Június utolsó vasárnapjának délutánján a felvidéki Bacsfa–Szentantalon gyülekeztek a hívek, hogy a Szűz Mária-kép véres könnyezésének 303. évfordulójára emlékezzenek.
Bacsfa kisközség a Felső-Csallóközben, melynek első írásos említése 1205-ből való. Az ősi település az idők folyamán egyesült a szomszédos Szentgyörgyúr és Szentantal falvakkal.
Napjainkban a Szentantal elnevezés a templomot, a kolostort és az ismert búcsújáróhelyet jelenti. A templom alapítása Lippay György esztergomi érsek érdeme, aki a ferences rendiek részére 1660-ban kezdett a templom és a hozzá tartozó kolostor építésébe. Halála után az új hercegprímás, Szelepcsényi György vette át az építkezés irányítását. A Páduai Szent Antalról elnevezett kolostor a környék vallási és szellemi központjává vált, s tízezer kötetes könyvtárral büszkélkedhetett. II. József idejében a kolostort felszámolták, a könyveket pedig Budára szállították. Ezután a templomot szénaraktárként, a kolostor épületét pedig magtárként használták. A ferencesek csak húsz évvel később költözhettek vissza Szentantalra.
A II. világháborút követően a kolostor 1950 és 1960 között papi internálótáborként működött. Napjainkban az épület üresen áll. A templom barokk stílusban épült, tornya 42 m magas, s jellegzetes barokk kupolás toronysisakban végződik. A hajót és a szentélyt fiókos dongaboltozat fedi. A templom főoltárát, amely a templom védőszentjét, Páduai Szent Antalt ábrázolja, Apponyi György emeltette 1782-ben.
A szentantali kolostor kezdetektől fogva nemcsak a környéknek, de egész Csallóköznek kedvelt temploma volt. Szent Ferenc ünnepén, Szent Antal napján, de különösen a porcinkulai búcsú alkalmával tömegesen jöttek a hívek, hogy mindannyiukat meggyóntatni az ott lakó szerzetesek sohasem tudták, hanem kérni kellett gyóntatókat a közelben lévő kolostorokból.
A kegyképet Liszkay Márton 1703-ban hálából adományozta a templomnak, amikor a súlyos balesetéből a Szűzanyához fohászkodó imái révén felgyógyult. A csodás könnyezés 1715. június 19-én történt, melyet Jankovics Kelemen szerzetes atya észlelt elsőként. A könnyezés a következő napokban, június 20-án és 21-én megismétlődött, és a kép ismét vérkönnyeket hullatott. Híre gyorsa elterjedt a környéken és a hívek tömegesen zarándokoltak a templomba, hogy részesei legyenek a csodának, a képet pedig folyamatosan őrizték.
Vasárnap, június 23-án a hajnali órákban ismét könnyezni kezdett a kép, akkor elzárták a vizsgálat miatt, amit egyházi és világi méltóságok végeztek. 1715. június 27-én újabb csodás esemény történt, a képet minden emberi beavatkozás nélkül újra ott láthatták az eredeti helyén. Többé nem zárták el, a főoltár elé helyezték, és ettől kezdve zarándokol a nép Szentantalba, hogy a csodás kép előtt kérjenek a Boldogságos Szűztől bajaikban segítséget.
Így volt ez idén június 24-én is. A Felvidék több helységéből érkeztek zarándokok. A délutáni órákban a rózsafüzér elimádkozásával kezdődött az emlékezés, majd a nyitó szentmisét a római rítus szerint a családokért mutatta be ft. Lubomír Urbančok újmisés atya, és a szentmisét követően újmisés áldást osztott a templomban, melyet egyénenként kérhettek a hívek.
Ezt követte a szabadtéri főpapi szentmise, melyet Őexc. dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök celebrált oltártestvéreivel. A püspök atya szentbeszédében megemlékezett a csodás jelenségről, mely évszázadok óta kapcsolatot teremt Isten és az emberek között, és amelynek közbenjárója – miként a győri könnyező kegykép is – a szentantali Könnyező Szűzanya, aki együtt sír a sírókkal, könnyet hullajt gyermekeiért. Beszélt a családok jelentőségéről, a keresztény értékek megőrzéséről Európában. – Kell, hogy igaz keresztény és nemzeti értékek gazdagítsák az embert, a családot, a tanintézményeket, a közösségeket. Kérjük a Szűzanyát, hogy adjon erőt és bátorságot minden körülmények között hűnek maradni az igaz értékekhez, mert így tudjuk építeni a földi hazát, miáltal eljuthatunk majdan a mennyei hazába – fejezte be gondolatát a püspök atya.
A szentmisét követően a szentségi körmenetben a püspök atyát paptestvérei kísérték, diakónusokkal, számos ministránssal övezve. Az ereklyét a Szent György Lovagrend hordozta, a kegykép másolatát a helyi egyházközség férfi tagjai vitték. A hívő közösség teljes utcaszélességben, hosszú menetben imádkozva, énekelve követte őket.
A templomba visszatérve befejeződött a szertartás, majd ereklyetisztelettel, litániával, esti dicsérettel és a 22 óráig tartó csendes szentségimádással zárult az imadélután.
A bacsfa-szentantali kegytemplom következő programja augusztus 2-án, csütörtökön lesz, az Angyalos Boldogasszony ünnepén, ami egyben porcinkulai búcsú. Majd szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján találkoznak ismét a hívek, hogy tisztelettel adózzanak a Könnyező Szűzanya előtt.
Kapcsolat: Dr. Schranko László plébános, Báč 150, 930 30 Rohovce, Szlovákia. Telefon: 00421 650 400 140 (int.szám), email: sranko.laci@gmail.com, www.szentantal.sk
