A parlament a múlt héten döntött arról, hogy hamarosan betiltják az amalgámtömések alkalmazását. Már csak néhány hónap áll azok rendelkezésére, akik még a klasszikus tömést szeretnék választani.
A régi, ezüstszínű tömések alkalmazása tehát végleg megszűnik. Júliustól megtiltják az amalgám fogtömések használatát a 15 évnél fiatalabb gyermekek, a várandós nők és a szoptatós anyák esetében, s a jövő évtől pedig minden esetben, mert az ötvözet higanyt tartalmaz, amely veszélyes az élővilágra – közölte Zuzana Eliášová, az egészségügyi minisztérium munkatársa.
Annak ellenére, hogy eltűnőben vannak az amalgámtömések, az egészségügyi biztosítók jelenleg továbbra is térítik az ilyen beavatkozások árát. „A mi egészségügyi biztosítónk teljes mértékben megtéríti majd a kézzel kevert üveginomer cementtel történő töméseket is” – közölte Viktória Vasilenková, az Általános Egészségbiztosító munkatársa.
A változtatásra az EU jogi szabályozása miatt került sor, ugyanis környezetvédelmi okokból az unió a tiltás mellett döntött, megakadályozandó, hogy a higanyvegyületek a szennyvízbe, onnan a talajvízbe, vagy a felszíni vizekbe jussanak. Nálunk a részleges tiltás az idén, jövőre pedig a teljes tiltás lép életbe.
Költségigényesebb, de még folynak az ártárgyalások
Igor Moravčík, a Szlovákiai Fogorvosok Kamarájának az elnöke elmondta, hogy az érdekelt felek megegyeztek az alapkivitelezésben kézzel kevert üveginomer cementtel történő töméseket illetően. „Ugyanakkor szeretném megjegyezni, hogy az amalgámot helyettesítő anyagok használata nagyobb költségekkel jár, ezért folytatjuk a tárgyalásokat az egészségügyi biztosítókkal. Szeretnénk elérni, hogy minden biztosítóval megállapodásra jussunk, s így a betegeknek ne kelljen fizetniük ezért a beavatkozásért.
A szakorvosok szerint a még meglévő amalgámtöméseket nem szükséges kicserélni, mert azokban a higany kötött formában van jelen, és az a mikromennyiség, amely a tömések kopása miatt felszabadul, nem okozhat semmiféle károsodást.
A fogászati praxisok döntő többségében már most sem használnak amalgámot a fogak tömésére, csupán tíz százalék körülire tehető az előfordulási arány. A hazai rendelők nagy részében nincs amalgámszeparátor, amellyel a veszélyes hulladéknak számító anyag kezelhető lenne. A készülék több ezer euróba kerül, de a fogászatok jellemzően amúgy sem tudják befogadni, mert az a csatornarendszer, amivel a most működő fogászati egységkészülékeket telepítették, sok esetben nem alkalmas ezek beépítésére.
Az amalgám alkalmazása kezdettől fogva viták tárgya volt
Az amalgám összetevői közül a legnagyobb vitákat kétségkívül a higany alkalmazása váltotta és váltja ki napjainkban is. Egyes elméletek szerint a higany folyamatosan oldódik a tömésekből, így akár évekkel később is jelentkezhetnek a higanymérgezés tünetei. Nincs még egy a fogászatban használatos anyag, amely az amalgámhoz hasonló vitákat váltott volna ki. Az amalgámot megjelenése óta számos kutató támadta, sokak szerint azonban azóta sem készült még hozzá hasonlóan tartós anyag, mely különösen a rágófogak esetében jelent tartós megoldást a szuvas fogak kezelésére.
Higany és ón ötvözetéből álló tömőanyagokat már az ókori Kínában is használtak, majd 1818-tól kezdődően végzett folyamatos fejlesztések során 1896-ra alakult ki a legmegfelelőbb keverési arány, melynek felfedezése dr. John Vladimar Black nevéhez fűződik. Napjainkban a fogászati amalgám összetétele, a Fogorvosok Világszövetsége (FDI) leírása szerint a következő: 50 százalék folyékony higany, 50 százalék fémpor, mely legalább 65% ezüstöt, legfeljebb 29% ónt, 6% rezet, 2% cinket és 3% higanyt tartalmaz.
(Čas.sk/webbeteg.hu/Felvidék.ma)
