Illusztráció (Fotó: pixabya.com)

Az élelmiszerrel és nyersanyagokkal jócskán pazarolnak az élelmiszerláncok, a bolthálózatok is, de a legtöbb ételt a fogyasztók dobják a szemétbe.

Minden ötödik szlovák elismerte, hogy bizony a háztartásukban pazarolnak az élelmiszerekkel. Szlovákiában valamennyi polgár átlagban 111 kg ételt dob ki évente. Az Agrorezort figyelmeztet, hogy az étellel való pocsékolás egyben az alapanyagokkal, a természet adta lehetőségekkel való pazarlás is, ezért felhívják a fogyasztók figyelmét a tudatosabb vásárlásra. Ezt Michal Feik, a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumának munkatársa jelentette ki.

„Az eledellel pazarolni egyben azt is jelenti, hogy felelőtlenül járunk el azokkal az alapanyagokkal és eszközökkel is, amelyek az étel előállításához szükségesek, tehát magával a termőfölddel, a vízzel, az emberi munkaerővel és az energiával. Ez óriási felelőtlenség a természettel szemben, de azokkal az emberekkel szemben szintén, akik nem tudják megengedni maguknak, hogy jó minőségű eledelt vásároljanak. Itt a legfőbb ideje, hogy alapvetően változtassunk a fogyasztási szokásokon” – figyelmeztetett Gabriela Matečná miniszterelnök-helyettes, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium miniszter asszonya.

Az Európai Unió országaiban évente 88 millió tonna táplálék kerül a szemétbe, ami 178 kg-ot jelent az összes lakost számítva. Mindemellett pedig minden 10. európai lakosnak nem áll módjában minőségi élelmiszert vásárolni. Azon a listán, amely a felmérés alapján készült, a legtöbb élelmiszer Hollandiában, a legkevesebb Szlovéniában jut kidobásra, a listán hátulról a nyolcadik Szlovákia.

Átlagban évente minden hazai lakos 111 kg eledelt pocsékol el. Az élelmiszerek és nyersanyagok nagy részét az üzletláncok dobják szemétbe, az élelmiszer-hulladék 50 százaléka azonban a lakosságtól, a fogyasztóktól származik.

Az egész Szlovákiát érintő felmérésből, amelyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium számára az Ako ügynökség dolgozott ki, a szlovák lakosság 23 százaléka elismerte, hogy az ételmaradékokat kidobják. A megkérdezettek fele úgy nyilatkozott, hogy az ételmaradékokat igyekeznek hasznosítani újabb ételek főzésénél, vagy feletetik a háziállatokkal. A felmérésben résztvevők egyharmada bizonygatta, hogy jóformán semmi ételt nem dobnak a szemétbe.

A pazarlásban a fiatal és a középnemzedék tagjai, a 23 és a 49 év közöttiek vezetnek. A pazarlás mértéke nő az iskolai végzettség és a jobb bevétel arányában. Szlovákiában főleg a kenyér a péksütemény kerül kidobásra, erről nyilatkozott a megkérdezettek 35 százaléka, valamivel kevesebben, a megkérdezettek 23 százaléka mondta, hogy a megmaradt főtt ételt dobják a szemétbe. Arra a kérdésre, hogy miért maradnak a háztartásokban ételmaradékok, a lekérdezettek 74 százaléka úgy magyarázta, hogy többet főztek, mint amennyit elfogyasztani bírtak, 34 százalék pedig azt mondta, hogy a romlott és a fogyaszthatósági határidőn túli élelmiszerektől szabadulnak meg.

„Ezzel a mértéken felüli pazarlással kapcsolatosan felvetődik a kérdés, hogyan változtathatnánk mindezen. Első helyen lenne a fogyasztók tudatos hozzáállása. Nem elég elgondolkozni azon, hogy mit vásárolunk, de azon is, hogy mennyit. A nagy bevásárlóközpontoknak köszönhetően, rászoktunk a nagybani bevásárlásokra, amelyek mértékét sokszor nem vagyunk képesek megítélni. Ezért ajánljuk, hogy gyakrabban és kisebb tételekben vásároljunk. Így nemcsak a pazarlást kerüljük el, de pénzt is megtakarítunk, és mindig friss élelmiszer lesz otthon” – fejtette ki Matečná.

A Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériuma az élelmiszerrel való pazarlás csökkentése érdekében 2016-ban olyan törvényt hozott, amelynek értelmében a fogyasztási határidőt meghaladó, úgynevezett lejárt szavatossági időn túli élelmiszereket a jótékonysági szervezeteknek lehet juttatni.