Bödör Csaba (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)

A 36 éves nyitrai születésű rákkutató, Bödör Csaba volt tegnap délután a Nec Arte Nec Marte Polgári Társulás soron következő előadásának meghívott vendége. A beszélgetés témája a rák volt, amely a halálos betegség szinonimájaként él a köztudatban. A Duna Menti Múzeum dísztermében tartott beszélgetést Keszegh Béla alpolgármester vezette, aki arra kereste interjúalanyával a választ, vajon milyenek az esélyeink a daganatos betegséggel szemben.

Bödör Csaba a nagycétényi magyar tannyelvű általános iskolából indult, a pozsonyi Duna utcai gimnáziumban érettségizett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomázott molekuláris biológusként, majd 2008-ban a Semmelweis Egyetemen szerzett doktori fokozatot. Korábbi, vele készített interjúnkban az anyanyelvi oktatás fontosságát hangsúlyozta a zoboralji fiatal rákkutató.

A Junior Prima–díjas, a nemzetközi szakma által is jegyzett és elismert kutató, molekuláris biológus jelenleg a Semmelweis Egyetem I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének tudományos főmunkatársa, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és az egyetem mellett működő molekuláris onkohematológia kutatócsoport vezetője.

Kiváltó okok: gének és a környezeti hatás

Bödör Csaba közérthetően elmagyarázta korunk népbetegségét: a sejtek hibás osztódása felelős a daganatok kialakulásáért – mondta. A környező szövetekbe lejutva növekedésével, ellenőrizetlen szaporodásával a gazdaszervezet halálát okozza. A betegség kiváltó okaiként a genetikai tényezőt és a környezeti károsító tényezőt jelölte meg. Ez utóbbi közül kiemelte a dohányzást, amely bizonyítottan a tüdőrák kialakulásához vezet, valamint a karcinogén anyagok, illetve a túlzott napsütés is hozzájárulhat a daganatos betegségek kialakulásához.

Hangsúlyozta, mindezektől függetlenül nagyon fontos az egyén genetikai háttere is, amely személyenként eltérő. „Ez az az egyéni sokféleség, amelyet még mindig nem ismerünk. Nem tudjuk, hogy miért van az, hogy valaki érzékenyebb egy ilyen betegség kialakulására” – jegyezte meg a rákkutató. Mint mondta, vannak családok, ahol a daganatos megbetegedések halmozottan fordulnak elő. Ilyen esetekben feltételezhető, hogy van egy olyan genetikai eltérés a családban, ami azt eredményezi, hogy fokozottabb a hajlam az ilyen betegségek kialakulására.

Vannak daganattípusok, amelyek sikeresen gyógyíthatók és vannak, amelyek nem

Bödör szerint az elmúlt 30-40 évben a betegség különböző típusainak vizsgálata során megtalálták azokat a fehérjéket, azokat az „elromlott komponenseit a sejteknek”, amelyeket vizsgálni érdemes. „Azoknál a daganattípusoknál vagyunk sikeresek, melyeknél sikerült megtalálni azt az eltérést, mutációt, amit ha gátolni tudunk, akkor a daganatos sejteknek nincs menekülő útvonaluk” – magyarázta. Ezért van az, hogy néhány daganattípusnál nagyon hatékony kezelési stratégiák ismertek ma már. Elmondta azonban, hogy vannak olyan típusok, ahol a daganatos sejtek annyira jól tudnak menekülni a különböző kezelési stratégiák elől, hogy csak néhány hónapos sikert lehet elérni – ilyen tipikusan a tüdőrák, a központi idegrendszeri daganatok, vagy a hasnyálmirigyrák. „Hiába a rendelkezésre álló sok kutatási eredmény, nincs igazi áttörés, megoldás ezeknek a daganatoknak a kezelése terén” – fogalmazott Bödör Csaba, aki hozzátette, egyre több daganattípust ismerünk. Ezek között van teljesen gyógyítható típus és van olyan, ahol fél vagy egyéves a túlélés. „Ezt mind az eltérő genetikai háttér magyarázza” – mondta.

A felvidéki származású rákkutatót Keszegh Béla alpolgármester kérdezte (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A rák gyógyításának módszerei: génterápia

A génterápiáról szólva úgy fogalmazott, ez az egyik leglogikusabb és legkézenfekvőbb módszer, kutatásában a tavalyi év áttörést jelentett: egy új eljárásnak köszönhetően még pontosabb terápiát lehet eszközölni, de még messze van a klinikai kipróbálástól – tette hozzá. A módszer lényege, hogy az elromlott fehérjét megpróbálják gátolni, kikapcsolni, megakadályozni abban, hogy a rossz, hamis jelátvitelt végrehajtsa.

A kemoterápia elutasítása egyenlő a halállal

A kemoterápia a legősibb kezelési formája a daganatoknak, amelynek lényege, hogy egy agresszíven osztódó sejtcsoportot méreggel pusztítanak el – magyarázta a biológus. Hátránya, hogy egyidejűleg pusztítják vele a szervezet egyéb sejtjeit, és ezért elkerülhetetlenek a káros mellékhatások. Bödör szerint azonban nincs más választás: a kemoterápia elutasítása egyenlő a beteg halálával. Arról is beszámolt, bizonyos daganattípusoknál vannak törekvések, hogy megpróbálják gyógyszerekkel kiszorítani a kemoterápiát, viszont ez csak akkor lehetséges, ha nagyon hatékony, új gyógyszerek állnak rendelkezésre. Hangsúlyozta, nagyon sok olyan daganattípus van, ahol ez a terápia az egyetlen megoldás.

Sugárkezelés, avagy radioterápia

Bödör elmondta azt is, hogy a mai napig aktívan használják a radioterápiát, mivel bizonyos daganattípusok esetében a kemoterápia sugárkezeléssel kombinálva lehet a leghatékonyabb. Jelenleg azt kutatják a sugárkezeléseket érintően, hogyan lehet minél pontosabban az adott sugárdózist eljuttatni a célsejtekhez, minél kisebb mellékes genetikai károsodást kiváltva, fokozva ezzel a hatékonyságot.

Óvatosan az alternatív gyógymódokkal

A népi gyógymódokról is kérdezték Bödör Csabát, aki úgy fogalmazott, óvatosnak kell lenni az alternatív gyógymódokkal, hiszen a haszonszerzés óriási motiváció. Kiemelte, legyünk körültekintőek az olyan módszerekkel, amelyről a kezelőorvosunk nem hallott. Azt tanácsolta, akár 2-3 onkológustól is kérjünk ki véleményt ilyen esetekben. Felhívta a figyelmet a Magyar Tudományos Akadémia által épp a múlt héten indított tudomany.hu weboldalra, amelyet azzal a szándékkal hoztak létre, hogy a tudományokban nem jártas olvasó is eligazodjon az áltudományos hírek útvesztőjében. 

A hallgatóság (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Áttétek: egyelőre nem sokat tudunk róluk

Az áttétek keletkezésének vizsgálatáról elmondta, most kezdték el intenzíven kutatni. Bödör elmagyarázta, sok daganattípusnál megfigyelhető, hogy a primer, elsődleges daganat helyéről a daganatsejtek elvándorolnak és más szerveket is megtámadnak. „Tudjuk, hogy vannak preferenciák, azaz milyen típusú daganat milyen szervben ad áttétet” – mondta, de jelenleg még csak vizsgálják, mi kényszeríti a daganatot arra, hogy más helyre menjen.

„Sok olyan genetikai vizsgálat van, amely az elsődleges daganatot és a metasztázist hasonlítja össze genetikai szempontból. Most fogjuk megtudni, hogy ezek mennyire térnek el egymástól” – számolt be a rákkutató. Elmondta azt is, vannak olyan terápiák, amelyek a tumor érképződését gátolják: nem kap tápanyagot, így elpusztul. Azonban vannak olyan daganattípusok, amelyeket ha így kezelnek, azonnal áttéteket adnak – a távoli szervekbe menekülve ez elől a kezelés elől. Tehát a genetikai vizsgálatok jelenleg tartanak, egyelőre azt sem tudjuk, hogy mennyire másként kell kezelni egy áttétet a primer daganathoz képest – derült ki az előadásból.

Sokat profitáltunk abból a rendszerből, amelyben felnőttünk

A Bödör Csabával folytatott beszélgetés során szóba került a szlovákiai és a magyarországi oktatási rendszer is. Keszegh Béla arra volt kíváncsi, vajon a hazai oktatási rendszerből kitörhet-e a tehetség, illetve származik-e hátrányunk a tekintélyelvű, főleg tárgyi tudásra alapozó módszertanból. Bödör szerint kétség nem fér ahhoz, hogy a tehetség ki tud bontakozni itthon is, akár szerényebb körülmények között is. Mint mondta, feleslegesnek tűnhet a lexikális tudásra helyezett hangsúly, és inkább a képességeket, a problémamegoldó készséget kéne fejleszteni. „Azt gondolom, abból az oktatási rendszerből, ami itt volt vagy jelenleg is van, abból nagyon sokan tudtunk profitálni külföldön” – fogalmazott. Véleménye szerint a régiónkból származó kutatók, orvosok, szakemberek azért olyan sikeresek nyugaton, mert olyan tudást vittek magukkal, amire lehet építeni.

Magyar kutatókkal Dunát lehetne rekeszteni Nyugat-Európában és az Óceánon túl is

A hároméves londoni kutatómunka után Budapestre hazatérő Bödör szerint könnyű döntés külföldön maradni közel hatszoros fizetésért. Azonban stratégiai kérdésként definiálta, hogy ki jön haza és folytatja itthon a pályáját. Elmondta, Magyarországon vannak olyan kezdeményezések, amelyek próbálják segíteni és legfőképp hazacsalogatni a magyar kutatókat. Összehasonlítva a magyarországi és a nyugati viszonyokat elmondta, itthon jobban kell igyekezni és keményebben kell küzdeni, de „nem sokkal vagyunk elmaradva”. A technológia tekintetében például azt mondta, minden rendelkezésükre áll, akárcsak Nyugat-Európában. Egyedüli, viszont jelentős különbség, hogy a nyugati országok nagyságrendekkel több pénzt költenek a kutatásokra – emelte ki, hozzátéve azonban, hogy régiónkban is érezhető ez irányban előrelépés.