottak névsora is kiegészült.
Az 1943-ban felállított első világháborús emlékművet a másdik világháború után ledöntötték, és csak a rendszerváltás után került elő, majd 1993-ban a megtalált részeket felújították és felállították. Az eredeti szobor egy kuruc és egy korabeli magyar katonát ábrázolt, akik a történelmi magyar címerre tekintenek. A szobor egy fontos része viszont hiányzott, ugyanis a Szent Koronát nem találták meg, ezt a mostani felújításkor pótolták és kiegészítették a hősi halottak névsorát is.
Ruff András alkotása
Az átadón Strešňák Gábor, a Szenci Városi Múzeum igazgatója ismertette a szobor történetét. 1937-ben, mivel már számos más helyen is állt az első világháborús hősi halottak emlékére szobor, Szencen is terveztek egyet.
„A tervek szerint Vojtech Ihriský alkotása egy háborús özvegyet és félárvát ábrázolt volna. A tervezet további része egy sziklatömb volt márványtáblával, az elesett hősök nevével. 1938-ban elkészült a szobor talapzata, az alkotás viszont nem öltött konkrét formát, az év végén pedig újabb államhatalmi változások történtek. A szobrászművésszel való kapcsolat és a szoborállítás folyamata megszakadt. A gondolat viszont tovább élt: igaz más formában, újabb háború közepette, kora aktuális üzenetének megfelelve öltött végül testet olyan időkben, amikor már nem csak emlékezni kellett a hősi halottakra, de példát kellett mutatni mindazoknak, akik jó eséllyel szintén hősi halottakká válhattak” – ismertette a szoborállítás kezdeti nehézségeinek történetét Strešňák Gábor, majd hozzátette, hogy a szenciek 1941-ben szerződtek le Ruff András szobrászművésszel, aki megalkotta a ma is látható kompozíciót, amelyen a két katona a történelmi magyar címerre tekint.
Zavart okozott a címer hiánya
A szobron látható magyar címerről is szólt a múzeum igazgatója: az alkotáson látható címer pajzsán eredetileg nyugvó koronát nem találták meg negyedszázaddal ezelőtt.
„Pedig az alkotás csak így teljes, ráadásul hiánya félrevezető, zavart okoz. Miért? Az alkotás létrejöttekor a korabeli Magyar Királyság hivatalos címerként a történelmi Magyarország. kiscímerét használta – és Magyarország, enyhén más stilizálásában – ezt használja ma is. Hasított pajzs – címertanilag – jobb mezejében Árpád-sávok, bal mezejében az ismert hármas halommal, kettős kereszttel. A pajzson a Szent Korona nyugszik. Újkori és modernkori történelmünkben két esetben tűnt el a pajzsról a korona: az 1848-49-es szabadságharc idején először. A változat Kossuth-címerként lett általánosan ismert. Másodszor a Magyar Tanácsköztársaság fennállásának hónapjaiban, amely ezt a címerváltozatot használta. Korona nélküli címerhasználat tehát 1943-hoz, a szoboralkotás felállításához semmiképpen sem köthető, hiánya, mint mondottam, értelmezési zavart okoz.”
A rendszerváltozás után nem találták meg a márványtáblákat a hősök neveivel. A negyedszázada felállított névsor ezért nem volt teljes, ezt mostanra sikerült kiegészíteni. A szobron lévő 33 első világháborús hős neve mellé így most további 65 is felkerült és a második világháborúban elhunytak névsora is itt olvasható.
Közösségi emlékezet
Strešňák Gábor után Németh Gabriella, Szenc város képviselője, a Magyar Közösség Pártjának országos alelnöke ismertette a felújítás megvalósításának lépcsőit.
„2016. december 28-án a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. nyílt pályázatot hirdetett a 2017-es évre a nemzetpolitikai célú támogatások előirányzatának terhére az első világháború történelmi emlékeit őrző emlékművek felújítására, helyreállításuk támogatására. (…) Amikor a felhívást elolvastam, azonnal a Hősök szobráról évtizedek óta hiányzó Szent Korona pótlása jutott az eszembe, amit a szenci lokálpatrióta magyar közösség kegyeleti és közösségformáló okokból, valamint a közösségi emlékezet erősítésének céljából már évek óta sürget, de amire forráshiány miatt eddig nem kerülhetett sor.”
A szoborra végül a Csemadok nyújtotta be a pályázatot, de a polgármester támogatása, Strešňák Gábor szakmai támogatása és Matus Mónika, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola igazgatójának segítsége is szükséges volt ahhoz, hogy 2017-ben sikerrel járjanak és a nyertes pályázatnak köszönhetően megvalósulhasson az álom.
„Ezután már csak a megvalósítás maradt hátra, amelyet a mai nappal siker koronázott, mert hiszen itt állunk a felújított és eredeti állapotába visszaállított Hősök szobra újraszentelésén. Végezetül engedjék meg, hogy mindenkinek köszönetet mondjak, aki a legkisebb mértékben is hozzájárult ahhoz, hogy a szenci magyarság számára oly fontos emlékmű újra eredeti szépségében állítson örök emléket azoknak a szenci hősöknek, akik a legdrágábbat, az életüket áldozták a hazáért!” – mondta el Németh Gabriella.
Összefogásnak köszönhető a felújítása
Korpás Árpád, a rendezvény moderátora kiemelte: a széles összefogásnak köszönhető, hogy megvalósult a szobor felújítása. Azért gyűlt össze ezen a napon annyi ember Szencen, hogy a hősökre emlékezzenek, hogy békében nyugodhassanak, akik életüket veszítették a háborúban.
A szobrot Bošňák András szenci katolikus káplán szentelte fel, és Bohony Beáta, Réte, Boldogfa és Szenc református lelkésze áldotta meg. Majd a Csemadok, a Magyar Közösség Pártja, a városi hivatal képviselői és a szenci magyar oktatási intézmények vezetői megkoszorúzták a szobrot, és az emlékezők gyertyát gyújtottak a hősök tiszteletére. Az avatási ünnepség után a hívek a Szent Miklós-templomban imádkoztak a hősi halottak lelki üdvéért.
