Áder János köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülését kedden, május 8-án délelőtt nyitotta meg. A történelmi zászlók előtt letették esküjüket az országgyűlési képviselők, ezzel megalakult az új parlament. Újra Kövér Lászlót választották házelnöknek. Csütörtök délután tartják a miniszterelnök-választást, a döntéshez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges.
Az államfő köszöntötte az országgyűlési képviselőket és a 12 nemzetiségi szószólót, valamint bejelentette a megbízólevelek átvételét. A jelenlévők ezután közösen elénekelték a Himnuszt.
A 199 fős parlamentben a Fidesz-KDNP 133, a Jobbik 26, az MSZP-Párbeszéd 20, a Demokratikus Koalíció 9, az LMP 8, az Együtt 1 mandátumot szerzett, további 1 képviselő függetlenként dolgozik és ugyancsak 1 képviselője van a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának.
A Ház munkájában tizenkét nemzetiségi szószóló is részt vesz. Az elnöklő Turi-Kovács Béla bejelentette, hogy a pártok megalakították a képviselőcsoportjukat. E szerint a Fidesz 117 fős frakcióját Kocsis Máté, a Jobbik 26 fős képviselőcsoportját Gyöngyösi Márton, a KDNP 16 fős frakcióját Harrach Péter, az MSZP 15 fős frakcióját Tóth Bertalan, a Demokratikus Koalíció 9 fős képviselőcsoportját Gyurcsány Ferenc, az LMP 9 fős frakcióját Szél Bernadett, a Párbeszéd 5 fős frakcióját pedig Szabó Tímea vezeti. A Országgyűlésnek egy független tagja van, valamint egy nemzetiségi képviselője.
A parlamenti patkóban az elnöki pulpitustól jobbra – az EP-képviselők és állandó meghívottak után – a kormánypárti képviselők foglalnak helyet, utánuk a Párbeszéd politikusai, majd a szocialisták, a DK, az LMP és a Jobbik következik. Az egyetlen független képviselő a Fidesz mellett kapott helyet.
Csütörtökön választhatja újból miniszterelnökké Orbán Viktort az Országgyűlés
A parlament honlapján kedden tették közzé a csütörtökre és péntekre tervezett kétnapos ülés napirendi javaslatát. A dokumentum szerint csütörtök délután tartják a miniszterelnök-választást, a döntéshez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép. Az eskütétel után a kormányfő beszédet mond a parlamentben.
Áder János köztársasági elnök az Országgyűlés keddi alakuló ülésén javasolta, hogy a parlament Orbán Viktor kormányfőt, a Fidesz elnökét válassza újra miniszterelnöknek.
Péntekre a minisztériumok felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló kormánypárti előterjesztés összevont vitáját és egyben zárószavazását tervezik, amennyiben a képviselők előző nap – négyötödös többséggel – hozzájárulnak a házszabálytól eltéréssel való tárgyaláshoz. Korábban, az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalássorozaton – Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető beszámolója szerint – az ellenzék hozzájárult a házszabálytól való eltéréshez.
Újra Kövér László a házelnök
Egyedüli jelöltként Kövér Lászlót választották házelnökké az új Országgyűlés alakuló ülésének tagjai kedden, titkos szavazással. Érvényes szavazatot 179 képviselő adott le – ismertette Turi-Kovács Béla korelnök -, közülük 143-an szavaztak igennel, 35-en nemmel, míg egy voksoló tartózkodott. Kövér László megválasztását követően esküt tett a Ház előtt.
Kiszámíthatóságot ígért Kövér László, az Országgyűlés újraválasztott elnöke kedden a parlament alakuló ülésén. Kövér László székfoglaló beszédében kiemelte: azt ígérhetek, ami egyre inkább felértékelődik a politikában, kiszámíthatóságot.
„Kiszámítható vagyok és maradok azon meggyőződésemben, hogy Magyarország felemelkedésének egyetlen útja a szuverén magyar népakaratban gyökerező parlamentáris demokrácia keretei között vezet, hogy hazánkban a politikai hatalom egyetlen legitim forrása a magyar választópolgárok közössége. Kiszámítható vagyok és maradok azon cselekvésemben, mely arra irányul majd, hogy a szuverén magyar népakaratot a magam helyén minden körülmények között tiszteletben tartsam, érvényesítsem és oltalmazzam, és ugyanezt kérem és várom el minden képviselőtársamtól, legyenek akár kormánypártiak, akár ellenzékiek, akár nemzeti, akár nemzetközi elkötelezettségűek” – tette hozzá.
A parlamentáris demokráciának a XIX. században Kossuth Lajos által megfogalmazott eszmei alapvetése XXI. századunkban változatlanul érvényes: “Mindent a népért, mindent a nép által, semmit sem a népről a nép nélkül” – fogalmazott az Országgyűlés régi-új elnöke.
Kiemelte: az elmúlt évek és az elmúlt hetek illetve órák történései ellenére marad azon bizodalmában, hogy a ma megalakuló Országgyűlés minden tagja tiszteletben tartja a magyar népakaratot, és aláveti magát a parlamentáris demokrácia szabályainak. Szerinte aki nem így tesz, az nem a vele szemben álló politikai erőnek árt, hanem Magyarországnak. „Én pedig azt ígérhetem Önöknek, hogy politikai közösségemmel együtt a hazánkat és a magyar demokráciát minden körülmények között megvédjük” – mondta.
Az Országgyűlés elnöke kitért arra is, hogy harminc esztendeje lépett a politika világába. Politikai közösségének és a választópolgároknak köszönhetően huszonnyolc esztendeje a szabadon választott Országgyűlés tagja, politikai közösségével együtt eddig mindösszesen tizenhat esztendőt voltak ellenzékben és tizenkét esztendő során kormányoztak, a Tisztelt Ház többségének bizalmából pedig nyolcadik esztendeje lehet az Országgyűlés elnöke – sorolta.
További tisztségviselők, házbizottság
A Ház az Országgyűlés alelnökévé választotta Jakab István és Lezsák Sándor fideszes képviselőket, Latorcai János kereszténydemokrata, Schneider Tamás jobbikos, valamint Hiller István szocialista képviselőt. Hende Csaba lett a törvényalkotásért felelős alelnök, aki ezzel a törvényalkotási bizottság elnökjelöltjévé vált.
A Ház jegyzője lett a Fidesz padsoraiból Bodó Sándor, Gelencsér Attila, Szűcs Lajos, Tiba István, a KDNP-ből Földi László és Móring József Attila, a Jobbikból Szávay István és Szilágyi György, az MSZP soraiból Hiszékeny Dezső, Szabó Sándor és Varga László, a Párbeszéd tagjai közül Tordai Bence, míg a DK frakciójából Arató Gergely.
A képviselőcsoportok megalakulásával és az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztásával megalakult a Házbizottság is, amelynek tagjai: Kövér László házelnök, Jakab István, Lezsák Sándor, Latorcai János, Schneider Tamás és Hiller István alelnökök, Hende Csaba törvényalkotásért felelős alelnök, valamint Kocsis Máté a Fidesz, Harrach Péter a KDNP, Gyöngyösi Márton a Jobbik, Tóth Bertalan az MSZP, Gyurcsány Ferenc a DK, Szél Bernadett az LMP és Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője.
Turi-Kovács: nagyobb figyelmet kell fordítani a magyar vidékre
Áder János korelnöknek kérte fel Turi-Kovács Bélát, akinek átadta az ülés vezetését.
Turi-Kovács Béla korelnök, miután a nyolc legfiatalabb képviselőt felkérte a korjegyzői feladatok ellátására, emlékeztetett rá: április 8-án szabad, tiszta országgyűlési választást tartottak, amelyen az ország határozott döntést hozott. Egyértelmű állásfoglalást hoztak arról, hogy az ország védelmét és biztonságát helyezik minden elé, és ehhez a túlnyomó többség számára az eddigi kormány jelent garanciát.
Vesztesnek lenni egy választáson nehéz helyzet, különösen, amikor azt megalapozatlan várakozások előzik meg, ilyenkor vannak, akik megpróbálnak elégtételt venni – folytatta, arra kérve a képviselőket, az alakuló ülés napján legyenek egymásnak partnerei, próbálják meg az ünnepi ülést úgy végigvinni, hogy az méltó legyen az Országgyűléshez.
Szerinte azt már nem lehet megérteni, ha a vesztesek külföldi hatalmakhoz igyekeznek fellebbezni, petíciót benyújtani, feljelentéseket tenni. „Ne tegyék és ne engedjék!” – kérte a pártokat és politikusokat.
A választás örömteli részének nevezte, hogy a magyar vidék egyértelmű állást foglalt, holott kezét ma még nem a jólét vezette, hanem a remény, a bizakodás. Ez szerinte mindenkire felelősséget ró, nagyobb figyelmet kell fordítani a magyar vidékre. Kivételesen örömtelinek nevezte, hogy az Isten, haza, család jelmondat már nem egyszerű szlogen, hanem egy olyan gondolat, amely a következő kormánynak is iránymutatást adhat.
Áder: ha indokolt, az NVB javasolja a választási eljárási törvény módosítását!
A köztársasági elnök szerint érdemes foglalkozni a választási időszak tanulságaival, ezért azt javasolja a parlament illetékes bizottságának, hogy a Nemzeti Választási Bizottsággal (NVB) együtt tekintse át a választási eljárás tapasztalatait, és ha indokolt, tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a választási eljárási törvény módosítására.
Áder János kedden a parlament alakuló ülésén azt is a Ház figyelmébe ajánlotta, hogy idén 23 párt állított országos listát, soha ennyi ezelőtt. Megjegyezte, hogy minden egyes országos listát állító párt legalább 153 millió forint támogatásban részesült, és a korábbi tapasztalatok alapján sajnos esély van rá, hogy ezzel nem tudnak elszámolni. Ezért megfontolásra javasolja az Országgyűlésnek, nem kellene-e visszatérni a korábbi szabályozáshoz és elejét venni annak, hogy a demokrácia ünnepéből néhányan üzletet csináljanak.
Az államfő köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a választáson és annak lebonyolításában. Az elnök beszédében javasolta, hogy az Országgyűlés Orbán Viktor kormányfőt, a Fidesz elnökét válassza újra miniszterelnöknek.
NVI: feltétlenül szükség van egyes választási szabályok módosítására
Feltétlenül szükségesnek nevezte a választással kapcsolatos egyes szabályok módosítását a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke kedden az Országgyűlés alakuló ülésén.
Pálffy Ilona az áprilisi választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról tartott beszámolójában javasolta a választási időszak meghosszabbítását, a levélszavazás szabályainak pontosítását, a névjegyzékkel, az átjelentkezéssel kapcsolatos szabályok változtatását.
Az NVI vezetője úgy értékelt: az áprilisi országgyűlési képviselőválasztáson “az állami feladatok végrehajtása törvényesen, Magyarország alaptörvényének és a jogszabályoknak megfelelően történt”.
NVB: törvényes a 2018-as választás
A választási szervek magas színvonalú és hatékony munkájának köszönhetően az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választását eredményesen, a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, törvényesen bonyolították le – mondta Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke az Országgyűlés alakuló ülésén kedden.
Patyi András elmondta: a választási résztvevők számára ismert és kiszámítható jogszabályi környezetben zajlott a 2018-as választás, hiszen nem volt komoly törvényi módosítás az elmúlt években. Hozzátette: a delegálások folytán 30 fősre nőtt NVB rendkívüli mennyiségű munkát végzett el, a választás kitűzésétől, január 11-től május 4-ig 41 ülést tartott, a választási eljárással összefüggésben 942 határozatot hozott és 4 iránymutatást bocsátott ki.
Az NBV elnöke összefoglalta azokat a területeket, amelyekben törvénymódosítást tart szükségesnek. Javasolta többek között, hogy változtassanak az átjelentkezéssel szavazók fogadásának részletszabályain, hogy a választópolgárok sorban állása elkerülhető legyen, valamint ismét felvetette a többes ajánlás intézményének felülvizsgálatát.
(MTI/Felvidék.ma)
