Csáky Pál (Fotó: Hideghéthy Andrea/Felvidék.ma)

Az oktatás unióbeli korszerűsítésének témájáról fogadott el jelentést ma Strasbourgban az Európai Parlament. A kérdés egyik vezérszónoka az Európai Néppárt részéről Csáky Pál, az MKP EP-képviselője volt.

A képviselő üdvözölte a dokumentum tartalmát, amelyben az európai szellemi versenyképesség egyik garanciáját látja. Felszólalásában kiemelten örvendetesnek tartja azt a tényt, hogy a dokumentum hangsúlyosan kitér a kisebbségek anyanyelven történő oktatásának fontosságára. Mindez az Európai Parlament februárban elfogadott kisebbségvédelmi határozatának végrehajtásaként is értelmezhető, amely dokumentum egyértelműen kimondta az Európai Unió felelősségét a kisebbségi jogok garantálásáért.

„Magam is egy őshonos kisebbség tagja vagyok, s mint ilyen, tudom, hogy az anyanyelvi oktatás a kulturális identitás alapja, az igazán hatékony szellemi teljesítmények alapfeltétele. Külön üdvözlöm a dokumentum ama részét, amely javaslatunk alapján arról szól, hogy a kisebbségi nyelveken oktató iskolákat és azok pedagógusait plusz anyagi támogatásban is részesíteni kell az ott végzett oktatói-nevelői munka komplexebb volta miatt. Remélem, ezt a javaslatot meghallja Szlovákia kormánya is, mert nálunk – több európai uniós országtól eltérően – ez sajnos nincs így” – fogalmazott a képviselő.

A jelentés hangsúlyozza az oktatás fontosságát, annak gazdasági és társadalmi szempontjait, és a problémák felvázolása mellett azokra konkrét megoldási lehetőségeket kínál. A PISA felmérések azt mutatják, hogy sok országban továbbra is gondok vannak az alapkészségek elsajátításával, amit sürgősen orvosolni kell, és ez legjobban az oktatás minőségének javításával lehetséges. Ugyanilyen fontos a 21. században a kulcskompetenciák teljes körének elsajátítása, mint például az idegen nyelvek ismerete, a logikus gondolkodás, a digitális és számítógépes készségek fejlesztése. Az egész életen át tartó tanulás és fejlődés képessége szintén napjaink kulcskompetenciái közé tartozik, ezért állandó ön- és továbbképzésekre van szükség. A jelentés kiemelt figyelmet szentel a pedagógusoknak, miszerint a tagállamoknak ösztönözni kell a fiatalokat, hogy a pedagógiai szakmát válasszák. Újra vonzóvá és presztízs-szakmává kell tenni a tanári hivatást, de a pedagógusképzés javításának is kiemelt jelentősége van. A jelentés a tehetséggondozás szükségességére is kitér.

A jövő záloga az oktatás modernizációja

Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő, a jelentés néppárti felelőse hangsúlyozta: „A jelentés felhívja a tagállamok figyelmét, hogy a fiatalok helyzetét leginkább az oktatás korszerűsítésén keresztül lehet jobbá tenni. Ezért fontos, hogy a tagállamok a jelenlegi kihívásoknak megfelelően beruházzanak az oktatási rendszerek és infrastruktúra minőségének javításába, aktualizálják a tanterveket, hogy a diákok hasznos, alkalmazható és gyakorlatias tudást szerezhessenek”.

Bocskor Andrea, a Kulturális és Oktatási Bizottság alelnöke a jelentés elfogadását követően kiemelte: „Örülök, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatásának témaköre bekerült a jelentésbe, hiszen az anyanyelv használatának joga az oktatás folyamatában létkérdést jelent a kisebbségek számára. A jelentés kimondja, hogy a tagállamoknak nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy az őshonos kisebbségekhez tartozó tanulók anyanyelvükön hozzáférjenek az oktatás valamennyi szintjéhez, és a kisebbségi nyelveken oktató intézmények kiemelt támogatásban részesüljenek”.

Járóka Lívia, az EP fideszes alelnöke elmondta: „A jövő munkaereje a legszegényebb rétegekből származó emberekre épül majd, ezért az ő képzésüket és oktatásukat nagyon fontos már kora gyermekkorban megalapozni. Az oktatási szegregáció megszüntetése alapvető jelentőségű, ahogy ez megjelenik a Bizottság javaslataiban is. Napjainkban a halmozottan hátrányos helyzetű tizenévesek nem rendelkeznek az előrejutáshoz szükséges készségekkel, mint például az idegen nyelvek ismerete, de sajnos alapvető képességeik is sokszor hiányosak”.

(EPP/Felvidék.ma)