Szervátiusz Tibor (Fotó: MMA)

Elhunyt Szervátiusz Tibor szobrászművész. Életének 88. évében érte a halál és bár az utóbbi időben készült felvételeken, televíziós bejátszásokon látható volt, hogy nincs már ereje teljében, mégis, mint a nagyon nagy teremtő erővel megáldott emberekről, róla is reméltük és hittük, hogy örökké itt lesz a Földön.

Május 15-én 15 órakor vesznek végső búcsút a Kossuth-díjas szobrászművésztől, a nemzet művészétől Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkert művészparcellájában – tudatta özvegye, Szervátiusz Klára szerdán az MTI-vel.

Azok közé tartozott, akiknek nemcsak az alkotásaira, hanem a szavaira is oda kellett figyelni. A halk szavú, megfontolt beszédű, de annál súlyosabb mondandójú művész már évtizedekkel ezelőtt olyan szentenciákat és erős igazságokat mondott ki egységes nemzetről, sorsvállalásról, a művészet küldetéséről, amelyektől úgymond megállt bennünk az ütő. Ő a bizonyíték rá, hogy a csendes szavak ugyanúgy hatnak, ha nem jobban, mint az üvöltés, ha igaz tartalom és szívből jövő őszinteség van mögöttük.

1930-ban született Kolozsvárott Szervátiusz Jenő és Lukács Ilona gyermekeként. Első mestere édesapja volt, majd a Kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, első kiállítására pedig Bukarestben került sor. Édesapjával közösen alkották meg 1971-72-ben Tamási Áron farkaslakai síremlékét. A román titkosrendőrség üldözései elől menekült édesapjával 1977-ben Magyarországra. Ezután sorra kapta a megbízásokat köztéri szobrok megalkotására. Páratlan alkotások ezek, senki munkáival össze nem vethetők, remekül ötvöződnek rajtuk az erdélyi fafaragó művészet motívumai a modern művészet elemeivel. Faragott faszobrokat, készített vas- és bronzműveket, számos síremléket, domináns anyaga a fa és a kő volt, több stílusban is otthon volt az expresszionizmustól a geometriai absztrakcióig.

Neki köszönhetjük Ady Endre, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Szabó Dezső, Móricz Zsigmond, Bartók Béla, Dózsa György  megörökítését, de olyan szuggesztív alkotásokat is, mint az Erdélyi Piéta, az Erdélyi sirató, az Ispánkút, a Boldogasszony szobra. A Párkányt Esztergommal összekötő Mária-Valéria híd esztergomi hídfőjénél ugyancsak áll szobra.

Művészetét A Magyar Örökség díjjal, Kossuth-díjjal, a Nemzet Művésze díjjal, a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetésekkel ismerték el.

A Felvidékről Duray Miklóssal volt szoros kapcsolatban, ő írta a 2009-ben megjelent Szervátiusz-album előszavát, 85. születésnapján szintén köszöntötte a szobrászt.

Akkor Duray Miklós így kezdte köszöntőjét: „Része vagy minden idők örökségének” – az volt életében és az marad immár halálában is örök időkre. Az április 25-én elhunyt művészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti, temetése 2018. május 15-én lesz.