Nemcsak azért híres Kiskőrös, mert ott született Petrovics Sándor, hanem azért is, mert Mohács után a kétszáz éve elpusztult városkát szlovák telepesek élesztették újjá. Ennek 300. évfordulóján mondta a magyar parlament házelnöke, hogy hármas ünnep az: magyar, szlovák és európai egyaránt.
Azért szlovák ünnep is, mert a szlovák telepesek életkedve, munkaereje által született újjá Kiskőrös. Úgy fogalmazott Kövér László, hogy minden nehézség ellenére igaz hittel, kitartó munkával idegen környezetben is lehetséges hűséges maradni az anyanyelvhez, a kultúrához és az anyanemzethez, egyúttal pedig az országhoz is, amelyben élünk. A politikus egyúttal hitet tett a keresztény Európa mellett, amelyet csak közösen lehet – s ebben az összefüggésben a magyar és a szlovák nemzetről volt szó elsősorban – baráti összefogással megvédeni. Ennek egyik fontos tényezője a nemzeti kiengesztelődés politikája.
Az ünnepségen részt vett Andrej Danko szlovák házelnök is. Udvariasan közölte, hogy Európa részére Magyarország sok tekintetben példa lehet, és hogy a szlovákok és a magyarok az idők során kölcsönösen gazdagították egymást. Sőt azt is szóvá tette, mennyire értékeli, hogy Magyarország oly sok figyelmet szentelt a magyarországi szlovák közösség fennmaradásának – s miután megígérte, mindent megtesz a két nemzet barátságának megtartásáért. Beszéde végén Danko még magyarul is köszönetet mondott.
Mindezt a magyar nyelvű lapokból lehet megtudni, a szlovák lapokhoz egyelőre nem jutott el a hír, ott a brit királyi család esküvőjével jóval többet foglalkoznak. Pedig érdekes volna, ha a szlovák lapokban is ilyen barátságos szavak hangzanának el – mondjuk a magyarokról és Magyarországról szóló negatív hírek rovására. Úgy mondják, Danko, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke és Bugár, a Híd vegyespárt elnöke a szlovák parlamentben jól megvannak egymással – de az talán csak olyan politikai barátság. Komolyabb az volna, ha Danko mondana a szlovákiai magyarokról egy szlovákiai rendezvényen olyan szépeket, mint Kövér László a szlovákokról Kiskőrösön. Még szebb volna, ha ezt sűrűn megismételnék, sőt, ha meggyőznék a melldöngetőket, hogy a közös igyekezet, a kölcsönös tisztelet, megértés és megbecsülés sokkal gyümölcsözőbb. Hogy ne gondolják már a szlovák hazafiak, milyen káros a magyar gyerek számára, ha szüleik (Szlovákiában!) magyarul beszélnek velük, s hogy nem omlik össze a Szlovák Köztársaság, ha magyar feliratok vannak, netán ha ott, a hivatalban is magyar anyanyelvükön intéznék az emberek ügyes-bajos dolgaikat.
Mert egyelőre ez az udvariaskodás Kiskőrösön csak feledhető közjáték, politikai blabla. Többre van szükség. Őszintén, igaz tartalommal kéne telíteni azt, amit oly könnyedén elszavalnak. Nem olcsó szemfényvesztésre van szükség.
