Július 7-én, a Martosi Szabadegyetem negyedik napján került megrendezésre a „A családi vállalkozás nem csak szlogen” című beszélgetés, melynek házigazdája Hideghéthy Andrea, a SZAKC megbízott ügyvezetője volt. Megnyitó szavai után az asztalnál üdvözölte Pongrácz Évát, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem tanárát, Bors Viktort, a BorsAuto családi vállalkozás egyik vezetőjét, valamint Nagy Dávidot, a Nagy&Nagy Ügyvédi Iroda ügyvédét.
A családias hangulatban folytatott beszélgetés központjában a családi vállalkozás állt. A fórum résztvevői arra keresték a választ, hogy vajon a családi vállalkozásnak valóban értékteremtő, értékalkotó célja van-e, vagy ez is épp olyan, mint a többi – épp csak úgymond „felkapta” a média?
Röviden a családi vállalkozásról
Pongrácz Éva elmondta, hogy sem Szlovákiában, sem Magyarországon nincs jogi háttere a családi vállalkozásnak, ami jelentős probléma, ugyanis pontos definíció, illetve kritériumok hiányában nem tudjuk hova besorolni. Szlovákiában a családi vállalkozás fogalma egyáltalán nem elfogadott, de talán úgy definiálhatnánk, hogy családi vállalkozásnak olyan vállalkozást tekintünk, amelyben a vállalkozást a család legalább 50%-ban birtokolja, illetve ha a vezetője a család vagy egy családtag.
Nem tudjuk meghatározni, hogy a vállalkozások hány százaléka családi vállalkozás, a becslések szerint ez az arány 70% körül lehet. A családi vállalkozások mentén Pongrácz Éva tett egy kis demográfiai kitérőt is és bemutatta a legújabb statisztikákat, melyek szerint a tavalyi évben 30 000 házasság köttetett s 58 000 gyermek született. A trend tehát változik, méghozzá jó irányban… Hogy miért is fontos a család? Mert ez az a hely, ahol megtapasztaljuk a bizalmat, ami majd a családi vállalkozásban is nagyon fontos, ez az egyik alappillér. A család közeget biztosít, ahol megtanuljuk kezelni a visszajelzéseket, legyen bár pozitívak vagy negatívak. A családon belül megtanuljuk az empátiát, megtanulunk szocializálódni. Hangsúlyozta: ha a család nem működne, családi vállalkozások sem lennének, és a gazdaság sem működne.
A családi vállalkozások számára nagy probléma a generációváltás. Ha ezt elhanyagolja a vezetés, könnyen tönkre mehet a vállalkozás – ezért is fontos, hogy legyen egy kidolgozott utódlási terve a vállalkozásnak. Előadása végén az X és az Y generációt is bemutatta, felvázolta a köztük lévő különbségeket, valamint pár szót szólt az alternatív vállalkozási formákról.
Tények és gyakorlat
Bors Viktor arról mesélt az érdeklődőknek, hogy a családba bizony nemcsak a vállalkozás szépségei, de hétköznap problémái is belefolynak. Hozzátette, hogy a családi vállalkozásnak nem csak előnyei, de hátrányai is vannak: ilyen például a feszültség (a munkaidő után otthon is beszélgetnek a vállalkozásról), a viszonyulás (nehéz megtalálni a határt, hogy az ember mettől meddig munkatárs, családanya, családapa, hogyan viselkedjenek egymással). A felelősséggel, felelősségvállalással kapcsolatban elmondta, hogy nagy a nyomás az emberen, hiszen a szülők elvárják, hogy legyen folytatás, generációváltás.
A családi vállalkozásnak hivatásnak kell lennie, nem munkának, mert, ha csak munka gyanánt végzi az ember, nagyon gyorsan belefárad és kiég. Az érdeklődőknek elárulta, hogy náluk nem volt „célzott felkészítés” a cég továbbvitelére. Számukra leginkább az a viselkedés, alázatos bánásmód volt az ösztönző, amit szüleiktől láttak, tanultak. Ez volt az, ami őket leginkább megfogta. Elárulta, hogy igyekszenek azért valamit saját magukból is belecsempészni a cégbe, viszont ez nem olyan egyszerű, de nem lehetetlen.
Nagy Dávid ügyvéd édesapjával együtt vezeti az ügyvédi irodát. Arról mesélt a hallgatóságnak, hogy ő sosem volt tudatosan nevelve vagy terelve az ügyvédi pálya felé, annak ellenére sem, hogy mindkét szülője jogász. Szülei meghagyták neki a szabadságot, hogy ő döntse el, mivel szeretne majd foglalkozni. Viszont, elmondása alapján, ha ebben nő fel az ember, akkor valahogy belenevelődik a szakmába.
Sokszor őt is támadták, hogy úgymond az egyszerűbb utat választotta, de biztos, hogy ez-e a könnyebb út? „Egy terhet kell magunkkal cipelni, hogy ne rontsunk azon a színvonalon, amit szüleink felépítettek” – mondta. Nincs idő arra, hogy fokozatosan tanuljunk a hibáinkból. Az ügyfelek megszoktak egy bizonyos színvonalat, és ezt el is várják – mondta. Az emberben van egy egészséges motiváció: szeretné elérni azt, amit a szülei elértek, sőt, valamivel többet. „A mi családi vállalkozásunkhoz én az értéket szeretném hozzátenni.” – hangsúlyozta. Szlogenük: 25 év tapasztalat és modern hozzáállás, amiből az édesapja adja a tapasztalatot, a modern hozzáállást pedig ő képviseli. Ennek a kettőnek az ötvözése az, ami a piacon egyedi lehet. Biztat mindenkit arra, hogy nyelveket is tanuljanak, hiszen az ő ügyvédi irodájuk előtt is – többek közt ennek is köszönhetően – nyíltak meg az ajtók a nemzetközi piac felé.
Az egész beszélgetés konklúziójaként elmondhatjuk, hogy tudunk értéket teremteni, vannak nagyon jó példáink, és a mi felelősségünk az, hogy megmutassuk, megláttassuk ezeket a példákat. Csak így, ilyen úton lehet a felvidéki magyar közösséget építeni.
„A családi vállalkozás nem csak szlogen” című fórum szerves részét képezte a „Civilek szolgálatában” nevet viselő, a Martosi Szabadegyetemen immár negyedik alkalommal megrendezett Civil információs napnak, amely a Szövetség a Közös Célokért társulás és a Komárom-Esztergom megyei Civil Információs Centrum (CIC) közös együttműködésében valósult meg. A fórum előtt és után, a Szövetség a Közös Célokért sátrában a hallgatóság tájékoztatást kapott az EU általános adatvédelmi rendeletéről, valamint a magyarországi családtámogatási rendszerekről.
